Index Vakbarát Hírportál

Financial Times: Magyarország nagyhatalom lesz az elektromosautó-iparban

2022. november 29., kedd 21:02

A külföldi lap terjedelmes cikkben számolt be arról, hogy milyen lépéseket tett Magyarország azért, hogy az elektromosautó-gyártás egyik központjává váljon. Előrejelzésük szerint a jövőben Európa második legnagyobb központja jöhet létre idehaza.

A Financial Times felidézte, hogy korábban az egyik legnagyobb kínai akkumulátorgyártó, a CATL is Magyarország legnagyobb beruházását jelentette be Debrecenben. Mindeközben szinte a szomszédjukban hoz létre egy másik gyárat az EcoPro BM nevű dél-koreai vállalat is. 

A lap szerint Magyarország ezen fejlesztéssel egy nagy jelentőségű központot hoz létre Magyarország második legnagyobb városában. A Financial Times azt írta:

2030-ra egyedül Debrecenben több akkumulátort fognak gyártani, mint – Németországot kivéve – Európa bármely másik országában összesen.

Ráadásul a lap szerint Magyarország ezzel azt is megalapozza, hogy az elektromos autók gyártása is az országba települjön. Felidézték, hogy a CATL bejelentése után a BMW is egy több milliárd euró összértékű, az elektromos autók gyártásához kapcsolódó beruházást jelentett be Debrecenben, és rajtuk kívül ugyanígy tett számos más, ezen a területen érdekelt vállalat is (a Financial Times szerint összesen több mint 10 milliárd euró értékben). A BMW azóta a saját beruházásával kapcsolatban egy új bővítést is bejelentett, amelyről Szijjártó Péter beszélt a múlt héten.

A Financial Times mindezek mellett azt is felidézte, hogy (mások mellett) a Samsung is jelentős akkumulátorgyárakat telepít Magyarországon, valamint a Mercedes és az Audi is arra készül, hogy az elektromos autók gyártására állítsa át magyarországi üzemeit. A lap szerint ezáltal 2035-re (amikortól a tervek szerint az Európai Unión belül tilos lesz a hagyományos autók értékesítése) a magyarországi autóiparban már kizárólag elektromos járműveket gyárthatnak.

A CATL más országokat is fontolgatott 

A pénzügyi lap azt is méltatta, hogy a magyar kormány jelentős adókedvezményekkel, valamint a vállalatoknak kedvező, hatékony szabályozásokkal segíti elő, hogy a beruházások Magyarországra érkezzenek – ezt példázza az is, hogy a kínai óriáscég ide települt. 

A Financial Times ugyanis úgy tudja, hogy az idei nyár előtt a CATL például Lengyelországot és Szerbiát is fontolgatta az európai gigagyára színhelyeként, de végül Magyarország mellett döntöttek, ahol 800 millió eurónak megfelelő támogatást kapnak a beruházáshoz. 

A Financial Times ezzel kapcsolatban több forrásból is úgy értesült:

a CATL 2025 májusában  – korlátozott mennyiségben – már meg is kezdheti a gyártást a debreceni létesítményben.

A teljes gyártási kapacitást 2030-ra érnék el a kínai gyárban a lap szerint. 

Ekkora lehet a magyarországi gyárak teljesítménye

A Financial Times – a Benchmark Mineral Intelligence elemzőcég adatai alapján – egy prognózist is közölt azzal kapcsolatban, hogy mekkora lehet a gyártás volumene azt követően, hogy megvalósulnak a készülő akkumulátorgyárak fejlesztései. Ennek alapján arra lehet számítani, hogy

2031-re Magyarország lesz Európa második legnagyobb hatalma. 

Addigra a magyarországi gyárak összteljesítménye elérheti a 207,3 gigawattórát a lap szerint. Ennél jobban csak a németek állhatnak 369 gigawattórával, a harmadik helyre pedig a lengyelek kerülhetnek jóval lemaradta, 115 gigawattórával. 

Mindez azért is fontos, mert megfigyelhető tendencia, hogy az elektromosautó-gyárakat (praktikus okokból kifolyólag) igyekeznek az akkumulátorgyárak közelébe telepíteni. Markus Schäfer, a Mercedes-Benz technológiai részlegének vezetője például azt mondta erről, hogy ők lesznek az új CATL-gyár „első és egyben legnagyobb partnerei.

