Az üzemanyag-értékesítés bázishatásainak köszönhetően minimális mértékben ugyan nőtt októberben a kiskereskedelmi forgalom, valójában alaposan visszaestek az eladások az élelmiszerboltokban és az iparcikk-üzletekben is.
Októberben a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint egyaránt 0,6 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentéséből.
A vizsgált hónapban a forgalom folyó áron elérte az 1520 milliárd forintot, ami a 21,1 százalékos infláció, azon belül a 40 százalékos átlagos élelmiszerdrágulás mellett nem csoda.
A tetemes összeg 46 százalékát az élelmiszerboltokban, 36 százalékát a nem élelmiszer-kiskereskedelemben költöttük el, míg a fennmaradó 18 százalékos részért az üzemanyagtöltő állomások feleltek.
Árnyaltabb a kép, ha megnézzük a KSH-adatok mögötti részleteket:
Hiába tehát egészében a 0,6 százalékos növekedés, vészjósló, hogy a töltőállomások tartják csak egyensúlyban a forgalmat, az élelmiszerüzletek éppúgy nehéz helyzetben vannak, mint a non-food termékeket árusító boltok.
Nem véletlen, hogy több áruházlánc arról panaszkodott az utóbbi időben, hogy a magas infláció miatt csak a forintban mért forgalom van meg, a volument tekintve a tavalyi bázisidőszaktól is egyre inkább elmaradnak.
A friss KSH-adatokból azt látjuk, hogy októberben az élelmiszer-kiskereskedelem 76 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 7,2 százalékkal, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 0,9 százalékkal csökkent.
Ugyanakkor a nem élelmiszer-kiskereskedelem terén 8,6, illetve 5,4 százalékos pluszban zártak a használtcikk-üzletek, illetve az iparcikk jellegű vegyes boltok.
Az alábbi kategóriákban viszont csökkent a forgalom:
Eközben az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 7,8 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 1,7 százalékkal csökkent.
Bár az októberi forgalom éves alapon 0,6 százalékos pluszban van, az előző havi kiskereskedelmi forgalomtól éppen ekkora mértékben marad el. Ezzel együtt az év első tíz hónapja 7 százalékkal erősebb a 2021. január–októberi időszaknál.
A vártnál gyengébb októberi adat tükrében 6,2 százalékos idei növekedést vár a kiskereskedelemben Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője.
A következő hónapokban az egyre magasabb bázis, a növekvő infláció, egyes háztartások esetén a meredeken megugró rezsiköltségek, az előbbiek miatt az év utolsó hónapjaiban csökkenő reálbérek, az emelkedő kamatok, valamint egyes átmeneti tényezők megszűnése miatt folytatódhat a kiskereskedelmi forgalom lassulása
- vetítette előre a szakember.
Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője arról beszélt, hogy a magyar kiskereskedelmi forgalom egyre inkább érzi a gyorsuló inflációt.
fontos hangsúlyozni, hogy ez a volumenben kismértékű bővülést jelent csak, de a bolti forgalom értéke az árak drasztikus növekedése miatt nagymértékben emelkedik így is.
A mérsékelt bővülés magyarázata, hogy hazánkban év elején érdemi béremelések voltak, így a magas infláció ellenére a reálbér egyelőre csak kismértékben csökken.
(Borítókép: Akos Stiller / Bloomberg / Getty Images)