Bár a konjunktúra évei után egyre sötétebb felhők gyülekeznek a gazdaság felett, 2023. május 1-jén a terveknek megfelelően elstartol az MBH Bank Nyrt., amely a Budapest Bank, az MKB és a Takarékbank fúziójából jön létre – mondta az Indexnek adott exkluzív interjúban dr. Barna Zsolt, a bankcsoport elnök-vezérigazgatója.
Az elnök-vezérigazgató számos aktuális, fontos témát kivesézve beszélt az Indexnek
A mostani turbulens gazdasági környezetet lakossági és vállalati ügyfeleik jelentős része is biztosan megsínyli. Az új helyzetnek van hatása a fúzió előzetesen tervezett menetrendjére?
Amit ígérek, azt be is tartom: a fúzió 2023. május 1-jével megvalósul. Az elmúlt másfél-két év még kifejezetten kedvező időszak volt mind a bankok, mind pedig az ügyfelek életében. Elég csak egy pillantást vetni az MKB Csoport nemrég publikált harmadik negyedéves eredményeire, illetve a lakossági megtakarítások alakulására, valamint a vállalatok beruházásaira, fejlesztéseire. De igaza van, az utóbbi hónapokban már látható jelei mutatkoztak a hitelezés lassulásának, a piaci szereplőknek egyre inkább alkalmazkodniuk kell az előttünk álló gazdasági nehézségekhez.
Már látható, hogy a jövő év jóval nehezebb lesz, mint a lassan záruló idei volt.
Ezzel együtt minden a terv szerint halad, a Budapest Bank beolvadása után, 2023. május 1-jén a Takarékbank is egyesül az MKB-val, és valóban útjára indul az MBH Bank Nyrt.
Gondolom, ez azt jelenti, hogy időarányosan jól állnak. Viszont addig már csak kevesebb mint öt hónap van hátra.
A 2021 őszén kitűzött célok jelentős részét már elértük, ugyanakkor sok feladat vár még ránk a célegyenesig. Fontos informatikai fejlesztések zajlanak, de már megkezdtük a tesztelési időszakot. Az MKB és a Budapest Bank integrálásán túl azt is érdemes felidézni, hogy eredményes leányvállalati fúziókon és transzformációkon estünk át a lízingpiac, az alapkezelői szegmens és a biztosítási szektor vonatkozásában is.
Az utóbbinál mire gondol?
Tágabb tulajdonosi körünk érdekeltségébe tartozik a CIG Pannónia, amellyel húsz évre szóló stratégiai együttműködési keretmegállapodást kötöttünk, ezáltal Magyarország legnagyobb biztosításértékesítői hálózata jött létre. Ugyanez elmondható az Euroleasingről is, amely magában foglalja a korábbi MKB-Euroleasinget, a Budapest Lízinget, a Takarék Lízinget, valamint a Budapest Bank autófinanszírozási üzletágát.
Ez azt jelenti, hogy minden bankban ugyanazzal a logóval minden elérhető?
Igen, immár mind a három bank fiókhálózatában elérhetők legkedvezőbb megoldásaink a gépjármű-, eszköz- és mezőgazdaságigép-finanszírozás terén egyaránt. Azáltal pedig, hogy az MKB Pannónia Alapkezelő beolvadt a Budapest Alapkezelőbe, máris a piac egyik legnagyobb szereplője jött létre. Mint ahogy az is erős alap, hogy az MKB Csoport már most Magyarország második legnagyobb bankcsoportja.
Mit jelent ez a számok nyelvén?
A mi 10 940 milliárd forintos mérlegfőösszegünk 15,1 százalékos piaci részesedésnek felel meg. Az 5037 milliárdos hitel- és a 6492 milliárdos betétállományra is lehet építeni, az előbbi 16,6, az utóbbi pedig 17 százalékos piaci súlyt ad.
Azt kell látnia, hogy egyre inkább felértékelődik a banki jövedelemtermelő képességen belül a díjoldali bevétel növekedése, ami leginkább biztosítási termékek értékesítésével, illetve befektetési szolgáltatások nyújtásával érhető el. Erre építve jövő nyáron egy befektetési bankot is létrehozunk.
