Ideje építkezni az eddig elért stratégiai sikerekre, és ezek mentén tárgyalások segítségével el kell érni a békét – fogalmazott a legfrissebb elemzésében Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter, aki osztja Orbán Viktor álláspontját: azonnali tűzszünet után a tárgyalások hozhatják el a békét.
Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter szombaton publikált írását azzal indítja, hogy az első világháborúba – melyet „kulturális öngyilkosságnak” nevez – senki nem ment volna bele, ha előzetesen tisztában van minden fél azzal, hogy micsoda pusztítást lehet okozni a másiknak – fejtette ki a The Spectator, amit a Mandiner szúrt ki elsőként. Úgy fogalmaz, hogy ezért már két évvel a konfliktus kirobbanása után, 1916-ban a vérontás befejezését szerették volna elérni néhányan, hiszen rájöttek arra, hogy nincs olyan kompromisszum, amely nagyobb áldozatot jelentene a meggyilkolt millióknál. Ezért amerikai közvetítéssel szerettek volna tárgyalni a békéről.
A volt amerikai külügyminiszter szerint az idei tél beköszöntével a történelmi leckék miatt „fordulóponthoz” érkezhet az orosz–ukrán konfliktus is szerinte.
Ideje építkezni az eddig elért stratégiai sikerekre, és ezek mentén tárgyalások segítségével el kell érni a békét
– fogalmazott Kissinger, aki továbbá emlékeztet arra, hogy a jelenlegi konfliktus „olyan háború, amelyben két atomhatalom verseng egy hagyományos fegyverzettel rendelkező ország ellen”. Ezzel egyértelművé teszi: a Nyugat és Oroszország között proxyháború zajlik.
Szerinte a békefolyamatok során Ukrajnát a NATO-hoz kötné, mivel szerinte a semlegesség Kijev számára már nem opció. Továbbá Oroszországnak a február 24-e előtti vonalakig kellene visszavonulnia addig, míg a többi terület, amelyre Ukrajna is igényt tart – Donyeck, Luhanszk és a Krím – „a tűzszünet után tárgyalás tárgyát képezhetné”. Kissinger egyértelművé teszi: „Ukrajna szabadságának megerősítése mellett” arra kell törekedni, hogy „új nemzetközi struktúrát határozzon meg, különösen Közép- és Kelet-Európa számára”, amelyben Oroszországnak helyet kellene találni.
Közben a Politico összegezte a kilátásokat, és Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter úgy fogalmazott a lapnak, hogy „őszintén szólva, egyelőre nem látok kilátásokat a tárgyalásra, de az fontos, hogy nyitva tartsuk ezt a lehetőséget”. Ennek okai az elemzők szerint sokrétűek: Vlagyimir Putyin orosz elnök túlságosan mélyen belekezdett ebbe, hogy irányt változtasson.
A nyugati fegyverszállítások folyamatosan arra motiválják az ukránokat, hogy folytathassák a harcot.
Ám jelenleg egyik félnek sincs akkora erőforrása, hogy gyorsan eldöntse a küzdelmet, sőt mindkét narratíva szerint van arra lehetőség, hogy nyerjen.
A tárgyalások témája az elmúlt hetekben egyre inkább benne volt a levegőben, ez részben annak is köszönhető, hogy Joe Biden amerikai elnök kijelentette: „készen áll tárgyalni” Vlagyimir Putyinnal, „ha valóban a háború befejezését keresi”. Emmanuel Macron francia elnök egy lépéssel továbbment: javaslatokat fogalmazott meg annak kapcsán, hogy ha tárgyalásokra kerülne sor, akkor Európának meg kell fontolnia, „hogyan adjon garanciákat Oroszországnak”.
(Borítókép: Henry Kissinger 2012. február 4-én. Fotó: Johannes Simon / Getty Images)