A harmadik negyedév jól alakult, egy oázis az egész évet nézve, az első kilenc hónapban ugyanis messze nem teljesített így az OTP Csoport, adózott eredménye 31 százalékos csökkenés mellett 231,9 milliárd forint lett, és az utolsó negyedévet is rontani fogják rendkívüli tételek – mondta a vállalatcsoport csütörtöki jelentését ismertető sajtótájékoztatón Bencsik László vezérigazgató-helyettes, aki szerint a bankszektorra kirótt pluszterhek aránytalanul sújtják a vállalatot, magyarországi üzletáguk veszteséges.
Bencsik László vezérigazgató-helyettes az első kilenchavi veszteséget két tényezővel, a háború hatásaival és a magyar állami szervek által a csoportra kivetett egyedi terhekkel magyarázta, amelyek közül a legnagyobb tételnek az extraprofitadót nevezte.
Ráadásul a bankcsoport nem könyvel el extraprofitot itthon tevékenységében, sőt egyenesen veszteséges a magyarországi üzletág.
Erre utoljára 2014-ben, a devizahitelek forintosításánál és végtörlesztésénél volt példa. „Bízunk benne, hogy mindez átmeneti állapot, optimista vagyok a jövőt illetően. A hazai gazdaság alapvetően jól működik, a jelenlegi kamat- és árfolyamszint várhatóan átmenetinek bizonyul majd, nem láthatók a fundamentális okai” – tette hozzá.
Míg a 2010 óta jelen lévő bankadó arányosan, a mérlegfőösszeg alapján oszlik meg a bankok között, addig az extraprofitadónál más a vetítési alap, így az OTP-t nagyobb mértékben sújtja, mint a többi pénzintézetet – mutatott rá a vezérigazgató-helyettes.
A pénzügyi szervezetek különadója és az extraprofitadó miatt tájékoztatása szerint 88 milliárd forinttal kellett korrigálni az eredményt, a kamatstop meghosszabbításával, a Sberbank végelszámolásával és a törlesztési moratóriummal ez az összeg 111,5 milliárd forintra nő.
A vállalati hitelekre kivetett kamatstop hatásai a negyedik negyedévben fognak jelentkezni, a pénzintézet tíz százalékkal kevesebb kamatot tud elszámolni az ügyfelekkel való szerződésben megállapodottakhoz képest.
A pénzintézet csütörtök hajnalban tette közzé idei harmadik negyedéves jelentését, amely szerint július–szeptemberben a csoport konszolidált adózás utáni eredménye valamivel meghaladta a 189 milliárd forintot, ami 149 százalékkal magasabb volt az előző negyedévinél, 57 százalékkal pedig az egy évvel korábbinál.
Árnyalja a képet ugyanakkor, hogy az első két, valamint várhatóan a negyedik negyedév is mínuszos. A kamatstop várhatóan negyvenmilliárd forint pluszterhet ró az OTP-re az év utolsó három hónapjában, köszönhetően annak, hogy az eddigi gyakorlattal szemben, amikor a lakosságot segítették, most a kis- és középvállalkozásokra is kiterjesztették a stopot.
A tranzakciós illeték által mintegy kilencvenmilliárdot fizet be a bank az államkasszába, az Országos Betétvédelmi Alap (OBA), a Befektetővédelmi Alap (Beva), illetve a pénzügyi felügyeletek számláin pedig összesen húszmilliárd forint íródik jóvá az OTP által.
A csoport magyarországi alaptevékenysége így összesen 31,7 milliárd forintos veszteséget könyvelhet el 2022-ben.
A gyenge magyarországi eredményeket ellensúlyozzák a külföldi leánybankok kiváló eredményei. A nyolc kelet-közép-európai leánybank erős teljesítményt mutatott, profit-hozzájárulásuk az infláció és a háború sújtotta gazdasági helyzetben harminc százalékkal nőtt az első kilenc hónapban a tavalyi jó évhez képest.
Az orosz bank nyereséges maradt, ugyanúgy 24 milliárd forint nyereséget könyvelhetett el, mint az idei év első kilenc hónapjában, mint a tavalyiban. Az ukrán leánynak pedig a 2021-es első kilenchavi 29 milliárd forintos nyereség után az ideiben 26 milliárd vesztesége volt.
