Az előző év azonos időszakához viszonyítva 7,7 százalékkal nőtt a fejlesztések volumene az idei év harmadik negyedévében, míg az előző negyedévhez képest – szezonálisan kiigazítva – 1,9 százalékkal emelkedett – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból.

Mint írják, az élénkülést a háztartások, illetve a vállalkozások dinamikus aktivitása eredményezte, miközben a költségvetés fejlesztései csökkentek. A meghatározó súlyú feldolgozóipari, valamint az energiaipari és lakásberuházások növelték, a szállítás, raktározáshoz, míg a mezőgazdasághoz kötődő fejlesztések visszafogták a nemzetgazdasági beruházásokat.

A KSH megjegyzi, hogy a nemzetgazdasági beruházások szezonálisan kiigazított volumene az előző negyedévihez képest 1,9 százalékkal emelkedett. Ezen belül az építési beruházások szezonálisan kiigazított volumene 4,5 százalékkal nőtt, a gép- és berendezésberuházásoké pedig 2 százalékkal csökkent.

Az egyes nemzetgazdasági ágakban eltérően alakult a beruházások volumenváltozása:

• a nemzetgazdasági beruházások legnagyobb részét (30 százalék) képviselő feldolgozóipar fejlesztései a III. negyedévben nagymértékben (31 százalékkal) nőttek, így ez a terület jelentősen segítette a beruházások volumennövekedését. Ez elsősorban a legnagyobb részarányú villamosberendezés-gyártás területén a korábbi időszakokban elkezdett nagyszabású projekteknek köszönhető, de a növekedésben szerepet játszott a járműgyártás beruházásainak újbóli élénkülése is. A harmadik meghatározó súlyú alág, az élelmiszeripar fejlesztései is jelentősen meghaladták az egy évvel korábbit, ezzel szemben a fémfeldolgozási termékgyártás beruházásai csökkentek.
• A második legnagyobb beruházónak számító, a nemzetgazdaság fejlesztéseinek ötödét megvalósító ingatlanügyletek beruházási teljesítménye jelentősen, 17 százalékkal bővült, köszönhetően elsősorban az együttesen kiemelkedő súlyú lakásépítések, illetve ingatlanfelújítások nagyarányú növekedésének.
• A szállítás, raktározás beruházási volumenében folytatódott az előző negyedévre is jellemző csökkenés (–7,2 százalék), a kedvezőtlen teljesítmény mögött elsősorban az állami infrastrukturális fejlesztések mérséklődése állt.
• A kereskedelem nemzetgazdasági ágban regisztrált 3,7 százalékos volumennövekedés oka többek között a nagykereskedelemben tevékenykedő vállalkozások beruházási aktivitásának élénkülése.
• A mezőgazdaság beruházási teljesítménye az elmúlt negyedévek jelentős bővülése után 5,7 százalékkal csökkent az egyébként magas bázishoz képest, amiben szerepet játszott az is, hogy az állattenyésztéssel vagy növénytermesztéssel foglalkozó, nagyobb létszámú vállalatok mérsékelték fejlesztési ráfordításaikat.
• A hatodik legnagyobb súlyú energiaipar nemzetgazdasági ágban jelentősen, mintegy 45 százalékkal emelkedett a beruházási teljesítmény, elsődlegesen az állami invesztíciók magasabb tárgyidőszaki ráfordításai miatt.

Az adatokból az is kiolvasható, hogy a nemzetgazdasági beruházások 2022. III. negyedévi, 7,7 százalékos volumennövekedéséhez leginkább a feldolgozóipar járult hozzá (7,6 százalékponttal).

Szintén növelte a beruházási aktivitást az ingatlanügyletek, az energiaipar, valamint a kereskedelem beruházási teljesítménye (3,2, 1,2, illetve 0,2 százalékponttal). Ugyanakkor a szállítás, raktározás és a mezőgazdaság teljesítménycsökkenése visszafogta a volumenbővülést (1,1, illetve 0,3 százalékponttal).

(Borítókép: Az épülő BMW-gyár Debrecenben 2022. október 10-én. Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI)