A betegségeket gyakran csak egészségügyi oldalról szoktuk megközelíteni. Azonban érdemes megnézni egy másik szempontból is, hiszen a megbetegedések gyakorisága és súlyossága a gazdaságot is érinti.

A Covid–19-világjárványt három év alatt 600 millió ember, míg az influenzát egy év alatt egymilliárd ember kapta el. Ez által az influenza gazdasági hatásai könnyen összemérhetőek a Covid–19 okozta pandémia hatásaival. A koronavírus megjelenéséig egyértelműen az influenza okozta a legtöbb, védőoltással megelőzhető betegség anyagi terhét.

Egy néhány évvel ezelőtti felmérés szerint az Egyesült Államokban 11,2 milliárd dollárra tehetőek az influenzával kapcsolatos költségek a 18 és 64 év közöttiek körében. Ez azt jelenti, hogy a védőoltással megelőzhető betegségek összköltségének kétharmadát az influenza egymaga teszi ki. Ezzel könnyen összehasonlítható egy szintén korábbi európai vizsgálat, amiből kiderül, hogy a 18–64 éveseknél közel 14 milliárd euróra becsülték az influenzaszámla nagyságát egy évben.

Tehát globálisan tízmilliárdos nagyságrendűek a kiadások, illetve a betegség nyomán jelentkező munkaidő-veszteségek költségei. Mindez egy olyan járvány miatt, ami megelőzhető lenne egy előzetesen beadott védőoltással.

Amikor az influenzáról beszélünk, az esetek többségében az egészségügyi veszélyekre gondolunk, pedig a gazdasági kockázatok is hasonló nagyságrendűek. Elég csupán arra gondolni, hogy a mostani munkaerőhiányos környezetben egész ágazatokat béníthat meg átmenetileg egy kiterjedt járvány. Jelenleg, amikor a vállalatok a közelünkben zajló háború, az infláció és az egyre erősebb válsághangulat miatt amúgy is rengeteg negatív hatásnak vannak kitéve, érdemes végiggondolni legalább az olyan kiszámítható veszélyforrások elleni védekezést, mint amilyennek a szezonális influenza számít 

– fogalmazott dr. Dózsa Csaba egészségügyi közgazdász.

Ha korosztályokra lebontva szeretnénk megnézni a szóban forgó anyagi terheket, külön kell választani a direkt, azaz gyógyszerkezeléssel összefüggő kiadások, valamint az indirekt, tehát munkából kieső, pénzt nem termelő esetek kiadásait.

Az összkiadáson belül a 18–64 éveseket vizsgálva 80:20 az indirekt és a direkt gazdasági és társadalmi terhek aránya. Általánosságban igaz, hogy minél fiatalabb érintettekről van szó, annál magasabb szerepet töltenek be a költségoszlásban. Ez a 18–49 éveseknél akár a 85 százalékot is eléri.

Az influenzában szenvedők 26–59 százaléka vesz ki betegszabadságot a fertőzés miatt. Norvégiában átlagosan 7,2 nap az influenza-táppénzes időszak, de Németországban (6,7 nap) és Franciaországban (6,5 nap) is hasonlóan sok időt vesz igénybe a betegszabadság. Ez gazdasági szempontból hatalmas kiesést jelent.

A fenti elemzéseket látva azt a következtetést lehet levonni, hogy gazdasági és egészségügyi szempontból is előnyös lenne a dolgozó felnőttek megelőző oltása, főként a 18–50 évesek körében.

(Borítókép: Komka Péter / MTI)