Az orosz–ukrán háborúnak komoly hatása volt az ukrán emberek mindennapjaira: az események hatására eddig nem látott tömegek indultak el Ukrajna nyugati régióiba vagy más biztonságosabb helyekre. Ez pedig mostanra már meglátszik az ukrán ingatlanpiacon is.
Az Oeconomus kutatásában arra figyelmeztet, hogy a belső menekültek jelentős részét sikerült állami intézmények által fenntartott helyeken elszállásolni. A tanulmányukban azonban leszögezik: a háború fokozódásával belátható volt, hogy ez az ideiglenes megoldás nem teszi lehetővé számukra, hogy mindennapi életüket tovább folytassák. Sok menekült ezért úgy döntött, lakást bérel vagy vásárol az új térségében.
Az élénkülő kereslet a kiadó ingatlanok iránt már a nyár elején érzékelhető volt, A belső menekültek hatással voltak az ukrán ingatlanpiacra.
A belső menekültek esetében az figyelhető meg, hogy az országon belül olyan régióba költöztek, amely vagy közel esett a háború által sújtott, korábbi otthonuknak is helyet adó térséghez, vagy egészen az ország nyugati részét választották.
Jelentősen megnőtt az érdeklődés Kárpátalja, Ternopil, Hmelnyick és Vinnyica megyékben, de emelkedtek a számok Kirovoghrad, Cserkaszi és Poltava régióiban is – ezeken a területeken két-, de akár háromszorosára is nőtt a lakást bérlő érdeklődők száma az előző év októberéhez képest. Természetesen jelentős visszaesés mutatkozik azokban a megyékben, amelyek közel vannak a háborús zónához, továbbá a lengyel határhoz.
A bérleti díjak azonban nem tükrözik ezt a megnövekedett érdeklődést a kiadó lakások iránt: öt megye kivételével mindenhol csökkent a havi bérleti díjak összege. A bérleti díj/négyzetméter értéke fokozatosan visszaesett február óta: idén májusban 6 dollár volt az egy négyzetméterért elkérhető átlagos összeg havonta.
A tanulmány szerint sok menekült úgy döntött, hogy véglegesen elhagyja Ukrajnát. Ezért értékesítették a korábbi ingatlanjukat. Kárpátalja, Csernovic és Vinnyica megyék kivételével minden régióban csökkent az eladó ingatlanok ára.
A háborús térséggel közvetlenül szomszédos megyékben ez a visszaesés akár 80-90 százalékos is lehet.
A háború óta több mint 15 millió ukrán állampolgár hagyta el Ukrajnát. Legtöbbjük a közeli Lengyelországba vagy Németországba távozott. Ebből adódóan ezekben az országokban is megváltozott a kereslet a bérlemények után, valamint megnőtt a lakásbérleti díjak összege is.
Egy átlagos 60 négyzetméteres bérlakás Varsóban 2021-ben havi 720 euróba került, 2022-ben pedig 780 euró/hónapra drágult, így egy év alatt hozzávetőleg 10 százalékot emelkedtek a bérleti díjak. Egy átlagos 60 négyzetméteres lakás bérleti díja 2021 első felében Münchenben 558 euró volt, ez egy évvel később 624 euróra nőtt – aminek az emelkedésében más gazdasági tényezők is szerepet játszottak.
Az Oeconomus érdekességként megemlíti, hogy Magyarország esetében a bérleti díjak 2022-ben jelentősen emelkedtek, ami a korábban már említett energiahelyzeti és inflációs adatoknak is köszönhető. Magyarországon a fővárosi négyzetméterár havonta 4290 forint/négyzetméter, az országos átlag pedig ennél valamivel alacsonyabb, 3780 négyzetméter/hó.
Ennek az alábbi okai vannak: a hazai albérletpiac Budapest-orientált, vidéken jellemzően az egyetemvárosokban és a nagyobb megyeszékhelyeken élénk a lakásbérleti piac.
A menekültek érkezése ettől függetlenül az itthoni árakat is befolyásolta, bár nem olyan mértékben, mint a német és a lengyel piacokét, valamint nálunk jóval kevesebben döntöttek a végleges letelepedés mellett, mint Németországban és Lengyelországban.
(Borítókép: Ternopil város egyik utcája Ukrajnában 2022. március 7-én. Fotó: Adri Salido/Anadolu Agency via Getty Images)