Milyen volt a fogadtatása a Budapest Bank és az MKB Bank frigyének? Milyen tanulságokkal szolgál, mielőtt az utolsó puzzle-darab, a Takarékbank is a helyére kerülne?
Kedvező volt a fogadtatása, úgy is fogalmazhatnék, hogy csont nélkül átment. Fontos megjegyezni, hogy ennek a lépésnek a Takarékbank sem pusztán külső szemlélője volt, hiszen az átalakulással bekerült a holding egységes tulajdonosi körébe. Egyértelmű volt mindenkinek, aki a stratégia megalkotásában részt vett: azzal, hogy három középkategóriájú, de a piac minden szegmensében jelen lévő intézmény egyesül, a szinergiahatások kiaknázásának mindenképpen sokkal többet kell hoznia, mintha csak összeadnánk az erejüket és lehetőségeiket.
Azaz egy meg egy meg egy, az nem három… Hol segít a legtöbbet az egyesülés?
A stratégiánk arra lett kihegyezve, hogy az univerzális bank teljes spektrumát figyelembe véve, a nálunk hagyományosan erős vállalati finanszírozás mellett a lakossági területen is meghatározó alternatíva legyünk minden generáció számára, ezért is fontosak a digitális fejlesztések.
Mindezt egységes arculattal?
Igen, mint azt be is jelentettük, MBH Bank lesz a nevünk. Ez egy olyan betűszó, amely a nemzetközi színtéren is értelmezhető. Tudatosan választottunk új márkanevet, jelezve, hogy új bankot építünk, új szintre emeljük az ügyfélélményt, ugyanakkor megtartjuk a tagbankok értékeit és örökségét.
Hozzáadott értékként a következő öt-tíz év összes pénzügyi kihívásaira megfelelő válaszokat akarunk adni, olyan digitális megoldásokkal, amelyekkel az ügyfelek eddig még nem találkozhattak.
Az átmárkázás egy hosszabb folyamat, ráadásul a jogi értelemben vett fúzió előtt nem is lehet megkezdeni.
Vagyis ha eldördül a startpisztoly, akkor kell mindent azonnal átfesteni, átbrandelni?
Jó lenne, de ez azért nem ilyen egyszerű. A gyors és hatékony átalakítás állomásaiként az online felületekkel lesz könnyebb dolgunk, a fizikai hálózatot tekintve pedig zászlóvivő fiókjainkkal nyitjuk a sort. Ugyanígy egységesítjük az összes pénzügyi termékünket, beleértve például a bankkártyákat. Felfogásunk szerint a digitalizáció egy héj a stabil banki működés körül, olyan smart megoldásokkal készülünk, amelyek ügyfélszerzésre is alkalmasak. Az új generációs bankolás megtestesítői a felmerülő ügyféligényekre a lehető legrövidebb úton, modern eszközökkel, de letisztult, könnyen kezelhető felületen képesek választ adni. Ezekkel az innovatív lépésekkel mi diktálnánk a tempót a piacnak.
Egy kicsit felvéve a makrogazdasági szemüveget: a magas infláció és a gyenge forint a szélesebb értelemben vett közvéleménynek is napi témája lett, akárcsak az időjárás. Hogyan értékeli a monetáris politika harcát a pénzromlással és az árfolyammal?
Nincs könnyű helyzetben a nemzeti bank és a pénzügyi tárca sem, de biztos vagyok benne, hogy a gazdaságpolitikai lépések előbb-utóbb elérik a hatásukat. A jegybank eddig ismert tervei szerint már a jövő év első felében láthatunk biztató részeredményeket, az mindenesetre megnyugtató, hogy ebben a turbulens környezetben többször is sikerült a forint árfolyamát stabilizálni.
Sok múlik a háborúval kapcsolatos bizonytalanságokon, az esetleges további eszkalációtól való félelmen, valamint a földgázellátási problémákból adódóan elszálló energiaárakon.
Mindennek tetejébe ott van még az Európai Bizottság harca Magyarországgal, ami az uniós fejlesztési forrásokat is érinti.
