December végére 405, a jövő év szilveszterére 390 forintos euróárfolyammal és egy számjegyű inflációval számol a CIB Bank. Magyarország elkerüli a recessziót, de annak az árát, hogy tovább nyújtózkodtunk, mint a takarónk ér, meg kell fizetnünk 2023-ban.
Az Oxford Economics legfrissebb, novemberi felmérése is a gazdasági növekedés további csökkenésével számol. Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője szerint ugyanakkor a globális növekedés 1,5-2 százalék körül lehet majd. A fejlettebb piacokon ugyanakkor nem lehet elkerülni a recessziót – Európában már itt van, az Egyesült Államokban a jövő első-második negyedévére várják a visszaesést.
Néhány negyedévet érintő sekély recesszióra számítanak az elemzők, de nagy kérdés, hogy ennek a visszaesésnek a hatása elég lehet-e arra, hogy a másik komoly gondot, az inflációt kellő mértékben le tudják-e szorítani.
A már említett oxfordi felmérés szerint a pénzromlás esetében még mindig pesszimisták az elemzők. Jó hír, hogy több helyen már tetőzés közelében vagyunk, míg Európában a jövő év elejére várják ezt.
A gond az, hogy a tetőzés hosszú lesz, lassan indul majd el az infláció csökkenése. Európában 2024 elejéig nem is kerül vissza a pénzromlás üteme a tolerálható mérték közelébe. Sem az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed, sem az Európai Központi Bank nem áll meg még a kamatemeléssel, ám az emelések üteme és mértéke csökkenni fog. Az amerikai alapkamat 5, az EKB alaprátája 2,5-3 százalék körül állhat meg jövőre.
Az továbbra is kérdés, hogy elég lesz-e a mostani keresletcsökkenés az infláció visszaeséséhez. Külön gondnak látszik, hogy a mostanihoz hasonló helyzetben a relatív magas szintről egy viszonylag alacsony inflációs szintre relatív gyorsan lehet visszaszorítani a pénzromlást, ám ezt követően az inflációs célok teljesülésének szintjének elérése rendkívül nehéz lesz.
Ilyen külső környezet nem igazán segít a magyar gazdaságnak. Az idei évet az első fél év erős növekedésének köszönhetően 4,5-5 százalékos szinten tudja teljesíteni a magyar gazdaság, ám a jövő évre nekünk is recesszióközeli helyzetre kell felkészülni, mivel a külső tényezők mellett a belső motorok is leállnak majd. A jövő év elején a 2022-es brutális növekedés jelenti majd a magas bázist, ám ennek ellenére a CIB szerint is elkerülhető a recesszió – az éves növekedési előrejelzésük 0,2 százalékos 2023-ra.
Ebben a környezetben a munkaerőpiac feszessége némileg enyhülni fog, ám a CIB nominálisan két számjegyű bérnövekedéssel számol 2023-ra, de mivel az éves átlagos inflációt a bank elemzői 17 százalékra teszik, ezért reálkereset-visszaeséssel lehet számolni.
Az állami beruházások elmaradása miatt két számjegyű visszaesés lehet a beruházási dinamikában, de a cégek esetében is beruházási visszafogást okozhat a költségrevízió.
A nettó export erősödése segíthet a gazdaságon, bár a romló külső kereslet várt visszaesése bizonytalanná teszi ezt a teljesítményt, ráadásul az energiaár komoly terhet jelent az egyenlegre.
A CIB a brüsszeli források részleges elvesztésével, de létrejövő EU-megállapodással számol, ám Trippon Mariann szerint az EU-pénzek beérkezése nem lesz olyan gördülékeny, mint a korábbi években megszokott volt. Brüsszelből a jövő év második negyedévében érkezhet először érdemi utalás.
Az inflációs nyomás egyre kiterjedtebb és egyre mélyebb a magyar gazdaságban. Az inflációs várakozások a régióban markánsan a legmagasabbak nálunk, s még nagyobb gond, hogy míg a V4 többi országában már megfordult a trend, nálunk továbbra is felfelé mutatnak az inflációs várakozások. Várhatóan idén decemberben és a jövő év januárjában 23-24 százalékon tetőzik a pénzromlás idehaza, majd sokáig lassan csökken majd.
A CIB elemzője saját tapasztalataival jellemezte a mai helyzetet:
egy háztartási boltban az eladók azt mondták, mindennap reggel 6-ra mennek, és árazzák át az aktuálisan emelkedő árukat.
