Az elmúlt évek legnehezebb időszakát éli az építőipar, ennek ellenére az idei teljesítménye meghaladhatja az előző évit – hangzott el az Építési Vállalkozások Országos Szövetségének (ÉVOSZ) évzáró ünnepségén. Közben készül a szegmens pillérét adó új operációs rendszer, amely két kerettörvényt tartalmaz.
Az utóbbi öt év legnehezebb időszakát zárja idén az építőipar, ennek ellenére jó évet hagyhat maga mögött. A 2021-es árakat alapul véve 3-4 százalékkal lehet nagyobb az idei termelés volumene, folyó áron 20 százalékkal, köszönhetően a magas inflációnak. Az építőiparban 24 százalékos fogyasztóiár-emelkedést mértek november végén.
2022-ben 6000-6500 milliárd forint között lehet folyó áron az építőipar teljesítménye, míg jövőre 6500 milliárd forint fölé emelkedhet.
A hazai építőipar igencsak kiszolgáltatott az importnak, hiszen 48 százalékban külföldről behozott alapanyagokkal dolgoznak az ágazat szereplői, beszerzési költsége pedig jelentősen megugrott a gyenge forintnak köszönhetően.
Koji László rámutatott, hogy a tervezőknél már jelentkezik a megrendelések fogyatkozása, a kivitelezők azonban jövő év végéig még jó helyzetben vannak.
Felhívta a figyelmet, hogy az építőiparban 3-4 évre kell előregondolkodni egy beruházáskor, a tervezéstől a kivitelezésig.
Az ÉVOSZ elnöke szerint jövőre folyamatos rendelésállomány-csökkenéssel kell szembenéznie a szegmensnek, ez 20-25 százalékos visszaesést jelenthet volumenben. „Az építőanyagok ára várhatóan tovább emelkedik, ám erre nézve pontos becslést nehéz adni” – tette hozzá.
„Tévúton jár az a vállalkozás, amely azt gondolja, hogy az irreálisan alacsony szolgáltatási ár a túlélés záloga. Ez a magatartás erősíti a jogi következményeket, illetve a létesítmény minőségén is nyomot hagyhat” – mondta Koji László. Hozzátette: egy válságos időszakban megerősödnek a kóklerek, kiszűrésük komoly fejtörést okoz az iparág számára, ebben a minisztérium segítségét kérik.
Ehhez az építőipar érdekképviseletét is ellátó Építési és Közlekedési Minisztérium kész segítséget nyújtani.
Csepreghy Nándor helyettes államtitkár arról beszélt az évzárón, hogy fontos mérföldkőhöz érkeztek azáltal, hogy elkészült a magyar építőipar új operációs rendszerének a váza, amelynek egyik pillére az állami beruházások kerettörvénye, a másik a magyar építésgazdaság kerettörvénye.
Mindkét jogszabály az építőipar nemzeti szuverenitását, önállóságát szolgálja. Emellett célja, hogy gyorsítsa a beruházásokat, és megfeleljen a fenntarthatósági követelményeknek – mondta a politikus.
Ami az állam pénzéből épül Magyarországon, annak ezentúl meghatározó mértékben a magyar munkaerőre és mérnöki tudásra alapozva, magyar alapanyagból és technológiával, a magyar gazdaságot gyarapítva kell készülnie.
A magyar építésgazdaság 80 százalékban importalapú, vagyis „uniós támogatásokból építünk, a források jelentős része egy nem is túlságosan közvetett transzferen keresztül rögtön visszaáramlik a támogató országokhoz” – mutatott rá a helyettes államtitkár.
A folyamatban lévő beruházások még hajtják az építőipart, ugyanakkor azok kifutása már jelentős kihívások elé állítja az ágazatot. Ezek között említette a szűkülő lakossági lehetőségeket, a piacok kiszámíthatatlanságát és az állami források beszűkülését Latorcai János, Nyugat-Európa vonatkozásában tett kitekintésében.
Rámutatott, hogy a kontinens fejlettebb régiójában sem mernek két évnél tovább tervezni a piaci szereplők, az előttünk álló politikai, gazdasági, valamint egészségügyi várakozások ugyanis kifürkészhetetlenek. „A visszaesés mértéke ott lesz kisebb, ahol az állam tud forrásokat biztosítani annak érdekében, hogy a vállalkozásokat segítse, életben tartsa, és tud biztosítani olyan munkát, amely átmenetileg felszívja a foglalkoztatásból kikerülőket” – tette hozzá.
Franciaországon kívül Nyugat-Európa meghatározó gazdaságai – például Ausztria, Németország, Egyesült Királyság – visszaesést prognosztizálnak az építésgazdaság területén.
Kiemelte, hogy egy tízéves, pénzbőség fémjelezte időszakon vagyunk túl, a 2010–2020 között konjunktúra időszakának azonban vége szakadt.
2020-ban megérkezett a koronavírus-járvány, ennek hatásai az építőipart sem kerülték el. Főkét a munkaerő kiesése, illetve az alapanyagárak emelkedése jelentett problémát. 2021-ben kontinensszerte megugrott az infláció, amely halmozottan jelentkezett az alapanyag- és energiaárakban, ez pedig az ellátási láncokban is érződött.
Az idén februárban kitört orosz–ukrán háború pedig tovább rontott a helyzeten. Az előrejelzések jövőre 14-16 százalékos inflációt jósolnak Európában.
(Borítókép: Csepreghy Nándor, az Építési és Közlekedési Minisztérium parlamenti államtitkára 2022. december 8-án. Fotó: Máthé Zoltán / MTI)