Az egy évvel korábbihoz viszonyítva 1,6, augusztushoz képest 2,2 százalékkal emelkedett az építőipari termelés volumene szeptemberben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint.
Az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 1,6 százalékkal meghaladta 2022 szeptemberében az egy évvel korábbit. A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése 2,2 százalékkal nagyobb volt az augusztusinál.
A III. negyedévben az építőipar termelői árai – egyes építőanyagok jelentős drágulása miatt – 26,2 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához viszonyítva.
2022 szeptemberében az előző év azonos hónapjához képest
Az építőipari termelés 4,8 százalékkal bővült 2022 első kilenc hónapjában az előző év azonos időszakához képest.
A III. negyedévben az építőipar ágazatain belül az épületek építésében és a legnagyobb súlyú speciális szaképítésben hasonló mértékben (28,0 és 27,7 százalékkal), az egyéb építmények építése vonatkozásában 22,1 százalékkal nőttek az árak a 2021. III. negyedévihez mérten. Az áremelkedést elsősorban a költségek növekedése, különösen egyes építőanyagok jelentős drágulása okozta.
Az építőipar árai 5,2 százalékkal magasabbak voltak az előző negyedévinél.
Szeptemberben az előző havi adatokhoz hasonlóan nagyjából oldalazó irányt mutat az építőipar, és továbbra is igaz, hogy egy ilyen volatilis teljesítményű iparág esetében rövidtávú mozgásokból nem érdemes tartós trendet felrajzolni, de az elmúlt években látott folyamatos növekedési szintek várhatóan nem fogják jellemezni a következő időszakot – írja elemzésében Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője.
Bár a szerződésállományok alapján – ami szeptemberben még némileg vissza is pattant – rövid-középtávon továbbra is elegendő megrendelés látszik az építőiparban, de az új szerződések volumene alapján részben, az iparági szereplők véleménye alapján pedig egyöntetűen az a kilátás, hogy jelentős kihívások előtt áll az iparág a jövő év elejétől. Az elszabadult anyag- és energiaárak, az ugrásszerűen növekvő finanszírozási költségek, illetve a csökkenő magán- és állami kereslet mind a lassulás irányába mutatnak.
A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján becslésünk szerint idén 5 százalék körüli lehet az iparág éves növekedése, jövőre pedig kisebb visszaesés jöhet, a következő néhány negyedévben még a folyamatban lévő lakossági építkezési, felújítási és állami megrendeléstömeg elegendő volument biztosít
– tette hozzá az elemző.
Azonban az alapanyag ellátás problémai, a globális alapanyaghiány, a rapidan növekvő költségek, a finanszírozási költségek látványos emelkedése és a várhatóan csökkenő állami megrendelési volumen a jövő évtől bizonytalanságot és lassulást okozhat az iparágban.
A kivitelezési anyagköltségek piaci információk alapján az év elején várt 10 százalék körüli áremelések helyett nem ritkán 25-30 százalék körüli mértékben növekedtek a negatív globális fejleményekre és az áruhiányra hivatkozva – a szigetelőanyagok esetében a kialakult energiaárak miatt még nagyobb árnövekedés és hiány valószínű –, amik értelemszerűen vezethetnek a beruházások csúszásához és az új megrendelések csökkenéséhez. Iparági szereplők, kereskedők véleménye alapján a jelenleg kialakult árszintek már érezhetően fékezik a keresletet, így számottevő keresletcsökkenése kell felkészülnie az iparágnak a jövő évtől, amit a megrendelésállományok jelenlegi szintje még képes lehet ellensúlyozni azok kifutásáig.