Egyelőre jónak ítélik a szolgáltatói szektor helyzetét a vállalkozások, azonban komoly veszély fenyeget, mivel a kereslet gyorsan beeshet az elkövetkezendő időszakban. Talán nem olyan mértékben, mint amit a koronavírus-járvány idején mértünk, de a 2008–2009-es gazdasági válságkor tapasztalt előfordulhat – jelezte Németh Dávid, a K&H vezető elemzője egy sajtóbeszélgetésen.
Már a hatósági árak sem fogják vissza az inflációt, amelyet nagyrészt az élelmiszerárak emelkedése hajt, leginkább az energiaárak drasztikus emelkedése miatt – ismertette Németh Dávid, a K&H vezető elemzője.
Az infláció 21 százalék felett van, a K&H vezető elemzője szerint 22 százalék körüli szinten tetőzik az év végén, ahol a jövő év elején is marad majd. 2023 első felében indulhat el az ütemes lassulás, jövő ősszel számít arra, hogy az infláció ismét egy számjegyűvé válik. Idén átlagban 14,3 százalék körül alakulhat az infláció, amely jövőre is hasonló lehet. Nagy kérdés, hogyan reagál erre a munkaerőpiac, amely továbbra is feszes Magyarországon, ahol kevés a könnyen bevonható munkaerő is.
Németh Dávid szerint magas bérdinamika várható, ennek ellenére a nettó reálbérek csökkenni fognak. Mindez a háztartási fogyasztás visszaesését húzhatja magával, a zsugorodás 4-5 százalék lehet.
A legalacsonyabb jövedelmű háztartások teljes költésének 33 százalékát az élelmiszerek teszik ki, az elektromos áram 13 százalékot ad hozzá, a lakásfenntartás további költségei pedig további 8-10 százalékot jelentenek. A jövő évben ezek a költségek akár 60 százalék fölé is kúszhatnak, így a háztartásoknak kevesebb pénzük marad majd a szolgáltatásokra. Ezért a kereslet irántuk hamar és gyorsan beeshet.
Németh Dávid szerint közel állunk a recesszióhoz, a jövő évben a stagnálás határán billeg a magyar gazdaság, a kilábalás gyorsasága kérdés lesz, 2024-ben is 3-3,5 százalékos növekedési dinamika térhet csak vissza.
Magyarország Achilles-sarka jelenleg a folyó fizetési mérleg hiánya, GDP-arányban 8 százalékos csökkenés lehet idén, ez 2023-ban a felére mérséklődhet. Ugyanakkor az idei előrejelzés magasnak számít, főleg régiós összevetésben, míg a költségvetési egyenleg nagyjából megfelel a régiós szinteknek. A vezető elemző javulásra azért számít, mert a kormányzati politika törekszik a konszolidációra. A költségvetési hiány 3,8 százalékra csökkenhet, ez javíthatja a folyó fizetési mérleget. Emellett várják a vállalati és háztartási szektor alkalmazkodását, a lakosság óvatosabb lesz, a megtakarításra fókuszál majd. Az uniós források érkezése várhatóan finanszírozni fogja a megmaradó folyó fizetési mérleg hiányát, ami a jövő év első felében a forint erősödését hozza magával. Így a magyar fizetőeszköz az euróval szemben 380-390 forintra erősödhet átmenetileg. Az év második felében, amikor a Magyar Nemzeti Bank várhatóan elkezdi csökkenteni az alapkamatot, a forint a 390–400-as sávban stabilizálódhat.
„A makrogazdasági környezet drasztikus változása miatt már nem elég néhány ponton beavatkozni és költséget csökkenteni” – mutatott rá Hans Dewachter, a KBC-csoport vezető közgazdásza, majd kiemelte: „Az energiafelhasználás, az ellátási láncok és a gyártási technológiák szempontjából is komplett újragondolásra, egyszerűsítésre van szükség, miközben a klímavédelemnek is nagyobb súllyal, stratégiai szinten kell beépülnie a vállalatok működésébe.”
