Közös projektet indít az Airbus UpNext, a CERN és az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet, a részecskefizikai kutatások európai szervezete annak felmérésére, hogy a szupravezetők miként járulhatnak hozzá a jövőbeni repülőgépek karbonsemlegességéhez. A két európai úttörő az erről szóló megállapodást az Airbus Summit 2022 rendezvényen írta alá.
A CERN kutatásaiban a tudomány és a mérnöki terület határait feszegeti, az innovációiban pedig fontos szerepet játszik az iparral való együttműködése
– mondta a megállapodás aláírását megelőzően Raphael Bello, a CERN pénzügyi és humánerőforrás-igazgatója. A svájci szervezet technológiájának köszönhetően képes hozzájárulni az Airbus karbonsemlegességre irányuló törekvéseihez – tette hozzá.
Sandra Bour-Schaeffer, az Airbus UpNext vezérigazgatója szintén azt emelte ki, hogy a leányvállalatnál céljuk a jövő repülőgépeinél alkalmazható lehetőségek feltárásra.
Egy olyan vezető kutatóintézet, mint a CERN, amely az alapvető fizika legfontosabb eredményeit hozta el a világnak, segít feszegetni a kibocsátásmentes repülés területén végzett kutatás határait, miközben a fenntartható repülés valósággá tételén dolgozunk.
Már fejlesztés alatt van az ASCEND (Advanced superconducting and Cryogenic Experimental powertraiN Demonstrator) nevű szupravezetési bemutató darab a technológia elektromos és hibrid repülőgépeken való megvalósíthatóságának tanulmányozása érdekében.
A SCALE (Super-Conductor for Aviation with Low Emissions) bemutató darabnál pedig egyesülnek a CERN szupravezető technológiák terén szerzett tapasztalatai az Airbus UpNext képességeivel.
Az első eredmények 2023 végén érkezhetnek.
A két fél partnerségének együttműködése utat nyit a repülőgépek áramelosztásához. Cél, hogy egy optimalizált szupravezető kriogén hajtásláncot fejlesszenek és laboratóriumi körülmények között teszteljenek 2025 végéig. A SCALE-t a CERN tervezi, gyártja és teszteli az Airbus UpNext specifikációi és saját technológiája alapján.
A bemutató darab egy egyenáramú kapcsolatból (kábel és kriosztát) áll, két áramvezetékkel. A hűtőrendszer gáznemű, hélium alapú – ismertették.
(Borítókép: MTI / EPA / Adam Warzawa)