Az uniós gazdaságokban az infláció kétharmadát az energia- és élelmiszerárak okozzák, ami felfelé mutató kockázat − ismertette Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. A jegybank előrejelzése szerint ez a hatás megmarad a következő hónapokban. A Monetáris Tanács ülését követően az MNB alelnöke arra is rámutatott, mikor kezd el enyhülni az infláció.
Az élelmiszerek okozhatnak még meglepetést. Az elmúlt hónapokban döntő részben az élelmiszerárak emelkedése okozta az infláció további emelkedését, ez a tendencia várhatóan fennmarad, vagyis
az infláció várhatóan tovább emelkedik, akár kellemetlen meglepetések is benne lehetnek a pakliban
− világított rá Virág Barnabás. Az uniós gazdaságokban az infláció kétharmadát az energia- és élelmiszerárak okozzák, ez felfelé mutató kockázat. Októberben 60 százalék volt ez a hatás a mutatóban, döntően az élelmiszerár-emelkedés okozta az infláció emelkedését – húzta alá a jegybank alelnöke. Az MNB előrejelzése szerint ez a hatás megmarad a következő hónapokban. A részleteket a decemberi Inflációs Jelentésben közlik majd.
A magyarországi infláció 2023 első felében lassan, majd az év közepétől jelentősebben lassulhat – mondta Virág. A jegybank szerint az inflációs fordulat 2023 első negyedévében bekövetkezik, viszont lassú és elhúzódó lehet. A fogyasztóiár-index 2022-ben átlagosan 13,5–14,5 százalék között alakulhat az MNB becslése szerint.
Bizakodásra adhat okot, hogy egyre több országban lassult az infláció, októberben a világ országainak közel felében regisztráltak lassulást vagy megállást. Az erősödő recessziós kockázatok, az ezzel párhuzamosan csökkenő világpiaci energia- és nyersanyagárak, illetve a mérséklődő nemzetközi szállítási költségek 2023-tól a globális áremelkedés lassulását vetítik előre – véli Virág Barnabás.
A jegybanki alapkamat változatlan maradt, aminek fő oka az inflációs várakozások horgonyzása és az inflációs cél fenntartható módon történő elérése.
Az előző kamatdöntés óta a kockázatvállalási hajlandóság javult a világban, viszont az orosz–ukrán háború fejleményei továbbra is jelentős kockázatot jelentenek a régió számára – mutatott rá a jegybanki alelnök. A jegybank szerint a hazai folyó fizetési mérleg javulhat, viszont a gazdasági növekedés dinamikája várhatóan tovább lassul majd a következő hónapokban, amit a belső kereslet csökkenésével és az energiafogyasztás visszaesésével magyaráznak.
2023 elejétől a lefelé mutató tényezők egyre erősebben jelennek meg a magyar inflációban fokozatos inflációs fordulatot okozva
– húzta alá az alelnök.
Virág szerint az októberi intézkedések sikeresek voltak, így nem térnek el a bevált recepttől, hosszú távon fenntartják a szigorú monetáris politikát. November végén a jegybank ismét két hónapos betéti tendert tart, majd december elején ismét meghirdeti devizaswaptenderét és diszkontkötvényeszközét. Az MNB tehát az október közepén bevezetett eszközeit a kockázati megítélés trendszerű javulásáig alkalmazza, a piaci helyzet tartós elmozdulására fókuszálnak.
Virág Barnabás kiemelte, hogy folyamatos az egyeztetés a kormányzat és a jegybank között. Arra a felvetésre, hogy Nagy Márton hétfői bejelentése a nagybetétek kamatmaximumáról rontja-e a monetáris politika hatékonyságát, azt felelte, hogy a jegybank álláspontja változatlan: a kulcs az árstabilitás elérése.
Véleménye szerint a részpiacok már rövid távon érezni fogják az intézkedés hatását. Az intézkedés a hazai szereplőkre – biztosítókra, befektetési szolgáltatókra, befektetési alapokra, nyugdíjalapokra – vonatkozik, a vállalkozásokra vagy a bankokra és a külföldiekre nem. A következő napok kérdése, hogy a piacok hogyan reagálnak. Az overnight betéti állomány érdemi változására rövid távon nem számítanak, a likviditás a jegybanki instrumentumokban fog megjelenni továbbra is – mondta.
(Borítókép: Virág Barnabás. Fotó: Nagy Tamás / Index)