Az energiaválság több szempontból is új kihívások elé állítja Európát. A tározók következő évi feltöltése során a kereslet várhatóan nem csökken, a kieső orosz hányadot más szereplőknek kell betölteniük.
A legtöbb európai ország az LNG-kapacitások és -infrastruktúra fejlesztésében látja az optimális irányvonalat. Az olyan országokba, ahol közvetlenül nem felvehető az LNG, a gázvezetékek kibővítését vették célba – írja elemző cikkében az Oecunomus.
Az európai háztartásoknál a gázfogyasztás a teljes felhasználás egyharmadát tette ki a 2020-as évben. Ugyanakkor a növekvő gázárak más megoldás felé ösztönzik a háztartások és a vállalati szektor szereplőinek energiafelhasználását.
Az Európai Bizottság a 2022. augusztus 1. és 2023. március 31. közötti időszakban egy olyan gázfelhasználási célt határozott meg, miszerint a tagállamoknak 15 százalékkal kell csökkenteniük a gázfogyasztásukat.
Ez a javaslat különbözőképpen érinti a tagállamokat. Az idei téli időszakra való európai gázfeltöltés sikeresen lezajlott. Az enyhe időjárásnak köszönhetően a gáztározók töltöttsége a meghatározott célszint fölött van. Ugyanakkor az Oroszországra kivetett szankciók miatt a következő évben az orosz gáz hiányában kell megtelíteni a tározókat. Ehhez a legkönnyebb út az LNG-import növelése.
A 2010-es évek elején a tavalyihoz képest szinte azonos mennyiségű cseppfolyósított gáz érkezett Európába. Ez a mennyiség 2012 és 2018 között mérséklődött, azonban az elmúlt három évben a kétszeresére emelkedett, az európai energiaválságnak köszönhetően idén pedig rekordmértékű lesz.
Az idei legnagyobb exportőr az Egyesült államok volt, majd Oroszország és Katar következett. Az oroszországgal szembeni szankciók miatt ugyanakkor más szövetségest kell találni az LNG behozatalára.
A meglévő partnerek közül Egyiptom vagy Nigéria jelenthet segítséget az amerikai és katari mennyiség növelése mellett. A meglévő tározókapacitások az európai fogyasztás negyven százalékát tudják ellátni, viszont néhány régió számára elengedhetetlen az infrastruktúra fejlesztése.
Az LNG felvételéhez LNG-terminálokra van szükség, amelyből a legtöbb működőképes egység Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban található. Ezeknek a termináloknak a kiépítése az energiaválság következtében prioritást kapott.
Németországban az első úszó terminált kétszáz nap alatt megépítették, miközben az építkezési projektek átlában évekig elhúzódnak.
Az elkövetkező években Európában további 20-25 terminál épülhet meg, amelyek jellemzően úszó tároló és újra gázzá alakító üzemek, továbbá a terminálokhoz való eljutást biztosító hajók száma is növekedett. Az elmúlt tíz évben közel ötven hajó kerül forgalomba évente, így tavaly már hétszáz LNG-hajó szállította globálisan a cseppfolyósított gázt.
A Cheniere Energy – a legnagyobb amerikai exportőr – szerint egy LNG-hajó szállítmánya egymillió ember fűtésére elég egy teljes hónapon keresztül. Európának így 2247 cseppfolyósított gázt szállító hajóra lenne szüksége a teljes téli időszak fűtésének biztosítására, ha a gáztározók teljesen üresek lennének. Ebből Magyarország mindösszesen harminc hajót jelent.
Miközben Európa a COP27 klímacsúcson is elhangzott klímaválság kezelésére is fókuszál, egyre bővíti LNG-kapacitásait. Az LNG azonban jelentősen kihat a globális felmelegedésre. A gáz égetése bármilyen formában szén-dioxidot termel, ami negatívan befolyásolja az üvegházhatást.
Az LNG különösen problémás földgázforma. A gáz szállításra való előkészítése (hűtése) rengeteg energiát igényel, Ezenfelül a szállítás, a szállítás során megfelelő hőmérsékleten tartás és a visszamelegítés is rengeteg energiát használ fel.
Mindezek által az LNG kétszer annyi üvegházhatású gáz kibocsátásért felel, mint a hagyományos földgáz. Az Európai Unióban vegyes irány látható: amellett hogy az Európai Tanács negyven százalékra emelte az energiaszerkezetben megújuló erőforrások célértékét 2030-ig, az LNG-felhasználás is növekvő tendenciát mutat. A függetlenedéshez elengedhetetlen a környezetre káros gáz felhasználása – mutat rá az elemzés.
(Borítókép: Cseppfolyósított földgázt [LNG] szállító tartályhajók 2009. június 20-án Japán partjainál. Fotó: Kimimasa Mayama / Bloomberg / Getty Images)