Olyan tényezőket említ, amelyek terén nem túl biztató most a helyzet.
Igaz, ugyanakkor 2023 decemberére újra az egy számjegyű infláció elérése a cél. Egy stabil lábakon álló banknak a legjobb és a legrosszabb eshetőségre is fel kell készülnie, ennek megfelelően több különböző forgatókönyvvel készülünk a makrogazdasági környezet változásaira. A legkedvezőbb eshetőség tehát azt sugallja, hogy jövő év második felében már kedvezőbb irányt észlelhetünk.
A mostani válság mennyiben más, mint a 2008-as világgazdasági krízis volt?
Az első és legfontosabb, hogy a magyar gazdaság fundamentumai most rendben vannak. Az előzményeket tekintve az sem mindegy, hogy amikor Európában már mindenki lassult, a magyar gazdaság még lendületben volt. Más helyzetben vannak a gazdasági szereplők és a bankok is, mint akkor. Ne feledjük, a 2014-es mélypontról mostanáig a gyorsuló ütemben bővülő gazdaság és a kedvező finanszírozási környezet révén a vállalati hitelállományok lényegében megduplázódtak. A pénzintézetek szempontjából már csak azért sem kell a 2008-as válság utáni időszakhoz hasonló visszaesésre számítani a hitelezésben, mert napjainkban lényegesen stabilabb a tőkeellátottság, a portfólióminőség és a likviditás is. Mindezek ellenére a bankoknak növelniük kell a tartalékaikat, számítva a gazdaság minden valószínűség szerint hamarosan jelentkező jelentős lassulására. Az is borítékolható, hogy eközben a monetáris politika magasan tartja a kamatlábat, egészen a tartós inflációs kockázat megszűnéséig. A likviditás szűkítése már tart.
Mennyire tartja hatékony és szükséges intézkedésnek az extraprofitadót ?
Hallott már olyan cégvezetőről, aki pezsgőt bontott, amikor újabb terhet kapott? Ahogy a piac bármelyik szereplője, én sem voltam felhőtlenül boldog az extraprofitadó bejelentésekor. Azt viszont természetesen elismerem, hogy a mögöttünk álló hét-nyolc év kiemelkedően kedvezően hatott a bankok jövedelmezőségére, ami látszik ma a tőkehelyzeten, a stabilitáson.
Vagyis azért elfogadta a döntést?
Tudomásul kell venni, hogy most egy olyan helyzet állt elő, amelyhez – ahogy a kormánynak, a lakosságnak vagy a vállalatoknak – a bankoknak is alkalmazkodniuk kell. Ettől persze ez még jelentős teher, lett volna helye ezeknek a méretes összegeknek intézményeinken belül is, de fel kell tűrnünk az ingujjat, mert közös érdek, hogy áthidaljuk ezt az időszakot.
A mi felelősségünk egyrészt az, hogy megértsük ügyfeleink megváltozott igényeit, másrészt pedig növeljük házon belül a költséghatékonyságot.
Ebből a szempontból helyzeti előnyben vagyunk, hiszen eleve benne vagyunk az átalakítási folyamatban, három, egyenként is relatíve nagy költséggel működő pénzintézet esetében pedig igenis van tere a kiadások visszavágásának. Ami az ügyfelek irányába tanúsított rugalmasságot illeti, az olyan nagy állami konstrukciók esetében, mint amilyen a KAVOSZ-hoz köthető Széchenyi Hitelprogram, sokkal nagyobb erőforrást mozgósítottunk annál, mint amit a termék jövedelmezősége önmagában indokolt volna.
Miért? Puszta támogatásból?
Úgy fogalmaznék, hogy ebben is megmutatkozik az, hogy harmincszázalékos tulajdoni hányaddal a magyar állam is jelen van a Magyar Bankholdingban. A vállalkozások banki jövedelmezőségi szempontokon túlmutató segítése nemcsak lelkiismereti ügy, hanem partnerségi, hozzáállásbeli kérdés is. Nemhiába hangsúlyozzuk, hogy a magyar tulajdonosi háttér azért is fontos, mert így minden lényeges döntés itthon, helyben születik meg.
