Hömpölygő emberáradat a boltokban, telt kocsmák Londonban – ha közben a BBC nem sztrájkokról, megélhetési gondokkal küzdő emberekről közölne folyamatosan riportokat, nem gondolnánk, hogy Anglia 41 éve nem látott mértékű inflációval küzd.
Egyre biztosabb, hogy nagyon komoly, az országot megbénító tanári sztrájk készül – no nem nálunk, hanem Skóciában. A legnagyobb ottani tanárszakszervezet elutasította az 5 százalékos, illetve a megemelt 6,75 százalékos béremelési javaslatot is, miután a minimális béremelési igényük 10 százalékos.
A Skót Középiskolai Tanárok Szövetsége (SSTA) december 5-én egynapos sztrájkot szervez, a Skóciai Oktatási Intézet (EIS) és a Skót Tanárok és Helyettes Oktatók Szövetsége (AHDS) tagjai pedig január 10-ére szervezik az országos megmozdulást az általános iskolákban. Az SSTA felmérése szerint a középiskolai tanárok 80 százaléka támogatja a követeléseiket, és 70 százalékuk készül a munkabeszüntetésre, az EIS 96 százalékos támogatottságot mért. John Swinney skót miniszterelnök-helyettes ugyanakkor – bár korábban is jelezték további tárgyalási szándékukat, így sikerült elkerülni az eredetileg szeptemberre tervezett munkabeszüntetést – azon véleményének adott hangot, hogy nincs több pénz a közszféra béremelésének finanszírozására.
Londonban érdeklődéssel figyelik a skót történéseket.
Már csak azért is, mert az Egyesült Királyság legészakibb tagállamában egészen a közelmúltig magasabb volt a középiskolai tanárok induló fizetése, mint Angliában – leszámítva Londont és környékét. Ugyanakkor a 28 000 fontra tehető éves induló fizetés ott sem éri el a heti 578 fontos átlagbér értékét.
A béremelések tekintetében a Brit Statisztikai Hivatal adatai szerint az idei III. negyedévben 6,6 százalékos volt az átlagos bérszínvonal növekedése, ám a közszférában csak 2,2 százalékkal emelkedtek a fizetések. Márpedig a piaci béremelésekkel számolva is masszívan romlik a brit háztartások helyzete: örömre csak az adhat okot, hogy az infláció okozta reálbércsökkenés mértéke a II. negyedévi 3 százalékról 2,7 százalékra mérséklődött a rendszeres fizetések esetében. Andrea Bradley, az EIS főtitkára arra emlékeztetett, hogy amikor megfogalmazták 10 százalékos béremelési igényeiket, akkor az infláció még csak 7 százalék körül járt, ám mostanra 11 százalékra jutott. Szavai szerint most lényegében csak azért küzdenek, hogy fizetéseik csak mérsékelten veszítsenek értékükből.
Hasonló elvek miatt bénította meg sztrájk ezen a hétvégén a közlekedést: 11 vasúttársaság mozdonyvezetői kezdtek sztrájkba. A Guardian tudósítása szerint a Londonból Skóciába és Walesbe tartó fővonalakon a legtöbb közvetlen helyközi vonatot törölték, és egyáltalán nem közlekednek az Avanti West Coast, az East Midlands Railway, a CrossCountry, Northern és Southeastern vasúttársaság járatai.
Mick Whelan, az egyik érdekvédelmi szervezet, az Aslef főtitkára elmondta: az átlagosan évi 59 000 fontot kereső mozdonyvezetők bére nem emelkedett a Covid-járvány kezdete óta.
Londonban ugyanakkor egyelőre elmaradt a London Overgroundot üzemeltető Arrivánál meghirdetett sztrájk. A vasúti dolgozók képviselői szerdán találkoznak majd az új közlekedési miniszterrel, Mark Harperrel, aki korábban jelezte, igyekszik előmozdítani a megegyezést a dolgozók és a vasúttársaságok között. A szakszervezetek ugyanakkor – a pedagógusokhoz hasonlóan – már több munkabeszüntetési időpontot bejelentettek decemberre és januárra, ha nem sikerülne megállapodniuk a béremelésekről. Londonban csaknem 3000 buszsofőr jelezte, hogy december 1. és 17. között kész a munkabeszüntetésre.
