„A jelenlegi gazdasági helyzetben felmerült forrásigényekre tekintettel számíthatunk arra, hogy ezzel a jogszabályi lehetőséggel élni fognak az önkormányzatok 2023-ban. Az aktuális szabályozási rendszer és bírósági gyakorlat alapján azonban az adókivetési lehetőség nem korlátlan. Sor kerülhet például év közbeni adóbevezetésre is, azonban a változás naptári éven belül nem súlyosbíthatja az adóalanyok terheit” – hangsúlyozza Kelemen Dániel, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal jogásza.

A helyi adókról szóló törvény kimondja, hogy az önkormányzatoknak az illetékességi területükön joguk van minden olyan települési adó bevezetésére, amelyet más törvény nem tilt.

A települési adó bármely adótárgyra megállapítható, feltéve, hogy arra nem terjed ki más törvényben szabályozott közteher hatálya. Ezenkívül a települési adónak nem lehet az alanya állam, önkormányzat, szervezet, valamint vállalkozó sem. Eddig is több olyan megoldás született már, amelyek nem biztos, hogy ki fogják állni a törvényesség próbáját: például a magaslesadó vagy a póznaadó.

A Kúria több döntésében is foglalkozott már a települési adókkal és többek között megállapította, hogy túllépi a törvényi kereteket az a településiadó-rendelet, amelynek alanya általánosságban természetes személy. További döntéseiben pedig kimondta, hogy az alanyi és tárgyi kör meghatározása során figyelembe kell venni a helyi adótörvény és az alaptörvény rendelkezéseit. Így az adókivetés nem vezethet például kettős, vagy »szankciós« adóztatáshoz

– hívja fel a figyelmet Gerhát Mihály, a PwC Magyarország adó- és jogi tanácsadási üzletágának vezető menedzsere. Ezeken kívül az is egy fontos szempont, hogy az adó mértéke nem lehet akkora, hogy belátható időn belül feleméssze az adótárgy forgalmi értékét. Abban az esetben, ha egy önkormányzat új adónemet akar bevezetni, mérlegelnie kell a helyi sajátosságokat is – hívták fel a figyelmet a szakemberek.

Így például az önkormányzati adó mértéke különböző lehet belterületi vagy külterületi ingatlan esetén, és attól is függhet, mi az építmény rendeltetése, illetve, milyen egyéb fizikai adottságokkal bír. A helyi adó nem lehet diszkriminatív jellegű sem: a Kúria több döntésében kimondta, hogy az adóalanyok és adótárgyak közötti különbségtétel, például adózási övezetek kialakítása, nem vezethet önkényes, objektív tulajdonságokkal indokolható diszkriminációhoz

– teszi hozzá Kelemen Dániel. Ha a fent elmondottakkal ellentétes önkormányzati adóztatást tapasztal valaki, akkor számos jogorvoslati lehetősséggel élhet, például segítséget kérhet a bíróságtól vagy az ombudsmantól.

(Borítókép: Mohai Balázs / MTI)