Bár még tart a fúziós folyamat, az üzleti teljesítményt tekintve tízes skálán hányas osztályzatot adna a bankcsoport 2022-es tevékenységére?
Ott tartunk, ahol az előzetes tervek alapján tartanunk kell. Nem szívesen osztok bizonyítványt saját magunknak, nehogy szerénytelennek tűnjek, vagy nagyképűnek. Ha mégis ragaszkodik hozzá, egy nyolcast nyugodtan beírhatunk. Ennek alapját az adja, hogy a három tagbank együtt már most jóval előrébb tart, mintha külön utakon folytatták volna.
Az első nagybanki akvizíciót a háború közvetett hatásai sodorták a Bankholding útjába: előzetesen a Sberbankkal értelemszerűen nem terveztek. Voltak buktatók?
Eleve feszített folyamat egy ilyen fúzió, ám a 2021 novemberében 2023. májusi céldátummal tett vállalásokat alaposan megnehezítette, hogy a három bank integrálása helyett lényegében így négytagúra nőtt a csapat. Szembejött a lehetőség, ki kellett használni. Augusztus 1-jével megtörtént a Sberbank portfóliójának átvétele, ami mind a lakossági, mind pedig a vállalati, kkv-s hitelállományt tekintve érdemi erősítésként fogható fel. Számos ügyfél még a Sberbank előtti időkben az osztrák Volksbanknak szavazott bizalmat. Januártól már az egységes MKB-folyamatok szerint fogjuk kiszolgálni ezt az ügyfélkört is.
Döbbenetes mennyiségű feladat lehet mindez ennyi egységesítéssel, átszervezéssel. Az MBH-ban lesz azért karácsonyuk az embereknek?
Efelől egészen nyugodt lehet. Miért dolgoznánk erőnket megfeszítve, ha nem azért, hogy az ünnepek során jó érzéssel lehessünk a szeretteinkkel? Senkitől sem fogjuk elvenni az ünnep örömét, már csak azért sem, mert a mai napig magam is szinte gyermeki rajongással várom a karácsonyt.
Viszonyításképp : az OTP albán, üzbég és szlovén bankvásárlásokkal véteti észre magát. A Magyar Bankholdingnak vannak hasonló tervei?
Most még elsősorban a magyar piacra figyelünk. Meggyőződésem, hogy a hazai bankszektor koncentrálódása folytatódik, amelynek eredményeképp öt-hat domináns bank működésének lesz középtávon létjogosultsága. Kicsit messzebbre tekintve: ha változik a világ, résen kell lenni, és a megfelelő pillanatban határozottan kell lépni. Éppen ezért nemzetközi szakértőkből álló, 15 fős akvizíciós csapatot állítottunk fel, amerikai kolléga éppúgy van köztük, mint délszláv.
Ők már keresgélnek?
Hangsúlyos feladat számunkra a nemzetközi láthatóság, hogy meglegyen felénk a nyitottság, a bizalom a külpiacokon is. Alapos átvilágítás után jutunk el egy-egy akvizíciós lehetőség mérlegeléséig, most is van két-három ilyen lehetőség a csőben. Ha olyan gyöngyszemre bukkanunk, ami illeszkedik a stratégiai céljainkhoz, meghozzuk a megfelelő döntéseket, a tulajdonosi kör pedig biztosítani fogja az ehhez szükséges erőforrásokat.
Nemcsak Kelet-Közép-Európában gondolkodunk, hanem Nyugat-Európában is, elsősorban olyan piacokban, amelyeket megbízható, kiszámítható, jól felügyelt környezet jellemez, ezáltal a prudens működés alapjai megvannak, emellett pedig még elfogadható marzsokat is kínál.
Osztrák, német, francia bankokat néznek, vagy mire gondoljunk?
Ennél azért óvatosabban fogalmaznék. Tőlünk nyugatra kisebbek a marzsok, mint a régiónkban, a működés biztonsága viszont nagyobb, ez mérlegelés kérdése, mikor melyik szempont a fontosabb. Az is addicionális előny lehet, ha olyan környező országban tárgyalunk, ahol a magyar gazdasági kapcsolat hagyományosan erős.
