Várhatóan októberben is 20 százalék felett volt az infláció, ez a tendencia pedig a jövő év első negyedévéig kitarthat – mondták elemzők egybehangzóan lapunknak a fogyasztói árindex szerdai publikálását megelőzően. Továbbra is az élelmiszerárak emelkedése fűtheti a pénzromlást, a stabil pályára álló forint viszont elengedhetetlen ahhoz, hogy kifogja a szelet az infláció egyre nagyobbra nyíló vitorlájából.
Továbbra is az élelmiszerárak hajtják felfelé a fogyasztói árakat – osztotta meg várakozásait az Indexszel az októberi inflációval kapcsolatban Németh Dávid, a K&H vezető elemzője, aki a szeptemberihez képest további 3,5 százalékos általános árnövekedést prognosztizál az élelmiszereknél az év tizedik hónapjára.
Ezzel egybehangzóan nyilatkozott Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője is. „A fogyasztói árindex felhajtóereje ezúttal is az élelmiszerárak növekedése lesz – októberben éves alapon már a 40 százalékot súrolhatja az áremelkedés, amely 38,3 százalék körül alakulhat” – mondta.
A szolgáltatások díjemelkedése is számottevő tényező az infláció újbóli növekedésében, de a tartós, illetve nem tartós fogyasztási cikkekért is többet kellett fizetnünk októberben, mint egy hónappal korábban – 1,2-1,4 százalékkal. Ugyanakkor a járműüzemanyagoknál – a szeptemberi 5,8 százalékos havi szintű emelkedés után – nem várható számottevő változás. Hasonló tendenciára lehet számítani az iskolai étkezés árainál is. A szeptemberi, nagyobb emelkedés után októberben nem vár Németh Dávid plusz 2 százaléknál nagyobb változást.
Az energiaárak tekintetében szeptemberben erőteljes növekedés volt megfigyelhető az egy hónappal ezelőtti szinthez képest. A rezsicsökkentés szabályainak augusztus 1-től hatályos módosítása következtében a háztartási energián belül a vezetékes gáz ára 121, az elektromos energiáé 28,9 százalékkal nőtt. A palackos gáz ára 45, a tűzifáé 43,8 százalékkal emelkedett.
Az októberi árakban további növekedésre van kilátás, de nem várhatók az előző hónaphoz hasonló drasztikus számok – vázolta Németh Dávid. A tűzifa, illetve a szén árában néhány százalékos emelkedés mutatkozhat meg.
Hasonló gondolatokat fogalmazott meg Török Zoltán is, aki szerint a KSH a szeptemberi fogyasztói árindexben már elszámolta a rezsicsökkentés-csökkentést, így az októberi adatokban nem kell kalkulálni jelentős emelkedéssel.
Az októberi fogyasztói árindexre vonatkozó elemzői várakozások széles skálán, 20,1 és 21,3 százalék között szóródnak
– közölte Németh Dávid.
A K&H előrejelzése szerint 20,8-20,9 százalékkal nőhetnek az októberi árak az előző hónaphoz képest – jelezte, míg a Raiffeisen szakértője arról beszélt: „Monoton emelkedő trendet látunk, de nem számítunk az elmúlt hónapokban tapasztalt erőteljes növekedésre. Várakozásaink szerint az októberi infláció 20,4 százalékon áll meg.”
A fogyasztói árak decemberben tetőzhetnek – Németh Dávid szerint –, amely szintet a jövő év első két hónapjában is tarthatja, 22 százalék körül mozoghat. Szintén az év utolsó hónapjára prognosztizálja az infláció csúcsát Török Zoltán, 22,4 százalékkal. Ezt követően mérsékelt csökkenés indulhat meg, de ugyanúgy 20 százalék feletti havi árindexek jöhetnek szembe velünk.
„Márciustól elindulhat a fogyasztói árak emelkedésének egy lassabb szintű – 1-1 százalékos – mérséklődése, egészen májusig. A nyári hónapokban várható ütemesebb mérséklődés, arra azonban csak a jövő ősztől van esély, hogy 10 százalék alá csökkenjen az infláció” – mondta.
Török Zoltán úgy látja, áprilisig velünk maradhatnak a 20 százalék feletti havi fogyasztói árindexek. „Az októberre általunk várt 20,4 százaléktól alacsonyabb inflációs adatra legközelebb áprilisra lehet számítani” – húzta alá.
