Hozzávetőlegesen 15 százalékos minimálbér-emelés várható januártól – árulta el az Indexnek Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár annak kapcsán, hogy lassan megtörténhet a munkavállalók és a munkáltatók közötti megállapodás a jövő évi béremelésről. A politikus még a tárgyalások előtt nyilatkozott lapunknak.
Már javában zajlanak a tárgyalások a jövő évi minimálbér és garantált bérminimum emeléséről; ez csütörtökön sem volt másképp. Az egyeztetésekről Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkárt kérdeztük, aki december elsejétől a Nagy Márton által vezetett Gazdaságfejlesztési Minisztériumban dolgozik.
Az államtitkár külön kiemelte, megtisztelve érzi magát, hogy újra ezért a területért felelhet, és hangsúlyozta, hogy Nagy Márton egyértelműen megszabta az elvárásait: „meg kell védenünk a teljes foglalkoztatottságot”. Czomba Sándor emlékeztetett arra, hogy 2010 előtt 11 százalék felett volt a munkanélküliség, és tíz éven belül a kormány ígéretének megfelelően egymillió új munkahely létesült.
Sajnos a jelenlegi helyzetben az elhibázott szankciós politika miatt mind a munkavállalók, mind a munkáltatók rendkívül nehéz helyzetben vannak. A munkavállalókat a magas infláció, a munkáltatókat pedig a magas energiaárak sújtják
– mondta az Index érdeklődésére Czomba Sándor, aki hozzátette: a kormány abban érdekelt, hogy tartós megállapodás szülessen a munkavállalók és a munkáltatók között, szerinte ez pedig akkor valósulhat meg, ha az egyezség a két fél között történik. „Nyilván a kormányzatnak is van ebben szerepe, hiszen az állam az egyik legnagyobb munkáltató. De akkor leszünk sikeresek, ha a megállapodás fenntartható” – mondta lapunknak az államtitkár.
Orbán Viktor miniszterelnök egyértelművé tette: most járulékcsökkentéssel nem tudunk hozzájárulni a bérek növekedéséhez. De a korábbi időszakban – az elmúlt hat évben – összességében 15,5 százalékkal csökkentek a járulékok. Ez pedig azt jelenti, hogy a korábbi bérnövekedésnek a motorja a járulékcsökkentés volt.
A kormány azt kéri a munkáltatóktól, hogy ők is menjenek el a falig. Elmondása szerint a formális és informális egyeztetések alapján ez most nagyjából 15 százalék környékén körvonalazódik.
Vannak olyan szakszervezetek, amelyek bőven húsz százalék feletti béremelést szeretnének, az államtitkár viszont úgy látja, hogy ez irreális.
A megállapodás a közeljövőben meg is születhet. „Mostani várakozásaink szerint 15–17 százalékos béremelés várható. A munkáltatóktól 15 százalék alatti számokat hallottam, munkavállalói oldalról pedig 15 százalék felettit. Nagyjából ekörül látom az egyezséget, de ez teljességgel a partnerektől fog függeni.” 2022. január 1-től a kormányrendelet szerint a havi bruttó minimálbér összege 200 000 forint, a garantált bérminimum pedig 260 000 forint.
Tehát az alku jelenlegi állása szerint nagyjából 230-235 ezer forint körül alakulhat a bruttó minimálbér összege.
A KAVOSZ Zrt. eseményén a miniszterelnök november végén utalt arra, hogy jelenleg is zajlanak a tárgyalások a minimálbér emeléséről, és voltak, akik kezdeményezték, hogy az állam csökkentse a munkavállalói járulékokat, mert akkor a vállalkozók könnyebben tudják megemelni a béreket. „Nem tudjuk csökkenteni a tb-járulékot, mert a falnál vagyunk már, nincs hová hátrálni. Nem tud kigazdálkodni a magyar költségvetés járulékcsökkentést” – fogalmazott akkor a miniszterelnök, aki hozzátette: most minden szabad forintnak a rezsivédelmi alapba kell mennie.
Folyamatosan érkeznek arról a hírek, hogy a nyugat-európai országokban – Nagy Márton megfogalmazásában – öntik a pénzt a társadalmakra. Ugyanakkor ezzel kapcsolatban több elemző is két dolgot kiemel: egyrészt ezek az államok nagyobb gazdaságuk révén megtehetik, másrészt komoly veszélye is van ennek, hiszen ezekben az országokban kialakulhat egy ár-bér spirál – az inflációs környezetet a túlzott béremelés tovább gerjeszti, hiszen több pénz kerül ki a társadalomba.
Czomba Sándor úgy látja, az, hogy egész Európában hatalmas inflációs nyomás van, komolyan megnehezíti a mostani bértárgyalásokat, és ez a probléma „nagyon fontos tényező most. A szociális partnerek a reálkeresetek szinten tartásában szeretnének elsősorban megállapodni, a kormánynak pedig nem csak a minimálbér-tárgyalásokon vannak eszközei a gazdaság élénkítésére. Ahogy Nagy Márton folyamatosan jelent be gazdaságélénkítő csomagokat, ez a következő időszakokban is így lesz” – mondta az államtitkár.
Mint ismeretes, korábban Varga Mihály pénzügyminiszternél volt a foglalkoztatáspolitika, amely átkerült Nagy Márton égisze alá. Ezt lapunknak Czomba Sándor úgy értékelte, hogy „most a legjobb helyen van”.
(Borítókép: Gorondy-Novák Edit / Index)