Magyarországon 2022 második negyedévében az uniós átlag feletti volt a foglalkoztatási arány, a munkanélküliségi rátát nézve pedig a legalacsonyabb mutatóval rendelkező országok között volt hazánk.
Az Oeconomus összegyűjtötte, hogy miként alakultak a munkanélküliségi és foglalkoztatottsági ráták 2022 második negyedévében az európai kontinensen, kiemelten az Európai Unió tagországaiban. A portál figyelmeztetett, hogy az eurózóna nem tekinthető optimális valutaövezetnek. A lap hozzáteszi: a munkaerő mobilitása nem elégséges az eurózónában ahhoz, hogy a munkaerőpiaci különbségek kiegyenlítődjenek a tagországok között. Ennek több oka is van, így például a többi között a nyelvi, kulturális akadályok, különbözőségek, az eltérő szociális rendszerek, a heterogén adózási lehetőségek vagy éppen a különféle oktatási struktúrák.
A fenti okok miatt is
alacsony a foglalkoztatottság és magas a munkanélküliség a délen fekvő EU-tagállamok többségében,
és ezek a tényezők indokolják a munkaerőhiányt jó néhány északi gazdaság esetében. A portál tájékoztatása szerint Németországban 3, Hollandiában 3,4, Dániában 4,2, míg Írországban 4,3 százalékos volt a munkanélküliségi mutató az idei második negyedévben. Ezzel szemben a három legnagyobb területű déli tagállamban sokkal magasabb volt a munkanélküliség ugyanebben az időszakban: Görögországban 12,2, Spanyolországban 12,5, míg Olaszországban 8,1 százalékos rátát mértek.
A szignifikáns különbség gazdaságtörténeti okokra is visszavezethető. Tíz évvel ezelőtt jóval hosszabb ideig tartó és nagyobb mértékű gazdasági visszaesést szenvedett el a déli országok többsége, illetve az azt követő kilábalás is lassabban zajlott. A legszemléletesebb példa Görögország esete. A délkelet-európai állam három éve, a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság kirobbanása előtt sem érte még el a 2009-es szintet a foglalkoztatási rátáját illetően.
A foglalkoztatási ráta (15–74 évesek) európai rangsorát nézve Magyarország a középmezőnyben volt a második negyedévben, viszont az uniós átlagot (61 százalék) felülmúlta hazánk a foglalkoztatási arányban (64,1 százalék).
A kelet-közép-európai régióban Csehország (65,3 százalék) előzte meg Magyarországot, míg Szlovéniában (62,6 százalék), Szlovákiában (62,3 százalék), Lengyelországban (61 százalék), Bulgáriában (60 százalék), Horvátországban (54,9 százalék) és Romániában (54,1 százalék) alacsonyabb volt a foglalkoztatási mutató ebben az időszakban.
Magyarország a munkanélküliségi ráta rangsorában is kedvező helyen állt az idei második negyedévben, mivel a legalacsonyabb mutatóval rendelkező országok között volt (3,3 százalék),
hasonlóan több más kelet-közép-európai országhoz: Csehország 2,4, Lengyelország 2,7, Szlovénia 4,4, Bulgária 4,5, Románia 5,5, Szlovákia 6,2 százalék.
Ebben a cikkünkben arról olvashatnak, hogy a jegybankok előtt álló legnagyobb kihívás a fiskális és a monetáris politika összehangolása. A cél továbbra is az infláció megfékezése, azonban az LNG kínálata nem fogja kiegyenlíteni a növekvő keresletet, így a megnövekedett árak miatt a következő tél még nehezebb lesz, mint az idei.
A munkaerőpiacon azonban lehet ok a bizakodásra. Európa gazdaságában egyre nagyobb a munkaerőhiány, ahogy az idősebb korosztályok nyugdíjba mennek, és fiatalabb, kisebb létszámú generációk lépnek be a munkaerőpiacra. A cégek kétszer is meggondolják, mielőtt elbocsátanak alkalmazottakat, és a nagylelkű támogatási rendszerek segítenek megőrizni a munkahelyeket.
SOK FOGYASZTÓ AGGÓDIK MAJD ENERGIASZÁMLÁI ÉS JELZÁLOGHITEL-FIZETÉSEI MIATT 2023-BAN, DE KEVESEKNEK KELL TARTANIA ATTÓL, HOGY ELVESZÍTIK ÁLLÁSUKAT.
A háztartásoknak és vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások ráadásul 2023-ban segítenek megelőzni egy mélyebb recessziót Európában. A kontinens kormányai megpróbálják megvédeni szavazóikat a megfizethetetlen energiaszámlák hatásaitól. Ez a reáljövedelem visszaesését is egyensúlyozza, és korlátozza az energiaválság gazdasági következményeit.