Magyarország bruttó hazai terméke 2022 harmadik negyedévében a nyers adatok szerint 4,0 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott KSH-adatok szerint 4,1 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A növekedéshez a mezőgazdaság kivételével valamennyi nemzetgazdasági ág hozzájárult. Ugyanakkor az előző negyedévhez képest a gazdaság teljesítménye 0,4 százalékkal csökkent – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint.
A gazdaság teljesítménye a nyers adatok szerint 4,0, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 4,1 százalékkal növekedett az előző év azonos negyedévéhez mérten. A növekedéshez szinte valamennyi nemzetgazdasági ág hozzájárult, leginkább az ipar és a piaci szolgáltatások.
Varga Mihály pénzügyminiszter a közösségi médiában kommentálta az adatokat, úgy fogalmazott, hogy „jó hír érkezett. A szakértői várakozások felett, 4,1 százalékkal erősödött a magyar gazdaság a harmadik negyedévben. Így az év első kilenc hónapjában 6,1 százalékkal bővült a magyar GDP”, továbbá felhívta a figyelmet arra, hogy ez az egyik legkedvezőbb adat az uniós országok között. Varga Mihály szerint ezek az adatok azt jelentik, hogy a magyar gazdaság ellenáll a háború és a szankciók káros hatásainak.
A pénzügyminiszter szerint a növekedésnek jó alapot ad, hogy egy millió új munkahely jött létre 2010 óta, és a magyar munkanélküliségi adat továbbra is az egyik „legkedvezőbb” az unióban.
„A legtöbb előrejelzés szerint a brüsszeli szankciók jövőre válságba taszíthatják az európai gazdaságokat. Magyar részről továbbra is azon dolgozunk, hogy helyes gazdaságpolitikával ellensúlyozzuk a káros nemzetközi hatásokat, és megvédjük a gazdaságot a visszaeséstől” – fogalmazott a pénzügyminiszter, aki nyilatkozatában nem tért ki arra, hogy az előző negyedévhez képest a gazdaság teljesítménye 0,4 százalékkal csökkent.
Az iparon belül különösen a közúti jármű gyártása, a számítógép, elektronikai és optikai termék gyártása, illetve a villamos berendezés gyártása, a piaci szolgáltatások közül pedig főként a szállítás, raktározás, valamint a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység bővülése volt jelentős. Ugyanakkor a növekedést fékezte a mezőgazdaság jelentős visszaesése.
Némi aggodalomra adhat okot, hogy a harmadik negyedévben az előző negyedévhez viszonyítva 0,4 százalékkal csökkent a gazdaság teljesítménye.
2022 első három negyedévében a gazdaság teljesítménye a nyers és a szezonálisan és naptárhatással kiigazított, kiegyensúlyozott adatok szerint egyaránt 6,1 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszaki adatait – derült ki a KSH által közzétett adatokból.
Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője szerint az előző negyedévhez képest a gazdaság teljesítménye 0,4 százalékkal csökkent, így elkerülhetetlennek tűnik a technikai recesszió, mivel a következő két negyedévben a megugró infláció következtében csökkenő reálbérek, a háztartási energiaárak átlagfogyasztás feletti emelése, a vállalkozások, önkormányzatok és állami intézmények többszörösére növekvő energiaköltségei miatti teljesítménycsökkentések, valamint a meredeken emelkedő kamatok miatt további zsugorodás várható. Ezért az idei növekedési várakozásukat 5,3 százalékról 5 százalékra csökkentik.
A járműgyártást sújtó csiphiány enyhülésének hatására határozott gyorsulást mutatott az ipari termelés, ennek és az alacsony egy évvel ezelőtti bázisnak köszönhetően az ipari termelés éves növekedési üteme a kétszeresére, 9,6 százalékra gyorsult a második negyedévi teljesítményhez képest, ami 1,8-2 százalékpontot adhatott a GDP növekedéséhez
– mondta Suppan Gergely, aki kiemelte: a bázishatások és az átlag feletti fogyasztós energiaárának nyáron bejelentett emelése, a romló fogyasztói bizalom, az emelkedő kamatok miatt más szolgáltatói ágazatokban is lassulás lehetett. Az ingatlanpiaci szolgáltatások lendületét még fenntarthatta a lakásátadások és irodaátadások számának megugrása.
A harmadik negyedévben a háztartások fogyasztása és a beruházások lassíthatták a növekedést, azonban a negatív meglepetést a gyenge mezőgazdasági termelés miatt visszaeső készletek okozták.
A Magyar Bankholding vezető elemzője szerint „a növekedés mélypontja a jövő év első negyedévében várható, azonban a fűtési szezon után számos jelenleg átmenetileg bezáró vállalkozás, intézmény újranyitása miatt a második negyedévtől már jelentős javulásra lehet számítani, amit az infláció mérséklődésével javuló vásárlóerő, valamint a kamatok csökkentése is támogathat”.
Suppan Gergely szerint a növekedést szintén támogathatja az energiaválsághoz való alkalmazkodás, mivel az energiahatékonysági beruházások alacsonyabb energiaköltségekhez, így a lakosság számára növekvő vásárlóerőhöz, a vállalkozások számára növekvő versenyképességhez vezethet. A növekedésre érdemi pozitív kockázatot jelenthet, ha nem ismétlődik meg az idei kirívóan gyenge mezőgazdasági teljesítmény, valamint tovább csökkennének az energiaárak.
Virovácz Péter, az ING vezető elemzője a friss adatokat úgy értékelte, hogy „a várakozásoknak megfelelően a magyar gazdaság tovább lassult 2022 harmadik negyedévében. A piaci konszenzus meglehetősen széles spektrumú volt, a jelentősebb visszaeséstől a komoly pozitív meglepetésig minden megtalálható volt”, szerinte összességében azonban a mai adat a medián-előrejelzéstől elmarad, vagyis némi negatív meglepetésként értékelhető. Az ING elemzője hangsúlyozta:
a harmadik negyedévben zsugorodott a GDP, ami azt jelenti, hogy a magyar gazdaság vélhetően belépett a technikai recesszió előszobájába.
Hiszen a várakozásaik szerint a negyedik negyedévben felerősödnek a negatív hatások, így a negyedik negyedévben már ténylegesen technikai recesszióról beszélhetünk a magyar gazdaságban. Ugyanakkor a jó első fél év miatt az év egészében még közel 5 százalék körüli GDP-növekedés lehet.
A lengyel GDP 4,4 százalékkal nőtt, míg a román GDP a hazaival megegyező mértékben, 4 százalékkal bővült. A régióban a sereghajtó a szlovák gazdaság 1,2 százalékos, valamint a cseh gazdaság 1,6 százalékos növekedése.
Negyedéves alapon a hazai a cseh GDP-vel együtt 0,4 százalékkal csökkent, a román 1,3 százalékkal, ugyanakkor a lengyel az előző negyedévi 2,3 százalékos visszaesést korrigálva 0,9 százalékkal, a szlovák gazdaság 0,3 százalékkal nőtt.
(Borítókép: Index)