Építőipari csalókra és kóklerekre figyelmeztet a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács (NBT), amely internetes oldalán összegyűjtötte, miről ismerhetők fel azok, akik a szakmához nem értő megbízók pénzét akarják kicsalni.
A tájékoztatás szerint az egyszerű kóklereket könnyű megismerni a rendezetlen ruházatukról, szedett-vedett piszkos szerszámaikról és az általános rendetlenségről, ami körülveszi őket, a csalókat pedig inkább a mézesmázos stílusuk buktathatja le.
Gyanakvásra ad okot, ha a vállalkozó szerződés nélkül akarja elkezdeni a munkát, ha nincs jelen az interneten, nincsenek ellenőrizhető referenciái, továbbá ha minden összeg három nullára végződik az ajánlatában, vagyis csak nagyjából számolta ki a költségeket, illetve az is fejtörésre adhat okot, ha elzárkózik az árgaranciától.
Gyanús, ha a vállalkozó nagyon sürgeti a szerződéskötést a megrendelővel,
illetve ha azt szeretné, hogy magánszemélyek számlájára utaljon a megrendelő.
Fontos, hogy a megrendelő tisztában legyen azzal, pontosan mit akar, az mennyibe kerül, ezért célszerű több ajánlatot bekérve kivitelezőt választani. Azt is tanácsolják, hogy az energetikai korszerűsítéshez hasonlóan nagy értékű beruházásoknál a megbízó keressen fel egy mérnököt, aki több megoldást ajánlhat.
Az NBT azt javasolja, hogy készüljön papíralapú szerződés a munka megkezdése előtt, amiben a felek tisztázzák a részleteket.
A közelmúltban számoltunk be arról, hogy bár némileg javult a helyzet, de továbbra is szenved a kontármunkától az építőipar, ugyanis
idén átlagosan 738 ezer forintnyi kár keletkezett a tevékenységükből,
miközben enyhén javult ugyan, de továbbra is közepes az építőiparral szembeni általános bizalom. Közben jelentősen romlottak a kilátások: az építtetők közel háromnegyede gondolja úgy, hogy rossz irányba mennek a dolgok az építőiparban.
(Borítókép: Justin Sullivan/Getty Images)