Az elmúlt néhány nap legfontosabb felismerése, hogy a Mol egyedül képtelen ellátni Magyarországot üzemanyaggal. Az Index az energiaszektor szakértőit kérdezte a 13 hónapnyi benzinársapka hatásairól. Felfedték, hogy az intézkedés beláthatatlan károkat okozott, amit még hosszú évekig nyöghetünk, ráadásul egy új veszély is fenyeget.
Amikor 2021 novemberében bevezették a 480 forintos ársapkát, akkor a külföldi beszállítók egy ideig még maradtak. Aztán idén februárban a kormány belenyúlt a nagykereskedelmi árakba, onnantól kezdve pedig már nem érte meg Magyarországra importálni, ki is vonultak a beszállítók – ismertette Balogh József energiapiaci szakértő.
Import nélkül pedig – még ha Százhalombatta 110 százalékon is működne – nem lehet az országot üzemanyaggal ellátni
– figyelmeztet.
Magyarország kiemelten függ az importolajtól, hiszen saját kitermelése elhanyagolható, a hazai igények 10-15 százalékát képes kielégíteni saját forrásból. Az ársapka bevezetése előtt a piac hozzávetőleg hetven százalékát a Mol látta el üzemanyaggal (támaszkodva az orosz olajra), a maradék harminc százalékot pedig importból fedeztük.
Balogh József megállapítása egybecseng Oszkó Péter, a Bajnai-kormány volt pénzügyminiszterének véleményével, aki szerint a korábbi importőröknek nem volt érdekük veszteséggel részt venni az üzemanyag-ellátásban, és a kereskedelemben folyamatosan estek ki a piaci szereplők.
A probléma ezzel az, hogy nagyjából egy évig állt fenn ez az árkorlátozás, amelynek maradandó hatásai vannak. Sok szereplő szenvedett el pótolhatatlan veszteségeket, független kiskutak húzták le a rolót. Az intézkedés kivezetésével visszaáll ugyan a piaci árképzés, azonban sokkal kevesebb szereplővel, kisebb versennyel, sokkal oligopolisztikusabb piaccal, ahol nehezen lesz elkerülhető az árak beragadása akár az európai átlagnál tartósan magasabb szinten.
– fedte fel a lapunknak adott exkluzív interjúban Oszkó Péter.
Deák András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) tudományos főmunkatársa szerint az olajárakat két tényező mozgatja: a recessziós félelmek árcsökkentő, illetve a szankciók árfelhajtó hatása.
Az ársapkát egyelőre 60 dollárban határozták meg a nyugati országok, ami viszont jóval az Urals típusú olaj árfolyama (52 dollár) felett van, ezért nem okoz veszteséget az oroszoknak. A Brent és amerikai olaj árfolyama az importüzemanyagon keresztül hat a benzinkutakon tapasztalt árakra, tehát ha csökken az olaj világpiaci ára, akkor a hazai üzemanyagáraknak ezt le kellene követniük.
Amennyiben ez nem így lesz, az felveti a kartellezés gyanúját. A szakértő azt is megjegyzi, hogy az olaj árában az árfolyam hatása nagyságrendileg elhanyagolható az adók és egyéb költségek mellett.
A benzinkutakon látnunk kellene, hogy pörögnek lefelé a számok, de a 13 hónap nyomorúság annyira felkavarta bizonyos piaci szereplők lelkét, hogy a magyarországi szabályozási kockázatok miatt nem adják tovább az árcsökkenést
– jegyzi meg Balogh József, aki szerint óriási baklövés volt belenyúlni egy olyan beolajozott piacba, mint amilyen a magyar benzinpiac volt. A szakértő Pletser Tamás olaj- és gázipari elemzőre hivatkozik, akivel egyetért abban, hogy a 13 hónapnyi ársapkát a hazai piac csak hosszú évek után lesz képes kiheverni.
Az üzemanyag-ellátás csak akkor működhet, ha az importőröket sikerül visszacsábítani Magyarországra. Ez nem lesz könnyű, mivel az importőröket Magyarországon számtalanszor becsapták már, és inkább oda viszik az árut, ahol alacsonyabb a szabályozási kockázat – jegyezte meg Balogh József.
Balogh rávilágít, hogy az üzemanyag-ellátásban az sem segít, hogy a zöldítés jegyében azon versengtek a nyugati országok, hogy ki tud több olajfinomítót bezárni, mondván, a jövőben úgyis mindenki elektromos autóval fog járni. Ez egyfajta olajipar-ellenes befektetői hangulatot teremtett, és sok bank ezért nem is finanszírozott olajipari befektetéseket.
Az olajfüggés maradni fog, mert egyszerűen nincs alternatíva – mondja Balogh.
Balogh szerint a 13 hónapos ársapka legnagyobb vesztesei a „fehér kutak”, azaz a kisebb benzinkutak, mivel nem tudták kigazdálkodni az emelkedő költségeket, és ezért soknak közülük be kellett zárni. Márpedig ezek nagy része vidéken van, ott igenis ellátási problémák lesznek.
A „nagyok” nem fognak nógrádi kiskutakhoz fuvarozni, hogy ellássák üzemanyaggal – vélekedik Balogh.
(Borítókép: Index)