Az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsa ötven bázisponttal megemelte az irányadó kamatot csütörtöki kamatdöntő ülésén, és döntött a mennyiségi szigorítás elindításáról is.
A frankfurti székhelyű központi bank szeptemberben és októberben is 75 bázispontos emelést hajtott végre, az elemzők hasonló ütemű szigorításra számítottak. Az év utolsó kamatdöntő ülése után 2,5 százalékra nőtt az irányadó refinanszírozási műveletek eddigi kétszázalékos kamatlába, valamint az aktív oldali és a betéti rendelkezésre állás kamatlábainak szintje 2,25 százalékról 2,75 százalékra, illetve 1,50 százalékról 2 százalékra emelkedett.
Az EKB módosította a makrogazdasági kilátásokat. Az MTI által hírül adott közlemény szerint az éves átlagos euróövezeti infláció 2022 és 2024 között a korábbi előrejelzéseknél magasabban alakul, míg a GDP-növekedés a vizsgált időszakban csak 2022-ben haladja meg a korábbi prognózist.
A testület idén 8,4 százalékos inflációt vár, míg korábban 8,1 százalékkal számolt.
Jövőre 6,3 százalékra mérséklődik a fogyasztói árak növekedése az eurót használó 19 országban, ez jelentős emelés a korábbi, 5,5 százalékos várakozáshoz képest. 2024-ben 3,4 százalékos infláció várható a korábbi, 2,3 százalékos előrejelzéshez képest.
Az EKB korábbi előrejelzésével szemben csak 2025-re csökkenhet a kétszázalékos inflációs célsáv közelébe az infláció, amely éves átlagban 2,3 százalék lehet.
Az EKB módosította az euróövezet növekedési kilátásait: idei prognózisát 3,1 százalékról 3,4 százalékra emelte, a jövő évi GDP növekedését azonban 0,9 százalékról 0,5 százalékra mérsékelte. 2024-ben 1,9 százalékkal bővülhet az euróövezet gazdasága, összhangban a jelenlegi becsléssel, míg 2025-ben 1,8 százalékkal nőhet a kibocsátás.
Az EKB közleménye szerint 2023. február végéig folytatják eszközvásárlási program (APP) keretében vásárolt értékpapír-állomány újrabefektetését, 2023 márciusától kezdik leépíteni az állományt havi szinten 15 milliárd euróval egészen 2023 második negyedévéig. A kötvényállomány további leépítésének menetéről ezután döntenek.
A pandémiás veszélyhelyzeti vásárlási programmal (PEPP) kapcsolatban kiemelték: a kormányzótanács szándéka, hogy legalább 2024 végéig újra befekteti a programban vásárolt, lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztéseket.
Az euróövezet központi bankja a PEPP keretében 1700 milliárd euró értékben vásárolt kötvényeket a járványidőszak alatt, így összességében 5500 milliárd euróra emelkedett az általa kezelt teljes kötvényállomány értéke – közölte a Reuters.