A külföldi bankok összességében kiválóan teljesítettek: összesen 179 milliárdos nyereséget hoztak a tavalyi 192 milliárd után.
A kelet-közép-európai bankok közül (orosz, ukrán kivételével)
Ezenkívül valamennyi kelet-közép-európai bank nyereséges, 31 százalékkal többet, 182 milliárd forint profitot termeltek az év első kilenc hónapjában az egy évvel korábbihoz képest.
Az OTP Csoport akvizíciós törekvései helyesnek bizonyultak – értékelte a fenti számokat Bencsik László. A pénzintézet ebből kifolyólag is további külföldi bankok felvásárlását vette célba.
A mostani jelentés már tartalmazza az Alpha Bank Albania mérleg- és eredményszámait. Bár az Európai Központi Bank szeptember 8-án már megadta hozzájárulását a szlovén Nova KBM megszerzéséhez, még a helyi versenyhivatal végső jóváhagyására vár a menedzsment. Ennek elhúzódása előtt az OTP Bank értetlenül áll – mondta Bencsik László. Az üzbég Ipoteka Bank akvizíciójához kapcsolódóan pedig október 3-i a legutóbbi fejlemény, ekkor a felek egy szándéknyilatkozat aláírásával erősítették meg elhatározásukat.
Bencsik András átmenetinek látja a magas magyarországi kamatszintet, és bízik benne, hogy csökkenésével eltűnnek a bankszektort sújtó pluszterhek, mint például a két évre tervezett extraprofitadó. „Bízni kell a kormány ígéreteiben, miszerint eltűnnek a különadók” – mondta a vezérigazgató-helyettes, aki kormányzati forrásokra hivatkozva arról is beszélt, hogy jövőre recesszió várható itthon, a gazdasági visszaesés ellensúlyozására jelentős hitelkihelyezési folyamatot folytat az OTP.
Ezt mutatja, hogy a hitelezési aktivitás a hitelkereslet országos szintű visszaesése ellenére is nőtt.
A harmadik negyedévben hét százalékkal emelkedett a teljesítő hitelállomány, míg a nehéz gazdasági helyzet és a veszteséges működés ellenére a magyarországi vállalati hitelek 13 százalékkal nőttek. A teljes csoportot figyelembe véve ötszázalékos volt a hitelállomány növekedése az első kilenc hónapban, míg Magyarországra vetítve 14 százalékos, a negyedik negyedévben pedig további növekedést várnak, amit a vállalati hitelezés húzhat.
„Az elkötelezettség az államháztartási hiány tartására egyértelmű, ennek eredménye látszani fog a gazdaság egészét nézve. Jó döntésnek nevezte azt is, hogy az energetikai okok miatti devizavásárlásokat kivették a rendszerből, így a forint erősödni tudott. Jövőre a gázár alacsonyabb lesz, így csökkenhet az a nyomás, amelyet a nagy energiaköltségek a fizetési mérlegre gyakorolnak” – fogalmazott Bencsik.
Az OTP Csoport tőkehelyzete kiváló, a banktőke-megfelelési mutató 17,8 százalékos, ami meghaladja a szabályozói elvárást.
A bank részvényesein belül az év eleji ötről szeptember végére 18 százalékra nőtt a lakossági ügyfelek részaránya. A kimutatások szerint 427 milliárd forint értékben vásároltak magánszemélyek OTP-részvényt – jellemzően idén tavasszal, az orosz–ukrán háború kitörését követő tőzsdei zuhanás után. Ekkor 12 ezer forint környékén mozgott az bankpapír árfolyama, majd a piacok lendületvesztése miatt nyolcezer környékére is visszaesett, így
a lakossági részvényesek az árfolyamveszteség miatt akár befektetésük harmadát is elvesztették.
Azóta viszont korrekciónak indult az OTP, tízezer forint környékére is visszakapaszkodott a részvényárfolyam, csütörtök kora délután 9700 forint körül mozgott.
(Borítókép: Bodnár Patrícia / Index)