A közelmúltban a követeléskezelőknek és a végrehajtóknak kedvezőtlen ítélet született a Kúrián, amely egyes vélemények szerint arról szólt, hogy a rossz közjegyzői okiratok következményeként a devizahitelesek mentesülnek a végrehajtás alól. Ezzel kapcsolatban kerestük meg Bódizs Kornélt, a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetségének (MAKISZ) elnökét.
A Kúria ítélete után megjelent sajtóhíreket látva az olvasókban joggal merül fel a kérdés, valóban mentesülnek-e terheik alól a devizahitelesek. A Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetségének álláspontja szerint fontos tisztázni, hogy
nem mentesülnek a terhek alól.
Ez egy konkrét perben hozott ítélet, amelyben a bíróság alakilag nem találta megfelelőnek a közjegyzői felmondás tanúsítványát. Ez az adott ügyben azt jelenti, hogy a jelenlegi végrehajtás nem folytatódik, annak eddigi költségeit kifizeti a hitelező, a behajtási idő pedig megnövekszik. A Kúria ebben az eljárásban nem azt vizsgálta, és nem arról döntött, hogy a követelés jogszerű-e, ezért azt nem lehet kijelenteni, hogy az adós nem tartozik, és a követelés a későbbiekben, más eljárás keretében nem érvényesíthető. A hitelező várhatóan új követelésérvényesítési eljárást indít, legalábbis erre minden lehetősége megvan, annak költségeit pedig az adós fizeti majd meg.
Bódizs Kornél szerint a pereskedés egy ilyen ítélet reményében általában csak időhúzást eredményez. Az adós érdekét esetenként szolgálhatja az időhúzás, ha az idő segít neki abban, hogy a fizetendő összeget összeszedje, bár erre valók a kedvezménymegállapodások, amelyeket a bankok és követeléskezelők biztosítanak. Másfelől azonban
az idővel a késedelmi kamatok és költségek növekednek, illetve a kedvezményes megállapodás esélyét csökkenti az az ügyfél, aki perrel lassítja a követelésérvényesítési folyamatot.
A MAKISZ elnöke elmondta: a konkrét ügyben a közjegyzői okirat tartalmát nem ismerjük – ha ez megfelel a szokásos tartalomnak, akkor természetesen előfordulhat az is, hogy azon közjegyzők, akik biztosra akarnak menni, a jövőbeli tanúsítványaikat az ítélethez igazítják.
Arra azonban nem számíthat az adósi oldal, hogy tömegesen meg fogják szüntetni a végrehajtást kérők a már folyamatban lévő eljárásokat, ahogy arra sem, hogy a jövőben az ilyen pereket az adósok feltétlenül megnyerik
– hangsúlyozta Bódizs Kornél.
Hozzátette: a hitelezők és közjegyzők – saját jogi meggyőződésüktől is függetlenül – mindig alkalmazkodtak a bírói gyakorlathoz. A közjegyzői felmondások egyébként – a közjegyzői törvény mellett – lényegében a Végrehajtási törvény mindössze két során alapulnak, így a gyakorlatot eddig is a bíróság alakította, szinte már jogalkotói éllel. Bódizs Kornél emlékeztetett: bírósági döntés nyomán terjedt el az a közjegyzői, illetve hitelezői gyakorlat, hogy a közjegyzői okiratos hitel, illetve kölcsön felmondását egyáltalán közjegyzői okiratba kell foglalni. A későbbi bírói gyakorlat következménye pedig az lett, hogy a felmondást a közjegyző kézbesíti, majd a kézbesítést is tanúsítja.
Bódizs Kornél szerint a legfontosabb: semmi nem változik abban a vonatkozásban, hogy
a lejárt tartozásokat ki kell fizetni.
A Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetségének elnökét arról is kérdeztük, hogy sok devizahiteles ügylet van-e még a követeléskezelőknél. Mint mondta: látni kell, hogy a devizahitelek száma radikálisan lecsökkent az elmúlt évek alatt.
Bódizs Kornél szerint a banki portfóliók tiszták,
a bankokban forintra átváltott, élő és fizető hitelek maradtak 2008-ból, elenyésző számban lehetnek olyanok, amelyek nem oldódtak meg, vagy nem kerültek eladásra a követelésvásárló szektor részére,
és ma már azok is forintban terhelik az adósokat. A forintosítási előírások nem vonatkoztak azokra a követelésekre, amelyek a törvényben előírt forintosítás idején már eladásra kerültek. Követelésvásárlóknál, jellemzően bírósági végrehajtás alatt vannak még ilyen régi követelések, de ebben a szektorban is csökkenő számban.