A bankok mellett akár fintechcégek is lehetnek a felvásárlások célpontjai?
Igen, mindenképpen. Az informatikai infrastruktúra kialakítása során is arra törekedtünk, hogy a legkorszerűbb fintechmegoldásokat integráljuk a rendszerünkbe, ha ez az út csak akvizícióval járható, nem riadunk meg tőle. Most is vannak ilyen irányú tárgyalásaink. A legtöbb esetben azonban szerencsére nem szorulunk külső segítségre a legspeciálisabb IT-s kihívásoknál sem, köszönhetően annak, hogy a korábbi pár tucat helyett ma már csaknem 250 tapasztalt, nagy tudású belsős fejlesztő kollégánk van. Sokan külföldről hazatérve csatlakoztak hozzánk, jelentős részüknek olyan kiváló szakemberek leigazolása volt a garancia, mint Vinnai Balázs vagy Pecsenye Roland. Nem állunk meg, meggyőződésem, hogy 450-500 fejlesztőre is szükségünk lesz, a bővítést erőteljes kampánnyal segítjük.
A fintechvonalról már csak egy apró szökkenés a kriptovilág. Másfél-két éven belül várhatóan a mostaninál jóval átláthatóbb, szabályozottabb lesz ez a piac. Elképzelhető, hogy egy nap a Magyar Bankholding is nyit a kriptoeszközök felé?
Meglehetősen óvatos vagyok ebben a kérdéskörben, ahogy a felügyeleti szervek, a hatóságok is azok. Az idők szavát meghallva viszont erre is készen kell állnunk, ezek a hatások idővel az univerzális bankokat is utolérik. Sőt a blokklánc-technológia már a bankok ajtaján kopogtat, ezt felismerve a Magyar Nemzeti Bank is elindította a maga programját, amiben kiemelt szerepet vállaltunk. Annyit elárulhatok, hogy a kriptovalutákhoz szükséges eszközpark és szaktudás már a holdingon belül is megvan.
Ez tényleg izgalmasan, de titokzatosan is hangzik. Na de vissza a rögvalósághoz: a tőzsdei jelenléttel hogy terveznek?
Itt is nemzetközi szakértők bevonásával dolgozunk már most azon, hogy 2024 első negyedévére felkészítsük, képessé tegyük a bankcsoportot a hazai, illetve a nemzetközi tőzsdei lépéseinkre.
Vagyis nyitva hagyjuk a lehetőséget, hogy a Budapesti Értéktőzsde mellett máshol is be legyen vezetve a papír.
Ez nem kötelező érvényű szintlépés, de a tulajdonosok mérlegelhetik az opciót. Olyan piac lehet leginkább vonzó számunkra, amely segít kilépnünk a fényre globális kitekintésben is. Az mindenképp mellettünk szól, hogy még egy ilyen jó sztori a régiós bankpiacon nincs, úgy gondolom, a befektetők ki vannak éhezve arra, hogy egy ilyen sikertörténetnek a részévé válhassanak. Nemcsak az intézményi befektetőkre gondolok, hanem a lakosságra, a kisbefektetőkre is.
A következő időszak az OTP és a Magyar Bankholding párharca lehet. Hova futhat ki ez?
Annak, hogy egy erős magyar bank épül, elsősorban az ügyfelek fogják élvezni az előnyeit: a lakosság és a vállalatok. Eddig ugyanis a piacot egyetlen szereplő dominálta, akihez mindenki más legfeljebb alkalmazkodott.
Azzal, hogy piacvezető pozícióra törünk, elindul egy nagyon komoly verseny, ami kedvező hatással lesz az ügyfelek kiszolgálására, a termékek árazására, a szolgáltatások minőségi növekedésére.
Az a stratégiai célunk, hogy öt év alatt a hazai bankszektor élére álljunk.
(Borítókép: Dr. Barna Zsolt. Fotó: Sárosi Zoltán)