Index Vakbarát Hírportál

Százezrével szedjük a pénzt az automatákból

2022. december 16., péntek 21:51

Nemcsak a bőrünkön érezzük, hogy egyre drágább az élet, hanem a legfrissebb bankkártya-statisztikák is visszajelzik, hogy bizony komoly infláció van Magyarországon.

Immár a bankkártyás statisztikák is egyértelműen jelzik a gazdasági válság jeleit. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss, harmadik negyedéves statisztikái szerint

a bankkártyás vásárlások átlagos értéke egy év alatt közel 10 százalékkal, 8324 forintra emelkedett.

Az átlagos kosárérték emelkedése egyértelműen az inflációnak tudható be, hiszen a statisztikákból jól látható, hogy az emberek egyre többször veszik elő a bankkártyájukat  a termináloknál történő fizetéshez. Ez pedig normális esetben azt jelenti, hogy egyre kisebb összegek kifizetésére is a plasztikot használjuk. Ennek észszerű következménye az átlagos kosárérték stagnálása, esetleg csökkenése lenne – ez alól a trend alól általában csak a karácsonyi (nagy)bevásárlások miatt megugró költések voltak eddig is kivételek.

Az infláció bankkártyás vásárlások értékére gyakorolt hatása köszön vissza abban, hogy miközben a 2022 harmadik negyedévében realizált 382,5 millió hazai bankkártyás vásárlás 18 százalékos növekedést jelent 2021 hasonló időszakához képest, addig a kártyás vásárlások értékében a 30 százalékot közelíti a forgalom bővülése.

A statisztikákat tovább boncolgatva nem nehéz észrevenni, a negyedéves adatokból visszaosztva immár fél éve 1000 milliárd forintot meghaladó összeget hagyunk ott havonta a boltok pénztárainál bankkártyával fizetve. Ez elég pontosan egybeesik azzal az időszakkal, amióta markáns emelkedést érzünk az áruk és szolgáltatások árszínvonalában.

Súlyát veszti a kis összegű fizetés

Mondhatnánk, hogy a nagyobb forgalom annak köszönhető, az emberek sokkal inkább használják a kártyáikat a készpénz helyett. Ez igaz is, valóban komoly előrelépés tapasztalható az elektronikus fizetésekben a koronavírus-járvány indulása óta, ám a többség még most is a készpénzben hisz. Ugyanakkor az átlagösszegek változását ez sem magyarázza, épp a kisebb összegek fizetésében kell(ene) még inkább előretörnie a készpénzzel szemben a kártyának.

Ezzel szemben a 10 ezer forint alatti kártyás vásárlások 2020 első negyedévében még a tranzakciók 81 százalékát tették ki, míg a plasztikokkal fizetett összeg 32 százaléka volt hozzájuk köthető.

Az idei harmadik negyedévben viszont már csak a tranzakciók 79,8 százalékában fizettek kis összeget a plasztikokkal.

Ennél is komolyabb visszaesést mutat – 32-ről 29 százalékra – a 10 ezer forint alatti vásárlások összege a teljes bankkártyás forgalomban. Azaz ebben is visszaköszön az, hogy a boltokban kevesebbet ér a pénzünk.

Százezrével szedjük a pénzt az automatákból

Az emberek bizonytalanságát és komolyabb költési szükségletét egyaránt jelezheti az is, hogy miközben a bankkártyás készpénzfelvételek darabszáma egy év után újra csökkenésnek indult, az automatákból kivett készpénz összege több mint tíz százalékkal növekedett éves szinten: a harmadik negyedévben 2411 milliárd forintnyi készpénzt vettek fel a kártyabirtokosok a pénzkiadó automatákból, az ATM-ekhez járulók átlagos készpénzfelvétele immár harmadik negyedéve meghaladja a 100 ezer forintot, mostanra 105 ezer fölé nőtt. Két éve az átlagérték még 85 ezer forint volt.

Mélyponton a hitelkártyák száma

A gazdasági helyzet bizonytalanságát jelző negyedik negyedéves bankkártyás mutatónak a hitelkártyák igénybevételének drasztikus visszaesését tekinthetjük. A jegybank által 2009 óta jegyzett statisztikák alapján

történelmi mélypontra jutott a forgalomban lévő hitelkártyák száma. A pénztárcákban lapuló hitelplasztikok darabszáma szeptember végén nem érte el az 1,15 millió darabot.

Az emberek a megnehezülő gazdasági helyzetben jobban odafigyelnek arra, hogy ne verjék magukat felesleges költségekbe – ez jól látszik a lakáshitelek folyósításában bekövetkezett drasztikus visszaesésben is –, és ezzel függhet össze az is, hogy sokan visszaadják vagy épp nem újítják meg a lejáró hitelkártyáikat.

A túlköltekezéstől való félelem mutatkozik meg abban is, hogy míg a harmadik negyedévben a betéti bankkártyás vásárlások darabszáma közel 20, értéke pedig 30 százalékot meghaladó mértékben bővült, addig a hitelkeret terhére történő bankkártyás vásárlások darabszáma mindössze 8,4 százalékos növekedést mutat éves szinten, míg a hitelkártyákkal elköltött összeg 17 százalékkal bővült csak.

(Borítókép: Ute Grabowsky / Photothek / Getty Images)

Rovatok