Albániai akvizícióját már lezárta az OTP, a szlovén és az üzbég bankvásárlás azonban még folyamatban van. Erős július–szeptemberi időszakot futott a csoport, amelynek negyedéves eredménydinamikáját a devizaárfolyam-mozgások is nagyban befolyásolták.
Az OTP január–szeptemberi adózás utáni eredménye 231,9 milliárd forint volt, ebből a harmadik negyedév 189,2 milliárdért felelt – derült ki a bankcsoport csütörtök éjjel közzétett pénzügyi jelentéséből. Míg az előbbi mutató éves alapon még 31 százalékos visszaesést tükröz, addig az utóbbi, vagyis a július–szeptemberi időszakra vonatkozó már 57 százalékos növekményt, ami bizakodásra adhat okot, és az előzetes elemzői várakozásokon is túltesz.
Izgalmas időszakban futottak be a friss számok, hiszen az elmúlt egy hónapban járt 8000 forint alatt is a bankpapír árfolyama, hogy aztán újult erővel ostromolja a 10 ezres szintet.
A harmadik negyedévben elért 450,3 milliárd forintos összes bevétel is túllicitált a szakértői prognózisokon, az egy évvel korábbit 35 százalékkal haladta meg ez a mutató.
A tájékoztatóból kiderült, hogy az első kilenchavi adózás utáni eredményt a jellemzően nagy negatív egyedi tételeken (mint például a magyarországi különadók vagy az orosz goodwill leírás) túl döntően a kockázati költségek, illetve a továbbra is dinamikus üzleti aktivitásnak köszönhetően növekvő alapbanki bevételek alakították.
Ugyanakkor a devizaárfolyam-mozgások a negyedéves eredménydinamikát, illetve mérlegtételeket az előző negyedévhez hasonlóan jelentős mértékben befolyásolták: például a forint átlagárfolyama az orosz rubellel szemben 20 százalékot gyengült, a többi devizával szemben 5 százalék körüli volt a leértékelődés mértéke, egyedül az ukrán hrivnyával szemben erősödött a hazai fizetőeszköz.
A harmadik negyedéves időszak meghatározó eseménye, hogy július 18-án megtörtént az Alpha Bank Albania megvásárlása, a mostani jelentés már tartalmazza a mérleg- és eredményszámokat. A szlovén Nova KBM megszerzéséhez bár az Európai Központi Bank szeptember 8-án már megadta hozzájárulását, most még a helyi versenyhivatal végső jóváhagyására vár a menedzsment. Az üzbég Ipoteka Bank akvizíciójához kapcsolódóan pedig október 3-i a legutóbbi fejlemény, ekkor a felek egy szándéknyilatkozat aláírásával erősítették meg elhatározásukat.
Ami az orosz–ukrán háború közvetlen hatásait illeti, a két leánybank esetében továbbra is a „vállalkozás folytatásának elve” érvényesül, ugyanakkor a menedzsment az orosz operáció esetében továbbra is vizsgál minden stratégiai opciót.
A bankcsoport orosz és ukrán kitettségeinek alakulását befolyásolta, hogy az orosz állományok negyedéves alapon rubelben is nőttek, amit a gyengébb forint tovább erősített. Ukrajnában ezzel ellentétes folyamatok zajlottak (hrivnyában is csökkenő nettó hitelállomány, amit a gyengébb ukrán fizetőeszköz is tompított).
A harmadik negyedév végén az ukrán és orosz eszközök súlya a konszolidált teljes eszközállományon belül 7,4 százalék volt, a két leánybank nettó hitelei a konszolidált állomány 7 százalékát jelentették. A bruttó csoportközi finanszírozás nagysága Ukrajna esetében 91 milliárd, míg Oroszország esetében 89 milliárd forintnak megfelelő összegű volt.
A jelentésben kitértek arra is, hogy a lakossági jelzáloghitelek, illetve a kkv-szektornak nyújtott kölcsönök esetében a 2023. június 30-ig meghosszabbított, illetve bevezetett kamatplafon egyszeri hatását az idei negyedik negyedéves eredményben számolják majd el. A jelenlegi kamatkörnyezetből kiindulva ez a jelzáloghitelek esetében mintegy 21 milliárd forintnyi, az SME-hitelek esetében pedig további 21-26 milliárd forintos negatív eredményhatással járhat (adó előtt).
(Borítókép: Bodnár Patrícia/Index)