Orbán Viktor miniszterelnök is Bukarestbe utazott, hogy december 17-én aláírja az Azerbajdzsánból Georgián és Románián keresztül Magyarországra áramot szállító villamosenergia-hálózatról szóló szerződést.
A világon egyedülálló beruházás mellett kötelezte el magát partnereivel Magyarország:
a világ leghosszabb tenger alatti villamosenergia-vezetékének megépítésére készülünk
– jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szombaton Bukarestben, mielőtt aláírták az Azerbajdzsánból Georgián és Románián keresztül Magyarországra áramot szállító villamosenergia-hálózatról szóló szerződést.
A magyar kormányfő hangsúlyozta: az Európai Unió stratégiai vákuumban van, amelyben az országok vezetőinek kell gondoskodniuk arról, hogy megteremtsék országaik számára a gazdasági és energiabiztonságot. Majd kiemelte, hogy ezeknek a problémáknak a megoldás új energiaforrások keresése és beszállítása Európának. „Észszerű közelségben a Kaszpi-tenger körül van energiaforrás, és ennek kiaknázására jelent innovatív megoldást a most bejelentett vezeték” – fogalmazott a miniszterelnök.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szombaton Bukarestben arról számolt be, hogy hazánk a most aláírt megállapodás nyomán zöld áramot tud majd importálni a dél-kaukázusi országból a Kaszpi-tengeren végrehajtandó szélerőmű-beruházásoknak és az összességében 3 gigawatt teljesítményű vezeték megépítésének köszönhetően.
A megvalósíthatósági tanulmányra már áprilisban megkapta a megbízást egy olasz cég, ennek 2,5 millió eurós költségét a Világbank fedezi, és a dokumentum jövő év végére el fog készülni. Innentől kezdve a beruházás elvileg három-négy évet vehet igénybe – tájékoztatott, majd hozzátette: Azerbajdzsán jelenleg beruházókat gyűjt szélerőművek telepítésére a Kaszpi-tengeri offshore területeken.
Szijjártó Péter üdvözölte, hogy az Európai Bizottság a projektet közös érdekű beruházásként kezeli, és ezért a fejlesztésre 2,3 milliárd eurós támogatást irányzott elő. Az 500 kilovoltos vezeték lefektetését hatalmas mérnöki teljesítménynek nevezte, hangsúlyozva, hogy ekkora távolságon már nagy a hálózati veszteség, valamint hogy minél mélyebben fut a vezeték, annál nagyobb nyomást kell kibírnia. A miniszter leszögezte: „egész Európában energiaellátási válság ütötte fel a fejét, amelynek megoldásához nem a földgáz- vagy a kőolajársapka vezet el, mert az tovább csökkenti a majd rendelkezésre álló mennyiséget, hanem itt újabb energiaforrásokat kell felderíteni és Európa irányába terelni.”
A miniszterelnök szerint a mostani európai helyzet „olyan zavaros, amilyenre emberemlékezet óta nem volt példa”. Háború van a szomszédunkban, van egy súlyos energiaválság – amely nemcsak ár-, hanem ellátási válság is –, közben az egész európai gazdaságon végigsöpör az infláció, az európai vezetők úgy döntöttek, hogy szétválasztják az orosz gazdaságot és az európai gazdaságot, és ráadásul az Egyesült Államokban soha nem látott, Európát is sújtó piacvédelmi intézkedéssorozat vette kezdetét – sorolta fel Orbán Viktor.
Szerinte mindez azt jelenti, hogy véget ért az európai gazdaságtörténetnek az a korszaka, amelyben olcsó nyersanyagot és energiát hoztunk be Oroszországból, cserében nyugati technológiát adtunk, és ez mindkét fél számára gazdasági növekedést és katonai biztonságot eredményezett.
Új stratégia viszont nincs, ezért alakult ki stratégiai vákuum.
Így ebben a helyzetben a miniszterelnök szerint csak az innováció jelent megoldást, és a most bejelentett vezeték igazi innovatív beruházás. Az elsősorban szél- és napenergia-termelésből Azerbajdzsánból villamos energiát szállító, tenger alatti vezeték 1195 kilométer hosszúságú lesz, és gyors internetes adatátvitelre alkalmas optikai kábellel is összeköti majd Romániát és Georgiát, a kapacitása pedig eléri az 1000 megawattot – Szijjártó Péter nyilatkozata szerint egyelőre tervek vannak arra nézve, hogy a vezeték mellé optikai kábelt is lefektetésre kerüljön.
A miniszterelnök felszólalásában méltatta, hogy az EU az elmúlt időszakban sok figyelmet fordított Azerbajdzsánra, fejlesztette az együttműködést, és Ilham Aliyev azerbajdzsáni államfő is nyitott volt az együttműködésre:
Több mint egy évtizede tapasztalom azt, hogy Azerbajdzsánra mint megbízható partnerre mindig számíthat az Európai Unió
– fogalmazott Orbán Viktor, aki ezt követően hozzátette: nyolc év után érkezett újra Bukarestbe, és hatalmas fejlődést tapasztalt, amely meglátása szerint indokolttá tette Románia tagságát a schengeni övezetben, ám szerinte a minap „az Európai Unióban még hibás döntést hoztunk”, és ezt korrigálni kell – Romániát fel kell venni a szabad mozgást biztosító övezetbe.
A miniszterelnök közösségi oldalán egy fényképet is megosztott a találkozóról, amelyben „energetikai megadeal”-ként jellemezte a megállapodást. A kormányfő biztosította a szombati rendezvényt irányító Klaus Johannis román elnököt, hogy Bukarest ebben számíthat Magyarországra – emlékeztetett erre az MTI.
Ahogy arról korábban már beszámoltunk, szombat reggel Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter közösségi oldalán bejelentkezett a Liszt Ferenc repülőtérről, ahol elárulta: Bukarestbe utazik, ahol megállapodást kötnek egy villamosenergia-hálózatról. Akkor már jelezte, hogy ennek köszönhetően Azerbajdzsánból Georgián és Románián át áram fog majd érkezni Magyarországra.
A háború miatt Európában energiaellátási válság van, amelynek feloldása csak úgy lehetséges, ha új energiaforrásokat tudunk Európába irányítani. Ez azonban mindaddig csak álom marad, amíg a megfelelő szállítási útvonalak létre nem jönnek
– írta Szijjártó Péter a budapesti repülőtérről, amiben kitért arra, hogy a Fekete-tenger alatt létrejövő, több mint 1000 kilométeres, víz alatti vezeték a Kaszpi-térségben, vagyis az Azerbajdzsánban és Georgiában előállított zöldáramot fogja Közép-Európába, így Romániába és Magyarországra szállítani. „Az energiabiztonság fizikai és nem politikai kérdés, politikai nyilatkozatok helyett valódi építkezésre van szükség. Ma Bukarestben egy fontos lépést teszünk ebbe az irányba” – zárul Szijjártó Péter bejegyzése.
A szerződést Orbán Viktor mellett Nicolae Ciuca román kormányfő, Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnök és Irakli Garibasvili georgiai miniszterelnök írta alá Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök jelenlétében szombaton a Cotroceni-palotában.
(Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök aláírja az Azerbajdzsánból Georgián és Románián keresztül Magyarországra áramot szállító villamosenergia-hálózatról szóló szerződést Bukarestben a Cotroceni-palotában 2022. december 17-én. Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Fischer Zoltán / MTI)