Becslések szerint 70-100 ezer forint fogyasztási megtakarítást jelenthet egy hazai lakosnak az árstop évente. Az intézkedés GDP-re gyakorolt hatása elenyésző – nyilatkozták az Indexnek az MKB Bank és Takarékbank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának elemzői, akik szerint lélektani szempontból az ársapkák nem lebecsülhetők.
A kormány újabb termékekkel szélesítette a hatósági áras termékek körét, így ársapkát kapott az étkezési burgonya és a tojás. December végéig hatósági áron lehet továbbá liszthez, napraforgóolajhoz, sertés- és csirkehúshoz, 2,8 százalékos tejhez, valamint kristálycukorhoz jutni. A kormány szerint a háborús infláció és a brüsszeli szankciók miatt volt szükség a védett ár bevezetésére, amelynek fenntartásáról decemberben határozhatnak ismét.
A forgalmi adatok azonban azt mutatják, hogy az ársapka alá vont termékekből rendszeresen és sokat vásárolunk, ezáltal az intézkedés lélektani hatása jelentős. Ugyanakkor megosztó a közgazdász-társadalomban.
Kevésbé érzékelik a vásárláskor a pénzromlást az emberek az ársapka miatt – vélik az MKB Bank és Takarékbank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának elemzői, akik az Indexnek rávilágítottak arra, hogy az inflációs kosárban azonban közel ezer termék van, az élelmiszerár-inflációhoz is nagyságrendileg 250 termék adatát vizsgálja a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Ebből most nyolc termék van árszabályozás alatt, így a KSH módszertana szerint nagyon korlátozott az árstop inflációra gyakorolt hatása. A banki elemzők úgy fogalmaztak,
az intézkedés pozitív hatása egyértelmű, fogyasztóként nem akkora teher megvenni ezeket a népszerű termékeket, mint az egyéb árucikkeket.
Ugyanakkor szerintük negatív hatás, hogy az ezeken a termékeken keletkező veszteséget végül a vevőknek kell megfizetniük. Az Agrárközgazdasági Intézet adatai szerint a feldolgozói árak az érintett termékek esetében jóval meghaladják a fogyasztói árakat, ezért a szektor ezen termékek után lenyeli a veszteséget. Így végül más termékek árában érvényesül az árcsökkentés. További negatív hatás jelentkezhet, hogy az árstopok kivezetésekor sokkszerűen emelkednek az érintett termékek árai, ha nem talál ki a kormány valamilyen intézkedést a kivezetéskor.
Ugyanakkor Sebestyén Géza, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője lapunknak úgy fogalmazott: „A pozitív hatások az inflációs dinamikák visszafogásából fakadnak”, szerinte egy inflációs spirál beindulásának elkerülését is támogatja ez döntés.
Azokra a kritikákra, hogy az árstopok miatt hiány alakulhat ki, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője kifejtette: „A magyar szabályozás ilyen szempontból optimálisnak tekinthető, hiszen egyrészt kötelezi a boltokat arra, hogy ne csökkentsék az értékesített mennyiséget, másrészt csak a kiskereskedelmi árat rögzítik.” Úgy véli, a kereskedők esetében a teljes termékpaletta kis részét érinti az intézkedés, így a nyereségre gyakorolt hatása minimális.
A bank elemzői szerint a makrogazdaság egészére még kevésbé fejt ki hatást nyolc termék ársapkája, mint az inflációs kosárra. Magyarország GDP-je 55-60 ezer milliárd forint évente, egy kilogramm csirkemell értéke ársapkával 1600 forint, míg anélkül, azaz piaci áron 2300-2400 forint. A kereskedelemben a különbözet, 600-700 forint nem jelenik meg. Azzal a becsléssel számolva, hogy évente Magyarországon 50 ezer tonna csirkemell fogy belföldön, éves szinten hárommilliárd forint esik ki. Ez jól szemlélteti az ársapka bruttó hazai termékre gyakorolt elenyésző hatásait.
Sebestyén Géza szerint kétféle hatása van az intézkedésnek:
Az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője kiemelte, az intézkedésnek az egyéni inflációs rátára gyakorolt potenciális hatása is jelentős. Ha például valaki – mondjuk egy kisnyugdíjas – csak árstop által érintett termékeket vásárol, és átlag alatt tartja a rezsiárait, akkor az általa érzékelt infláció mértéke a mostani gazdasági környezetben is nulla lesz.
Az MKB Bank és Takarékbank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának elemzői szerint ezzel az intézkedéssel jelentős összeg marad a háztartásoknál. A korábban már említett példa alapján a legnagyobb összeget jelenleg a csirkemellen lehet megspórolni.
Magyarországon évente az egy főre jutó fogyasztás húsokból 70 kilogramm, tojásból 14 kilogramm, tej-tejtermékből 170 kilogramm, lisztből és rizsből 94 kilogramm körül van. Ha az árstop alá vont termékeken megtakarított összeget (a becsült piaci ár és a hatósági ár közötti különbözetet) nézzük, egyszerű becslés szerint 70-100 ezer forint fogyasztói megtakarítást jelenthet az árstop egy főre vetítve évente
– foglalták össze a banki elemzők, akik hozzátették: ezt azonban ellensúlyozhatja a más termékekre áthárított többletár.
Az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője szerint is ez az intézkedés jelentős segítség a lakosságnak és érdemi támogatást jelent azon társadalmi csoportok számára, melyek szegényebbek, kevesebbet keresnek. A társadalomnak vannak tehetősebb tagjai is, akiknek a mostani emelkedő árak sem jelentenek problémát, ők minden bizonnyal kevésbé veszik igénybe az érzékelt infláció árstop segítségével történő visszafogását.
(Borítókép: Orbán Viktor Zalaegerszegen 2022. október 23-án. Fotó: Kisbenedek Attila/AFP)