A magyarok többsége rossznak érzi anyagi helyzetét, ami miatt számos területen igyekeznek spórolni, legtöbben az élelmiszerek terén. Az NN Biztosító felméréséből kiderül az is, hogy minden második megkérdezett kevesebbet költ idén karácsonyi ajándékokra, és a többség fontosnak tartja a pénzügyi tervezést. A válaszadók kétharmada elkötelezett hosszú távú megtakarításai fenntartása mellett.
A november második felében végzett reprezentatív kutatás a magyarországi 18–65 éves internethasználókat nem, kor, iskolai végzettség, lakóhely és régió szerint reprezentálja. A felmérésben 1000 válaszadó vett részt.
A kutatás alapján jelentősen romlott a hazai háztartások anyagi helyzete az egy évvel korábbihoz képest. A 18–65 év közötti internetezők 29 százaléka sokkal, 38 százaléka pedig kicsit rosszabbnak értékeli pénzügyi helyzetének változását az elmúlt fél évben. A közeljövőt tekintve szintén pesszimista a többség: 30 százalék szerint sokat, 32 százalék szerint pedig kicsit romlik majd a helyzet a következő hat hónapban.
A megkérdezettek többsége a válság hatására elsősorban az étkezésen próbál spórolni: 65 százalék olcsóbb élelmiszert vásárol, 55 százalék egyszerűbb és olcsóbb ételeket készít, és sokan (42 százalék) – főként a 30–39 éves korosztály tagjai – inkább otthon főznek az étteremben való étkezés vagy a házhoz rendelés helyett.
A fűtéssel és a villanyárammal a megkérdezettek 46-46 százaléka takarékoskodik.
A felmérésben részt vevők 42 százaléka kevesebbet költ kultúrára, 40 százalékuk pedig nem vagy csak ritkábban cseréli le elektronikai eszközeit. A legfiatalabbak átlag feletti arányban váltottak át tömegközlekedésre, de az összes megkérdezettnek így is a 17 százaléka választja már ezt az utazási módot az autó helyett.
Ami a közeljövőt illeti: a megkérdezettek többsége az idei karácsonyi ajándékra a tavalyinál kevesebbet tervez költeni (32 százalék sokkal, 22 százalék valamivel), 35 százalék ugyanannyit, mint tavaly, míg 12 százalék nagyobb összegben gondolkodik.
A válaszadók átlagosan 29 400 forintot szánnak karácsonyi ajándékokra.
A negatív kilátások ellenére – vagy épp a gazdasági környezet változása miatt – a hosszú távú tervezést szinte mindenki fontosnak tartja (95 százalék), még a magas inflációval terhelt helyzetben is, de a többség (58 százalék) nehéznek látja ezt kivitelezni. A válaszadók 35 százaléka mondta, hogy kevesebbet, 20 százalékuk pedig, hogy egyáltalán nem fog tudni megtakarítani a közeljövőben, 15 százaléknak pedig már a meglévő megtakarításaihoz is hozzá kell nyúlni a jelentkező anyagi nehézségek miatt.
A gazdasági nehézségek minden háztartásban éreztetik a hatásukat, de pontosan az ilyen időszakok világítják meg mindennél jobban, milyen fontos előre felkészülnünk a jövő bizonytalanságaira. Ezért is pozitívum, hogy még a jelenlegi helyzetben is a megkérdezett emberek 64 százaléka tervez kitartani megtakarításai mellett, 22 százalékuk ugyanannyit, 7 százalékuk pedig még többet is tervez félretenni a jövőjére
– közölte Holló Bence, az NN Biztosító elnök-vezérigazgatója.
A megtakarítók 64 százaléka továbbra is számol rendszeres megtakarítással,
amihez elsősorban likvid formát (készpénz/folyószámla) választanak. Azonban sokan – minden tizedik megkérdezett – gondolkodik életbiztosítás kötésében is, hogy így gondoskodjon hosszú távú anyagi biztonságáról. A kutatásból az is kiderül, hogy inkább a magasabb végzettségűekre jellemzőbb a hosszú távú tervezés.
Változatosak a vélemények arról is, mi a legmegfelelőbb öngondoskodási forma. Minden negyedik válaszadó a biztonságosabb, de alacsony hozamú konstrukciót választana, minden ötödik euróban takarítana meg, vagy ingatlanba fektetne (19 százalék). A megkérdezettek 17 százaléka maradna a likvid megoldásoknál (a fiatalabbak 28 százaléka döntene így). Megtakarítási, befektetési döntéseikhez a legtöbben a házastársuk, partnerük tanácsát kérik ki (44 százalék). Több mint egyharmaduk az internetről gyűjt információkat, egynegyedük pedig pénzügyi tanácsadóhoz fordul. A barátok, kollégák és szülők szerepe hasonló súlyú, mint a szakembereké – olvasható a közleményben.