Trippon Mariann szerint az élelmiszerárstop önmagában nem lassította, hanem gyorsította az inflációt azzal, hogy a kereskedők a meglévő széles árukínálaton kompenzálták az árplafonos termékeken bekövetkező veszteségeiket. Új szóösszetételt is érdemes ezzel kapcsolatban megtanulnunk az áremelésekre: a kereskedők „érthető módon, gátlástalanul” emelték áraikat.
Az elemző szerint a benzinárstop jövője a most kialakult helyzet alapján – az egyre jobban látható ellátási gondok miatt – bizonytalanabbá vált. Ugyanakkor megszüntetése vélhetően majd akkor kerül napirendre, ha a világpiaci és támogatott ár ismét közel kerül egymáshoz.
A CIB elemzői szerint a pénzromlás üteme a jövő év végére érhet egy számjegyű tartományba – vagyis viszonylag könnyen teljesülhet a miniszterelnök elvárása –, ám az éves átlagos infláció magasabb lesz, mint az idén. A pénzromlás üteme 2024-ben érheti el a 3 százalékos jegybanki célsávot.
Ebben a gazdasági környezetben extra óvatosan kell eljárnia a jegybankoknak. Trippon Mariann emlékeztetett arra, hogy a fejlett jegybankoknál általános gyakorlat, hogy a vártnál kicsivel erőteljesebb kamatemelésekkel védekeznek az infláció ellen, s konzekvensek a lépésekben, mert a hitelesség a legfontosabb. A piac ebben a helyzetben nem tolerálja akár a fiskális, akár monetáris politikai cikcakkokat. Ha nem mutat kellő határozottságot a jegybank, akkor a piac veszi át az irányítást.
Ez jól látszott a szeptemberi eseményeknél, amikor a forint árfolyamának drasztikus gyengülése miatt a jegybank nem tudott mást tenni, mint elővenni a kőbunkót.
Ez szükséges lépés volt az árfolyamok megzuhanása miatt. Trippon Mariann szerint a 18 százalékos effektív kamat az év végén túl is velünk marad. Ahogy az MNB mondja, addig, amíg az országkockázati felár érdemben nem javul. Ennek feltétele az infláció csökkenése, a stabilabb forint árfolyama és az EU-megállapodás. Trippon Mariann szerint a jövő év közepére érhet vissza az effektív kamat a jegybanki alapkamat szintjére. A CIB szerint a jövő év őszén már az alapkamat is csökkenni fog, mértéke pedig év végére a jelenlegi 13 százalékról 10 százalék alá csökkenhet. Ez azt jelenti, hogy a jövő év végén már pozitív reálkamattal lehet majd számolni.
Ami a forint árfolyamát illeti, nem túl jó hír, hogy Törökország, Kolumbia és Chile fizetőeszközét leszámítva a magyar forint veszített legjobban értékéből 2021 januárjához képest. Idén év végére 405 forint környékére várja a forint/euró árfolyamot a CIB, ám a várt gazdasági fordulat után 2023 végére 390 forintos szintre erősödhet az árfolyam.
Trippon Mariann szerint az őszi 500 bázispontos kamatemeléssel az MNB kifüstölte a forint árfolyamának esésére spekuláló shortosokat, de a következő hónapokban még lehetnek shorthullámok. Ugyanakkor az elemző szerint a későbbiekben vélhetően a forint erősödésére számító (long) pozíciók is kiépülhetnek.
A kamatstopokkal kialakított kettős kamatrendszer nem tesz jót a kiszámíthatóságnak és nem segít a magyar eszközök iránti bizalomnak, fontos lenne a bizalom megszilárdulása érdekében, hogy kifelé úgy tűnjön: a válság leküzdésében harmonikusan együtt dolgozik a fiskális és monetáris politika.
Fontos, hogy mindenki belássa, az elmúlt években tovább nyújtózkodtunk, mint ameddig a takarónk ér, le kell számolnunk azzal, hogy keresleti oldali alkalmazkodás nélkül leküzdhetőek a mostani gazdasági gondok.
A kormányzati lépéseknél a jövőben sokkal célzottabb, jól pozícionált intézkedésekre lenne szükség – aki nem szorul rá, annak megmentése felesleges kiadást jelent.
A gazdaság alkalmazkodásához a hiteloldal visszafogott teljesítménye is szükséges – a CIB jelenleg mind a lakossági, mind a vállalati oldalon maximum egy számjegyű hitelbővülést vár.
(Borítókép: Akos Stiller / Bloomberg / Getty Images)