Rajnai Gábor, a K&H üzleti ügyfelek divíziójának vezetője az elmúlt időszak nagy tanulságaként említette, hogy míg a koronavírus-járvány alatt elegendő volt egyes vagy részfolyamatokat digitalizálni, addig jelen kihívások mellett értékláncokat, teljes gyártásláncokat, az energiafelhasználást kell újragondolni.
A pandémia alatt elkezdődött az ellátási láncok megszakadása, az alapanyaghiány, ehhez jött később az orosz–ukrán háborúval az energiaválság. Ezek együttese okozott egy olyan inflációs nyomást, amely jelen pillanatban már reálbércsökkenésben is lecsapódik a magyar vállalati szektorban, és ez szintén jelentős kihívást jelent. Mindezek mellett említést tett a szélsőséges időjárás okozta aszályról is, amely rámutatott arra, hogy klímavédelemmel most már stratégiai szinten foglalkozni kell.
Az árfolyam-ingadozás mellett idén újdonságként szembesülni kellett a kamatköltségek drasztikus növekedésével. Aki időben fedezte a hitelhez kapcsolódó kamatköltségeit, az egy egymilliárd forintos, 5 éves hitel esetén akár 300 millió forintnyi kamatot is megtakaríthatott a teljes futamidőre vetítve.
Rajnai Gábor a sajtóbeszélgetésen bemutatta a K&H nagyvállalati növekedési index kutatásának eredményeit is, amelyek 200 magyar nagyvállalat jövőre vonatkozó véleményéről adnak képet. Nyolc éve jelenleg a legnegatívabbak a nagyvállalatok várakozásai, a mutató –15 pontra esett le a harmadik negyedévben. A vállalati és makrorészindex közül az utóbbi jelzi a nagyobb esést. Tehát a cégek a saját helyzetükkel kapcsolatban sokkal optimistábbak, mint a magyar gazdaság helyzetével. A legpesszimistább a kereskedelmi szektor, míg az ipar kevésbé negatív, és meglepően nem az a szolgáltatói szektor, ahol bizonyos cégeket jelentősen elérnek a hatások. Földrajzilag viszonylag optimistábbak a nyugat-magyarországi cégek, a közép- és kelet-magyarországiaknál kedvezőtlen kép rajzolódik ki.
Érdekes, hogy hogyan változott a vállalatok megítélése a forintárfolyam mozgását illetően. Korábban a cégek egyharmada-egynegyede ítélte meg a magyar fizetőeszköz romlását, most drasztikusan megnőtt azoknak az aránya, ahol az ingadozás rontja a cégek kilátásait.
Meglepő lehet ez a 70 százalék feletti arány, hiszen a cégek jelentős része exportál, és azt gondolhatnánk, hogy számukra a gyengülő forint pluszt jelent. Ugyanakkor az látható, hogy az ilyen mértékű ingadozás kiszámíthatatlanságot okoz a cégeknek, amit nehezen tudnak kezelni.
Az árfolyammozgás a gyakorlatban növekvő működési költségeket okoz, elsősorban az alapanyagnál, valamint bérköltséget is jelent. Fontos hatása, hogy egyes cégek nehezen találnak képzett munkaerőt, például az informatikai szektorban. A cégek az árfolyamkockázatok mérséklése érdekében elsősorban fedezeti ügyleteket kötnek, újabban csökkentik az árajánlatok érvényességi idejét, euróban adnak árajánlatot.
A foglalkoztatást illetően a cégek pozitívan gondolkodnak: mindössze 6 százalékuk számít arra, hogy a dolgozók száma csökkenni fog, 13 százalékuk továbbra is a létszám gyarapodását várja, 81 százalékuk pedig változatlan állománnyal tervez.
(Borítókép: Egy körömszalonban dolgozó kisvállalkozó és vendége 2020. április 3-án. Fotó: Christian Petersen / Getty Images)