Pró és kontra 

A magyarországi elektromosautó-gyártás fellendüléséről Káderjuk Péter, a Magyar Akkumulátor Szövetség ügyvezetője is beszélt, aki azt mondta: „Ez a folyamat egy létkérdéssel felérő kihívás a magyar és az európai gazdaság számára is [...] És ebben az új iparágban a kulcs az akkumulátorokban rejlik”  – mondta, hozzátéve azt is, hogy az utóbbi években e téren Európa lemaradt, és számos lehetőséget kihagyott.

Vele szemben kritikusabban szólalt meg a fejlesztésekről Pálinkás József korábbi oktatásügyi miniszter és az MTA elnöke, az idei választások után megszűnt Új Világ Néppárt alapítója. A Debrecenben élő tudós azt mondta: nem biztos, hogy Magyarország második városa képes ilyen sok, a városba települő gyárat kiszolgálni, többek között például a vízellátás, az energiaellátás és a rendelkezésre álló munkaerő szempontjából. Pálinkás József úgy vélte, hogy a debreceni beruházás a kormányzat és Orbán Viktor „megalomániájának” egyik szimbóluma.

A legnehezebb kérdés a víz lesz

A Financial Times szerint a felsoroltak közül a vízellátás kérdése lehet a legnehezebben megoldható probléma. Vízre ugyanis az akkumulátorgyáraknál nagy mennyiségben van szükség, miközben az ellátást veszélyeztetheti az, hogy a következő években aszályokra kell felkészülni Magyarországon.

A lapnak Fábián István kémikusprofesszor, a Debreceni Egyetem volt rektora azt mondta, hogy először ő maga is kétkedve fogadta a tervet, miszerint egy óriási akkumulátorgyárat akarnak építeni Debrecenben.

Azt mondta: rengeteg talajvíz van a város alatt, de nehezen elérhető, és egy része túlságosan szennyezett is, azt pedig kétli, hogy a Tiszából egykönnyen növelni tudnák a vízvételezés volumenét az infrastrukturális fejlesztéssel. A Financial Times szerint ezt a kérdést már a CATL szakemberei is vizsgálják, és többek közt van olyan terv is, hogy a városban használt szennyvizet megtisztítva biztosítanák a gyár ellátását. 

Az energiaellátást illetően a lap szerint magyar kormányzati tisztviselők is aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a CATL gyárának üzemeltetése jóformán egy egész erőmű áramtermelését fel fogja élni, valamint jelentős mennyiségű földgázra is szükség lesz hozzá, miközben Európa épp energiaválságban szenved. A CATL ezzel összefüggésben azzal oszlatta el az aggodalmakat, hogy közölték:

a gyár közelében naperőműveket telepítenek, és részben ezzel, részben pedig a többi, regionális szolgáltatótól vásárolt zöld energiával fogják üzemeltetni a létesítményt.

Papp László debreceni polgármester szintén bizakodó volt azzal kapcsolatban, hogy sikerül megoldani a problémás kérdéséket, és azt is hozzátette, hogy szerinte a vízügyi kérdés túlságosan fel vannak fújva.

Kína-függőséget eredményez?

A Financial Timesnak nyilatkozva Edit Zgut-Przybylskal, a lengyel tudományos akadémia kutatója és az Amnesty International Hungary alelnöke arról beszélt, hogy a CATL beruházása növeli Kína stratégiai befolyását Európában. „Orbán Viktor ment el a legtovább a téren, hogy Pekingnek lehetőséget adjon Európa politikai-gazdasági eszközökkel történő zsarolására”, miközben a magyar kormány „európai szinten Peking faltörő kosaként szolgál azáltal, hogy megvétózza a Kínával szemben kritikus [uniós] állásfoglalásokat”.

Ezzel szemben Deák András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) energiaügyi szakértője úgy vélte, hogy azért nincs mitől tartani ezzel kapcsolatban, mert az elektromosautó-ipar nagyon gyorsan változik, és könnyen lehet, hogy az említett akkumulátorok a következő években már csak az egyik alternatívaként fognak szolgálni az elektromosautó-gyártásban. Hozzátette azt is, hogy ha így is lesz, akkor ezeket az akkumulátorokat a magyar háztartásokban és iparban még fel lehet majd használni, de úgy vélte, hogy ha a magyar kormány elkövetett is hibát e téren, akkor az legfeljebb az lehet, hogy túlságosan hamar elkötelezte magát e mellett a technológia mellett.

Jobban félek a klímaváltozástól, mint Kínától. Túl korai még ettől tartani. Én a geopolitikai aggodalmak miatt nem tennék féket az elektromos közlekedési iparra vagy az akkumulátorokra 

– fogalmazott a szakértő a Financial Times szerint. 

(Borítókép: Krisztian Bocsi / Bloomberg via Getty Images)

Rovatok