Egyelőre nem tudták lekövetni az energiaárak növekedését a gumiszervizek, a kereskedők a várható költségnövekedés mindössze kis hányadát építették bele áraikba – mondta az Indexnek Pollák Péter, az Abroncs Kereskedőház (AKH) vezérigazgató-helyettese. Hiánytól nem kell tartani, megfelelő mennyiségű és minőségű termékek várják az autósokat, akik egyre tudatosabbak a megfelelő abroncsok kiválasztásánál.
A megszokottnál jóval melegebb időjárásnak köszönhetően a hagyományos október közepihez képest kicsit később indult a gumicsereszezon – mondta az Indexnek Pollák Péter, az Abroncs Kereskedőház (AKH) vezérigazgató-helyettese. A környező országokkal ellentétben – Ausztria, Szlovákia, Csehország, vagy épp Románia – Magyarországon nincs előírt törvényi kötelezettség az átszerelés tekintetében, a fogyasztói magatartást nagyrészt az időjárás alakítja. „Tapasztalatunk szerint az autósok 85 százaléka viszi abroncscserére – vagy szezonális gumicserére – járművét a tél beköszöntével. Ebben nincs döntő különbség például a régió többi országához képest. Az AKH ügyfeleinek nagyjából fele már felkészült a téli útviszonyokra” – ismertette.
Ezt azonban idén jóval magasabb áron tehetik meg. A téli gumiabroncsok ára év/év alapú összehasonlításban átlagosan 30-40 százalékkal emelkedett. A gyártók a megnövekedett gyártási és szállítási költségekkel, illetve a forint gyengülésével indokolták a sorozatos áremeléseiket.
A leggyakrabban előforduló 205/55 R16 méretű kínálatunkban a legolcsóbb abroncsszett ára kicsivel 60 ezer forint fölé kúszik, a drágább, prémiumárazású márkáknál ez az összeg 120 ezer forint körül alakul
– vázolta Pollák Péter. A márkásabb termékek néhány esetben két-háromszor annyiba is kerülhetnek, mint az olcsóbb változatok.
A szerelés ára jóval kisebb mértékben emelkedett, budapesti szervizekben 15-20 ezer forint közé esik az említett méret szezonális cseréje, de például online vásárlás vagy időpontfoglalás esetén kedvezményt kapnak az AKH ügyfelei. Vidéken a szerelési árak ugyan alacsonyabbak, de adataink szerint a rezsi növekedése egyformán növelte a budapesti és a fővároson túli szolgáltatási árszintet – tette hozzá a szakember.
Ugyanakkor a gumiszervizszektor nem tudta elég gyorsan lekövetni az energiaár-emelkedést. „Nyáron jelentették be a rezsicsökkentés részleges kivezetését, de mivel ebben az időszakban nem mennek a gépeink, illetve a fűtés sem, egyelőre nehéz megjósolni az ebből keletkező költségnövekedés mértékét.
A kereskedők előre menekültek, és emelték az árakat, de véleményem szerint nem kellő mértékben ahhoz, hogy fedezzék a megnövekedett költségeket, erről azonban csak utólag kapunk majd pontos képet. A 30-40 százalék beszállítói áremelkedésnek csak töredékét építették be a szolgáltatások áraiba
– mondta a vezérigazgató-helyettes.
A kedvezőtlen gazdasági környezet hatására a vásárlóerő megcsappant, a téli gumiabroncsoknál már kirajzolódni látszik a kereslet eltolódása az olcsóbb kategóriájú abroncsok felé. Pollák Péter azonban óvatosabban vonna le hosszabbra mutató következtetést, tekintve, hogy még csak a szezon elején járunk.
Azt azonban kiemelte, hogy egyre inkább látszik a vásárlói tudatosság a megfelelő gumiabroncsok kiválasztásánál. Egyre többen böngészik át a minden forgalomba kerülő termék esetében kötelező európai címkeadatokat, amelyek megfelelő támpontot adnak az abroncsok minősége terén.
