Magyarországon harminc évvel a privatizáció után sem igazán alakítottuk ki annak a kultúráját, hogy a családi vagyonokat, beleértve a vállalkozásokat, hogyan kell átadni, átörökíteni. Így nem csoda, hogy számos esetben tűntek el az éterben a családi vagyonok. Az áldatlan állapotokon változtatna most egy frissen alakult szakmai szervezet, a bankárokat és jogászokat tömörítő Grémium az Utódlásért Egyesület.
Jelenleg összesen csaknem 186 ezer milliárd forint a magyar lakosság teljes, hivatalosan jegyzett átörökíthető vagyona, azaz fejenként 19 millió, háztartásonként 46,5 millió forint – derült ki egy frissen alakult szakmai szervezet, a Grémium az Utódlásért Egyesület (GaUE) friss összesítéséből. A zömmel banki és jogi szakembereket tömörítő hiánypótló nonprofit társaság szerdai sajtótájékoztatóján, amelyen az Index is részt vett, még számos érdekesség elhangzott, például, hogy:
Ezen belül Magyarországon is ugyanúgy érvényesül a nemzetközi trend, miszerint egyre kevesebben rendelkeznek egyre több vagyonnal. Itthon a teljes vagyontömeg majdnem felét mintegy 400 ezer háztartás, a magyarok legvagyonosabb 10 százaléka birtokolja. Ennek a felső 10 százaléknak azonban a harmada már most nyugdíjaskorú, ugyanennyien pedig a következő évtizedben vonulnak vissza. Vagyis egyre jobban a körmünkre ég az utódlás kérdésköre.
Ahhoz képest, hogy Japánban már a nyolcszázadik generációváltásnál tartanak, ahogy ezen a téren az angolszász kultúra is komoly hagyományokkal rendelkezik, addig nálunk mára, harminc évvel a privatizáció után sem igazán alakultak ki a sztenderdek, hogy a családi vagyonokat, beleértve a vállalkozásokat hogyan kell átadni, átörökíteni. Vagyis nálunk jelenleg is erősen hiányos az utódlás kultúrája – mondta el Parragi Edina, a GaUE alelnöke, az MPK Partners ügyvezető partnere.
A családjogi ügyekben is járatos ügyvéd hozzátette: az utódlás-öröklés terén Magyarország mind jogi, mind gazdasági értelemben le van maradva, a kulturálisról nem is beszélve. Mindez azért is különösen problémás, mert az utódlás előkészítésére érdemes lenne már akár 15 évvel korábban elkezdeni felkészülni. Ehhez képest ma jellemzően akkor kezdtünk el kapkodni és gondolkodni, amikor sajnálatos módon meghal valaki, ami nemegyszer váratlanul következik be.
A jelenlegi magyar kkv-tulajdonosok és vagyonfelhalmozók jellemzően a harmincas-negyvenes éveikben alapították az első cégeiket, a privátbanki ügyfelek többsége pedig hatvan év feletti. Ezért is kezdeményezte a személyes családi történetekkel, tragédiákkal közvetlenül szembesülő privátbanki szféra, hogy mindannyian, a magyar társadalom, a gazdaság, illetve maga a jogi és a banki szakma is fejlődjön, az öröklés folyamata pedig kevesebb buktatót rejtsen a jövőben.
„Bár látjuk, hogy egyre többen gondolkodnak tudatosan, máig kevesen tervezik meg szakszerűen az utódlást és az öröklést, az ehhez szükséges tudás pedig általában nehezen jut el az ügyfelekhez” – emelte ki Kállay András, a GaUE elnöke. A banki szakember arról is beszélt, hogy a vagyonok átörökítéséhez az időben kapcsolás mellett azoknak a szakembereknek az összekapcsolása is elengedhetetlen, akik ezekben a nehéz kérdésekben érdemi segítséget nyújthatnak a családoknak.
Sajnos az eddigiek alapján, összefogás és kellő tudatosság hiányában nagy volt a vagyonvesztés kockázata
– értékelte az utóbbi évek, évtizedek gyakorlatát Kállay András.
Például komoly nehézségek származtak, származnak abból, amikor kiskorú gyermek az örökös, ahol a gyámhatóság is bekapcsolódik a történetbe, és egy összeghatár fölött csak az ő jóváhagyásukkal lehet költeni. Az szintén tud bonyodalmakat okozni, amikor a vagyon csak az egyik házastárs számláján van, esetleg a cégalapítónak kizárólagos joga van a cégjegyzéshez – emelte ki Soós Péter, a GaUE főtitkára, a Hold Alapkezelő senior private wealth managere.
Előfordul, hogy halálesetnél az eljárás végéig zárolják a számlákat, ilyenkor a pénzt nem lehet kezelni, közben pedig jelentősen eródálódhat a vagyon. Sokan azt sem tudják, hogy közös értékpapírszámla nem létezik, ahogy az is komoly bonyodalmakkal járhat, ha több házasságból származó gyerekek között kell elosztani a vagyont. Az szintén nem kevés stresszel jár, amikor az élettársnak bizonyítania kell, hogy együtt éltek, a közös gyerek nem feltétlenül elég ehhez
– sorolta az emlékezetes, egyben jellegzetes eseteket Soós Péter, aki beszámolt olyan történetről is, amikor az ügyfél ugyan végrendelkezett arról, hogy vagyonát a gyermekeire hagyja, később azonban született még egy gyermeke. Az ügyfél, aki tragikusan elhunyt egy balesetben, mivel a halála előtt nem módosította a végrendeletét, a második házasságából származó gyermeke és a felesége rendkívül kellemetlen helyzetbe kerültek.
A tavaly alakult GaUE részben a hasonló esetek felszámolásának szándékával jött létre, a vezető hazai bankok, befektetési társaságok, ügyvédi irodák és tanácsadó cégek közreműködésével. A fő cél, hogy az utódlásmenedzsment működjön, a lakosság és a szakma pedig egyaránt felzárkózzon. Ezért a szervezet első körben a házastársi vagyonjog, az élettársak vagyoni helyzete, valamint az öröklési jog valós élethelyzeteiből készít kézikönyvet, és szervez oktatást a bankárok számára.
„Ha csak egy bankár vagy csak egy ügyvéd kínál megoldást az öröklés problémájára, az ritkán ad optimális eredményt, ezért az egyesületen belül mozgósítjuk a kapcsolódó szakmákat” – hangsúlyozza Kállay András, aki 2023 végére 25 egyesületi taggal számol, elsősorban specialisták belépésével. A GaUE alapítói között található az MKB Bank, a Raiffeisen Bank, a Bank Gutmann, a Hold Alapkezelő, a Concorde Értékpapír, a Szecskay, a Jalsovszky, az MPK Partners, a KLART ügyvédi irodák, az RSM adótanácsadó és az Apelso Trust vagyonkezelő.
(Borítókép: Index)