Bár a ködös Albionban teljesen más a polgárok hőérzete – a novemberi enyhébb, 10 fok körüli időjárásban szép számmal láthatunk rövidnadrágban, pólóban közlekedő urakat, harisnya nélkül szoknyát viselő hölgyeket az utcákon –, körükben is elsősorban az energia drágulása verte ki a biztosítékot.
Októberben az infláció döntően épp a fűtési és melegvíz-költségek növekedése miatt 41 éves rekordra, 11,1 százalékra ugrott. Ráadásul a jövő még több ráncot varázsolt a britek homlokára. Jeremy Hunt pénzügyminiszter ugyanis megerősítette, hogy a lakosság által fizetendő energiaszámlák árplafonja a mostani fűtési szezon lezárultával 2500 fontról 3000 fontra emelkedik majd 2023 áprilisától, miután a kormány csökkenti az ártámogatást, amivel több tízmilliárd font megtakarítást próbálnak teremteni a megtépázott költségvetés normalizálására.
Áprilistól megszűnik az az általános 400 fontos juttatás is, amelyet minden háztartás megkapott a téli számlák kiegyenlítésére, így sok család a jövő évre 900 fonttal megugró energiaszámlával számolhat. Egyelőre abba kapaszkodhatnak a rászorulók – az alacsony jövedelmű, kiszolgáltatott és nyugdíjas háztartások –, hogy jövőre is kaphatnak majd támogatást a kormányzat adóemelési és kiadáscsökkentési programjának rájuk nézve komoly hátrányokkal járó hatásait csillapítandóan.
London utcáit járva az embernek nem tűnik fel a komoly energiatakarékosság – a város fő utcáin, a Picadillyn, a Regent és az Oxford Streeten már most pazar karácsonyi fényárban úszik minden – igaz, a Strandon a kivilágítás hangsúlyos eleme, hogy a fényjátékot az egyik bank biztosította. Az üzletek és a pubok is kivétel nélkül ünnepi díszekbe öltöztek – legfeljebb a díszítés témaválasztásánál érezhető az, hogy ez egy kicsit más karácsony lesz, mint máskor.
A John Lewis medvéi sem feltétlenül az ünnepre készülnek, inkább a mindennapokban helyettesítik az embereket a kirakati installációkban, ám a Selfridges esetében már tényleg a mindennapokról van szó – a kedvencünk a mosogatás szükségességére felhívó kirakat volt.
Ehhez képest konzervatívak a Harrods kirakatai, ahol mézeskalácsba öltözött minden.
A bevásárlóutcákban és az üzletekben a korábbi években megszokott hömpölygő tömegben kell haladnunk, a londoni sörözők pedig már délután megtelnek emberekkel, estére pedig – főleg, ha vacsorázni is akarunk esetleg – mindenképp érdemes előre asztalt foglalni – e tekintetben nem érződik a válság, sőt. A turisták is visszatértek, ezt a London Eye telt gondolái mellett például Windsorban, a kastélyban kígyózók sora is bizonyítja – bár ez utóbbi kirándulóhely most II. Erzsébet sírhelye miatt a helyiek által is látogatottabb.
Ugyancsak inkább a turisták töltik meg esténként a Soho musicalszínházait, bár a színházi viselkedéshez szokott közép-európai számára nemcsak az furcsa, hogy a nézők egy része pattogatott kukoricát visz a nézőtérre, ahol a szünetben jégkrémet kínálnak a széksorok között, de többen – s főleg helyiek – egy-egy üveg borral, pezsgővel és néhány pohárral érkeznek a széksorok közé a büféből.
Kijutni azért már nem olyan könnyű, a diszkont légitársaságok árai ebben a legkedveltebb viszonylatban is szépen megemelkedtek, – miként az okosutas.hu beszámolt róla – a költségcsökkentések miatt bizonyos járatok el is tűntek a kínálatból – így viszont a maradék járaton garantált a telt ház. A szállásfoglaló oldalakon elérhető szállások árai is erőteljesen nőttek az elmúlt egy évben, s bizony a forint árfolyama sem tette könnyebbé a korábban sokaknál kedvelt londoni karácsonyi bevásárlóutak megismétlését.
(Borítókép: Jose Sarmento Matos / Bloomberg / Getty Images)