„Sok esetben az olcsóbb termék jobb nedvestapadási vagy üzemanyag-hatékonysági osztályzatot képvisel” – mondta a vezérigazgató-helyettes, hozzátéve: az AKH kínálatában 30 márka termékei találhatók meg, ezek mindegyike megbízható. Más kérdés, hogy ki milyen értéket tulajdonít a márkanévnek, és hogy mekkora „prémiumot” kész ezért fizetni.
A gyártói eladási adatok alapján csökkent az értékesített mennyiség, tapasztalataink azt mutatják, hogy erősödik a verseny a fogyasztókért – reflektált Pollák Péter arra a kérdésre, érezhető-e a piacon a lakosság fizetőképességének erodálódása.
Az infláció csökkenti a vásárlóerőt, ezen keresztül a keresletet is. Ugyanakkor az autók futnak, a gumik kopnak, és a kevesebb újautó-értékesítéssel kevesebb gyári szerelésű új abroncs kerül az utakra. Az autó első számú biztonsági berendezése a gumiabroncs, a teljes gépjármű ezeken keresztül érintkezik az aszfalttal. A fogyasztók pedig tisztában vannak vele, hogy ezen a biztonságon nem érdemes spórolni
– mondta a szakember, megjegyezve, hogy a fogyasztói árak emelkedése egyformán hat az autók és a gumiabroncsok áraira is, tehát fajlagosan ugyanannyiba kerül a gumiabroncscsere.
Az abroncsgyártáshoz szükséges alapanyagok nagy hányada érkezik Ukrajnából és Oroszországból, a háború miatt azonban az ebből a két országból történő szállítás megakadt. A gyártók azonban elég gyorsan átstrukturálták az ellátási láncokat, és más forrásokból szerzik be a szükséges alapanyagot. Továbbá a meglévő alapanyagkészleteknek köszönhetően a gyártás nem feneklett meg, így az abroncshiányról érkező, a sajtóban is többször megjelenő információk nem a valóságot tükrözték.
A szervizek az év elején némi lélegzetvételhez jutottak a koronavírus-járvány lecsengésével. Ennek köszönhetően normalizálódott a működés, ám az orosz–ukrán háború miatt ismét a víz alatt találta magát a gazdaság, ezen belül a gumiipar. A fegyveres konfliktus kitörésével az ellátási láncok instabilitása tovább nőtt, az alapanyagnál pedig nemcsak az árak szálltak el, hiány is kialakult.
Az év során az abroncsgyártók – különböző okokra hivatkozva, például gyártói költségek emelkedése, forint gyengülése – négy alkalommal árat emeltek.
Az év elején napvilágot látott áremelések a gumiabroncsokból való bespájzolásra ösztönözték a kereskedőket. A második áremelés pedig még egy szinttel feljebb lökte a készletezési attitűdöt. „Az első fél évben tehát a gyártók által mesterségesen generált disztribúció terén túlkészletezés alakult ki, ami aztán nyárra lecsengett. Ennek hozadéka, hogy nem alakult ki hiány a piacon, sőt ellenkezőleg, túlkínálat bontakozott ki” – mondta Pollák Péter.
A nyáron esedékes télre vonatkozó beszerzéseknél (a gumiszervizek 3-6 hónappal előre gondolkodnak a rendeléseknél) már óvatosabbak voltak a kereskedők, az újabb áremelési hullám miatt elmaradt a túlzott készletfelhalmozás. „Jelenleg tehát sem túlkínálatról, sem pedig túlkeresletről nem beszélhetünk, ám megfigyelhető egyensúly-eltolódás a kereslet és a kínálat között, ami folyamatos munkát ad a beszerzésen dolgozó kollégáknak” – szögezte le Pollák Péter.
(Borítókép: Pollák Péter. Fotó: Kaszás Tamás/Index)