December 8-ától 40 százalékról 95 százalékra emelkedik az adó mértéke a Brent olaj és az Oroszországi Föderációból származó kőolaj közötti árrésre. A részletek december 7-én, szerda este jelentek meg a Magyar Közlönyben.
A Magyar Közlönyben megjelent, Orbán Viktor miniszterelnök által jegyzett kormányrendeletben olvasható, hogy a kormány annak érdekében, hogy a szankciós benzinárakból keletkező extraprofitot elvonja, és a rezsivédelmi alapba irányítsa, a következőket rendeli el:
„Az extraprofitadókról szóló 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 8. §-a a következő (6)–(8) bekezdéssel egészül ki: „(6) A Távhő. törvény 7. § (1) bekezdésétől eltérően a 2023. adóévre vonatkozóan a jövedelemadó a pozitív adóalap 41 százaléka. (7) A Távhő. törvény 8. §-ától eltérően a 2023. adóévi adóelőlegek megfizetése során a (6) bekezdés szerinti mértéket alkalmazni kell. (8) A Távhő. törvény 6. § (11) bekezdésétől eltérően a több engedéllyel rendelkező, illetve a jövedelemadó-köteles tevékenységen kívüli tevékenységet végző adóalanynál az adóalap a Távhő. törvény 6. § (1)–(9) bekezdése alapján meghatározott összegnek az arányos része. Az arányt a jövedelemadó-köteles tevékenységek beszámolóban kimutatott vagy a könyvviteli zárlat alapján megállapított árbevételének az adóalany összes árbevételének százalékában (két tizedesjegyre) számítva kell meghatározni.”
Ez azt jelenti, hogy az energiaellátók 2023-as, pozitív adóalapból számolt jövedelemadója a rendelet értelmében 31 százalékról 41 százalékra emelkedett.
A kormányrendelet tartalmazza továbbá, hogy december 8-ától
40 százalékról 95 százalékra emelkedik annak az adónak a mértéke, amelyet a Mol fizet a Brent olaj és az Oroszországi Föderációból származó Ural típusú kőolaj közötti árrésre.
Mint megírtuk, a kormány először idén nyáron, július 30-án 25-ről 40 százalékra növelte a Mol által fizetendő különadót. A különadót módosító kormányrendelet hivatalosan „a Rezsivédelmi Alap növeléséhez szükséges intézkedésekről” címet kapta, és azzal egy korábbi rendeletet módosítanak, amelyben a „kőolajtermék-előállítók” (Magyarországon a gyakorlatban a Mol minősül ilyennek) számára a Brent és az orosz olaj árának különbözete alapján előírt különadót szabályozták.
A hazai kutak ellátása a tegnapi napon fordult igazán káoszba. Ahogy arról aznap többször hírt adtunk, a töltőállomások többségénél csak a drágább, prémium üzemanyaggal találkozhattak az autósok, majd délutánra a legtöbb kútnál már ezzel sem. Az ügyben kerestük a Molt, kérdésünkre Bacsa György, a vállalat ügyvezető igazgatója közölte: az ellátási helyzet egyértelműen kritikus. A magyar olajvállalat ezt követően adta hírül: a Mol a karbantartás után ugyan újraindította a százhalombattai Dunai Finomítót, de a teljes kapacitás elérése többhetes folyamat, egyik napról a másikra nem oldódnak meg az ellátási problémák.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a 22.30-kor kezdődő, Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatóval tartott rendkívüli tájékoztatóján bejelentette, hogy a kormány december 6-a estétől kivezeti a 480 forintos árstopot a magyar benzinkutakról. A kormány több mint egy évvel ezelőtt, 2021. november 15-én határozta meg az üzemanyag legfelső árát 480 forintban. Az intézkedés első körben három hónapra szólt, majd többször is meghosszabbították. A tegnapi sajtótájékoztatónk Hernádi Zsolt elmondta, hogy az eddigi 480 forintos hatósági ár megszüntetését követően a Molon a normál 95-ös oktánszámú benzin literje 641 forintba kerül majd, a nem prémium gázolajért pedig 699 forintot kell fizetni literenként.
Az OMV-nél viszont már ennél drágábban lehetett hozzájutni kedd éjjel, közvetlenül az árstop feloldása után is. Az egyik vidéki kútjukon készült fotó szerint 661 forintba került a 95-ös benzin, a gázolajért 719 forintot kértek literenként.
A tegnap esti tájékoztatón elhangzott az a kérdés is, hogy Orbán Viktor miniszterelnök hogyan hagyta jóvá az árstop eltörlését, ha kedd délután még Albániában vett részt egy hivatalos látogatáson. Gulyás Gergely úgy felelt, „hazajött, és aláírta a rendeletet”. Ezt alátámasztotta, hogy kedd este már meg is jelent a legfrissebb Magyar Közlöny, benne a benzinárstop kivezetéséről szóló rendelettel, amelyet a miniszterelnök szignózott.
A kormányfő szerda délelőtt egy Facebook-bejegyzést tett közzé, amelyben azt írta: „az elmúlt napokban a brüsszeli kőolajszankciók hatályba léptek, bekövetkezett az, amitől tartottunk. Mostantól szankciós benzinárak vannak érvényben egész Európában. Magyarországon az ebből keletkező extraprofitot elvonjuk, és a rezsivédelmi alapba irányítjuk”. Ebből már lehetett arra következtetni, hogy a kormány megemeli a Mol extraadóját. És bár a benzinárstop eltörlésének bejelentése után a Mol részvényei szignifikáns emelkedésnek indultak, a kormányfő bejegyzése után beszakadtak a Mol részvényei.
A bejelentést követően jártunk Mol-, Shell-, OMV-, Lukoil- és független töltőállomáson is – helyszíni riportunkat itt olvashatja. Kerestük Angyal József okleveles adószakértőt, és kiderült: ezeknek a cégeknek nem várt csapás lehet az ársapka kivezetése. Lapunk megkeresésére reagált Árvay Tivadar, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének (MKFE) főtitkára is, aki úgy fogalmazott: az ügyeskedésnek vége, áruhiány azonban továbbra is lehet.
Holoda Attila energetikai szakértő reggel úgy fogalmazott, „a Mol továbbra is orosz vezetékes olajból látja el az országot. Ezt pedig eddig is olcsóbban kaptuk. A kormány indoklása tehát nem fedi a valóságot”. Egri Gábor, a Független Benzinkutak Szövetségének (FBSZ) elnöke úgy reagált: „jelenleg az biztosan látszik, hogy a kormány most a szakadék széléről az utolsó pillanatban rántotta el kormányt”. „Azt vártam, hogy a kormány trükközik még” – így Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázpiaci elemzője reagált a kedd esti kormányzati bejelentésre.
A benzinárstop kivezetésével külön cikkben, percről percre is foglalkozunk, ahol minden részletről beszámolunk.