Az elnök szerint a mai banki portfóliók jó állapotban vannak, kimondottan kevés csomagot kínálnak eladásra a követelésvásárók részére.
Arra a kérdésre, hogy milyen nehézséget jelent számukra, hogy a sajtó a hazai hitelezési, behajtási tevékenységet fogyasztói szemszögből mérlegeli leginkább, ezért a hitelezők számára negatív híreket preferálja, Bódizs Kornél azt mondta: a követeléskezelők pernyertességi aránya – bármely követeléskezelőnél és bármely banki terméknél – 90 százalék feletti. Ezt a magas arányt annak ellenére sikerül tartani, hogy a jogszabályok utólagos átértelmezésével a korábban bevett és bíróságok által is elfogadott gyakorlatok kérdőjeleződtek meg. Nem arról van tehát szó, hogy a 10-15 évvel ezelőtti banki konstrukciók hibásak lennének, hanem arról, hogy a régi termékek az akkori jogi elvárásokat tükrözik, és a jogalkalmazás változása esetenként a jogbiztonság határát is súrolja – tette hozzá.
A MAKISZ elnöke szerint azonban a legfontosabb az általános jogbiztonság, amelyben az állam garantálja, hogy az adós fizet, a hitelező pedig a pénzéhez jut. A jogbiztonság garantálása nemzetgazdasági érdek, hiszen sok ezer milliárd forintról beszélünk, ha a kifizetetlen tartozásokat összeadjuk. Ha a kötelezettségeket tetszés szerint lehetne teljesíteni vagy elmulasztani, akkor a gazdaság egészen egyszerűen leállna – mondta Bódizs Kornél.
A követeléskezelők szövetségének vezetője szerint miközben a hitelezés fontossága, gazdaságélénkítő hatása megkérdőjelezhetetlen, furcsa gyakorlatnak tartja, hogy a hitelező csak addig a barátunk, amíg a kölcsönt folyósítja, mihelyt az adós teljesítésére kerül a sor, már negatív megítélés alá esik. Ez káros, hiszen növeli a hitelezőkkel, illetve a követeléskezelőkkel szembeni ellenszenvet. Arról ugyanis sokan megfeledkeznek, mondta Bódizs Kornél, hogy az adósok döntő többsége megfelelően törleszt, és ha olyan élethelyzet adódik, ami a teljesítést átmenetileg vagy tartósan akadályozza, akkor felkeresik a hitelezőt annak érdekében, hogy az adós teljesítőképességéhez igazodó megoldást találjanak a tartozás rendezésére, például a teljesítés átütemezése, átstrukturálása révén.
Hozzátette azt is, hogy a hitelezők mindig a jogszabályok által kijelölt keretek között végzik a tevékenységüket, és hitelezési tevékenységükkel folyamatos erőforrásokat biztosítanak a családok és a vállalkozások számára. A jól működő gazdaság alappillére, hogy a hitelezők újabb hitelek kihelyezésében akkor lesznek érdekeltek, ha biztosítva látják a tartozások visszafizetését.
Bódizs Kornél külön kitért arra is, hogy gyakran olvasni az adósok átveréséről: segítséget ígérő adósmentő cégekről, szervezetekről, engedély nélküli alkuszi tevékenységről. Mint mondta, szerintük a legtöbb probléma abból adódik, hogy
még a jó indulatú fogyasztóvédő szervezeteknél is hiányzik a szakmai hozzáértés,
aminek hiányában gyakran többet ártanak az ügyfeleknek, mint amennyit használnak. Míg a követeléskezelői oldalon csak a rengeteg fogyasztóvédelmi jogszabály és felügyeleti elvárás, ezenfelül pedig a magas szintű szakmai követelmények ismerete, betartása mellett szabad dolgozni, addig az adósok képviselőivel szemben semmilyen elvárás nincs. Hozzátette: számos olyan cég is van a piacon, akik pénzért ígérnek segítséget, azonban nem tudják, vagy nem foglalkoztatja őket, hogy az adósok üzletszerű képviselete kizárólag az MNB közvetítői engedélye birtokában végezhető. Ha az adós úgy gondolja, hogy szakmai segítségre van szüksége, a leghelyesebb, ha ügyvédhez fordul, az ügye megoldása érdekében ugyanakkor azzal lép előre a legnagyobbat, ha együttműködik a követeléskezelővel és nyitott arra, hogy kedvezménymegállapodást kössön – mondta Bódizs Kornél.
A MAKISZ elnöke végül kitért arra is: mivel a megállapodás a követeléskezelőnek is elsődleges érdeke, az együttműködő adósok számíthatnak a valós élethelyzetük és anyagi lehetőségeik szerinti átmeneti vagy hosszú távú megoldásra.
(Borítókép: Index)