Elsősorban a külföldi vállalkozások magyarországi leányvállalatánál a munkavállalók részéről, de a forintárfolyam kiszámíthatatlansága miatt már egyre több hazai munkáltatónál is felmerül az igény, hogy a munkabér euróhoz legyen kötve, és esetleg euróban fizessék is ki. A Munka Törvénykönyvének nagyszabású módosítása után az Indexnek nyilatkozó adószakértő kijelentette: a munkabér alapvetően továbbra is csak forintban fizethető ki, azonban vannak kivételek.
Az infláció és a forint árfolyamváltozása a gazdaság valamennyi szereplőjére hatással van. Gyányi Tamás adószakértő, a WTS Klient senior partnere az Indexnek kifejtette:
A kedvezőtlen árfolyamváltozások elkerülésére a vállalkozások több esetben választják a devizás könyvvezetést, és egyre inkább devizában rögzítik az ellenértéket a szerződéseikben is.
Ezeket az összegeket teljesítéskor átváltják forintra, vagy a megállapodásuk alapján devizában számlázzák ki belföldi vagy külföldi ügyfeleik részére.
A veszélyhelyzetre való tekintettel a kormány rendkívüli intézkedésként lehetővé tette, hogy a társasági adó amerikai dollárban vagy euróban is fizethető legyen, 2023. január 1-jétől pedig a társasági adó mellett a helyi iparűzési adó is fizethető amerikai dollárban vagy euróban.
Mindezeken túl a vállalkozások a taggyűlésük vagy közgyűlésük által jóváhagyott osztalékot vagy osztalékelőleget is teljesíthetik devizában a magánszemély tulajdonosok részére, egy közös megegyezéssel megállapított árfolyamon átváltva például forintról euróra. De mi a helyzet a munkabérekkel? Lehetséges megoldás-e a bérinfláció kihívásaira a munkaadók számára, hogy devizában fizessék munkavállalóik bérét? Vagy lesz-e erre lehetőségük már jövőre?
„A hatályos szabályozás alapján – a munkabér védelme érdekében – a munkabért forintban kell megállapítani és kifizetni. Ettől eltérni csak külföldi munkavégzés esetén vagy jogszabály eltérő rendelkezése esetén lehetséges” – mondta Gyányi Tamás. Hozzátette, hogy vezető állású munkavállaló esetében például a Munka Törvénykönyvének 209. paragrafusa ad felhatalmazást eltérésre, amely alapján a munkabér devizában is megállapítható és kifizethető.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az ügyvezetők, cégvezetők, igazgatók, fióktelep-vezetők, vagy más, vezető állású munkavállalónak minősített munkavállalók euróban is megkaphatják a munkabérüket.
Mivel azonban több szempontot is figyelembe kell venni (pl. munkabér védelme az árfolyamingadozások tükrében), és a törvényi szabályozás értelmezése sem egyszerű, ezért szakjogász tanácsa nélkül ne vágjunk bele a munkaszerződések módosításába.
„Fontos tudni azonban, hogy a munkabérből levonandó és a munkabéren felül fizetendő adókat és járulékokat minden esetben forintban kell meghatározni, levonni, bevallani és befizetni” – figyelmeztetett az adószakértő. Ehhez az átváltáshoz a vállalkozásnak a kifizetés hónapját megelőző hónap 15. napján érvényes MNB-árfolyamot kell használnia. Mindezeket a szabályokat nem érinti a Munka Törvénykönyvének múlt héten elfogadott módosítása sem, tehát jövőre is érvényben maradnak.
A helyzet így némileg ellentmondásossá vált, ugyanis miközben egy esetlegesen euróban meghatározott munkabér jelenleg jobban szolgálná a munkabér védelmét, éppen a munkabér védelmében rögzített szabály az, ami ezt gátolja.
A nem vezető állású munkavállalók esetében Gyányi Tamás szerint a munkáltatóknak így nem marad más választásuk a bérinfláció követésére, mint azt jutalom vagy egyéb juttatás formájában, természetesen forintban kompenzálni.
(Borítókép: Adrien Fillon / NurPhoto / Getty Images)