Bár az élelmiszerárstopnak nincs számottevően visszaszorító hatása a fogyasztói árakra nézve, az üzemanyagárak befagyasztása, illetve a rezsicsökkentés már érezhetően fékezi az inflációt. „Az energiaárakra vonatkozó kormányzati támogatás érezhető mértékben fogja vissza a fogyasztói árak emelkedését. Bár szeptemberben – a rezsicsökkentés részleges kivezetésével – a vezetékes gázárak duplázódtak, az emelkedés mértéke még mindig jelentősen elmarad a piaci árak hat-hétszeres növekedési ütemétől” – mondta Németh Dávid, hozzátéve: emellett a szemétszállítási, a víz- és a csatornadíj, valamint a távfűtési díj fixen tartásának is inflációfékező hatása van.
Az élelmiszerárstop kibővítése – amelynek a pontos részletei egyelőre nem ismertek – érdemben nem lesz befolyással az inflációra. „Az élelmiszerárak emelkedésének felhajtóereje mindent visz, ezért az újabb árucikkekre vonatkozó ársapka szépségtapasznak is kevés” – fogalmazott Török Zoltán.
A júliusban, augusztusban, illetve a szeptember első három hetében tapasztalt 390–410 közötti forint-euró árfolyam hatására az exporttermékek körében tapasztalt inflációcsökkenő tendenciát mutatott. Remélhetőleg az október első két hetében az euróhoz, illetve a dollárhoz képest látott negatív kilengés (430 forint közelében járt az euró, és 450 körül a dollár) nem jelenik meg a tartós és nem tartós exportfogyasztási cikkek áraiban.
Németh Dávid szerint amennyiben tartósan 390 forint alatt maradna az euró, az sem elképzelhetetlen, hogy egy-egy külföldről behozott élelmiszer ára csökkenő pályára állhat.
Ez pedig húzhatna egyet az infláció száguldó szerelvényének fékkarán. Úgy véli: biztatók az utóbbi két hétben a forintárfolyam stabilizálódására utaló jelek.
Török Zoltán szerint a gyenge forintárfolyam nagy szerepet játszik a hazai inflációs folyamatokban. A Raiffeisen elemzője pedig úgy gondolja, hogy az előttünk álló időszak fontos kérdése, hogy egyensúlyi pályára áll-e a hazai valuta.
„Elengedhetetlen, hogy talajt fogjon a forint – például a 400 körüli szinten az euróhoz képest. Ez pedig elengedhetetlen ahhoz, hogy jövő áprilistól meredeken csökkenő pályára álljon az infláció.”
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) tartozó országokban a fogyasztói árnövekedés éves szinten átlagosan 10,5 százalékra gyorsult szeptemberben az egy hónappal korábbi 10,3 százalék után.
Szeptemberben a 38 OECD-ország közül 19-ben két számjegyű inflációt regisztráltak, a legmagasabb rátát Litvániában (24,1 százalék), Észtországban (23,6 százalék) és Lettországban (22,2) mérték.
Az OECD-tagországokban az élelmiszer- és energiaköltség nélkül számított fogyasztói árak (maginfláció) 7,6 százalékkal emelkedtek szeptemberben az egy hónappal korábbi 7,2 százalék után.
Az energiaár növekedése már a harmadik egymást követő hónapban mérséklődött szeptemberben, amikor 28,8 százalék volt éves szinten az augusztusi 30,2 százalékot és a júliusi 35,3 százalékot követően. Az élelmiszerárak emelkedése ugyanakkor az augusztusi 15 százalékról 15,3 százalékra gyorsult.
Szeptemberben a G7-országok inflációja átlagosan 7,7 százalékra emelkedett az augusztusi 7,5 százalékról annak ellenére, hogy az energiaárak inflációja Németország kivételével valamennyi G7-országban lassult.
Az eurózónában az uniós összehasonlítási célokra kalkulált harmonizált fogyasztói árindex (HICP) 9,9 százalékra nőtt az augusztusi 9,1 százalékról, az élelmiszer- és energiaárak nélkül számított fogyasztói árak emelkedése pedig 4,3 százalékról 4,8 százalékra gyorsult szeptemberben.
Az Európai Unió statisztikai hivatalának előzetes adatai szerint a HICP-index növekedési üteme októberben 10,7 százalékra, a maginfláció pedig 5 százalékra gyorsult az euróövezetben. A G20-országok inflációja szeptemberben 9,5 százalék volt az augusztusi 9,2 százalék után.
(Borítókép: Angel Garcia/Bloomberg via Getty Images)