Betett a tavalyi szja-visszatérítés az öngondoskodásnak: a korábbi években legalább az év vége felpörgette a nyugdíjcélú befizetéseket, ám a teljes összeg visszatérítésének ígéretével nem tudott versenyezni a 20 százalékos adójóváírás. Most év végén azonban van erre lehetőség – kérdés, hogy az infláció és a gazdasági bizonytalanság idején mennyien akarnak majd többletpénzt befizetni, hogy annak 20 százalékát visszakapják.
Az állam évek óta adókedvezménnyel támogatja az öngondoskodási, nyugdíjcélú megtakarításokat.
Aki ilyen szintű összeget félre tud tenni évente, azt aligha akadályozza meg az, hogy a kedvezményt a befizetett személyi jövedelemadóból (szja) írják vissza. Ugyanis ahhoz, hogy évi 280 ezer forintnyi szja-befizetésünk keletkezzen, elég mindössze bruttó 156 ezer forintos (nettó 103 ezres) bejelentett bért igazolnunk.
Bonyolítja a helyzetet az is, hogy egyéb adókedvezmények csökkenthetik a kimutatott szja-t.
A családi adókedvezmény ugyan nem kínál teljes adómentességet, de érvényesítésével alaposan csökkenthető a számított szja, amelyből az öngondoskodási célú adókedvezményt igénybe vehetjük.
A négy vagy több gyermeket nevelő anyák teljes szja-mentessége ugyanakkor már teljesen gátat szab az adójóváírás-alapon történő kedvezmény igénybevételének, mint ahogy a 25 év alattiak szja-mentessége mellett sem tud érvként megjelenni az adójóváírás lehetősége – hiszen nincs miből visszaírni a nyugdíjcélú előtakarékosságra befizetett összegek utáni kedvezményt.
Megoldás persze van: a nyugdíjpénztárral ellentétben nyugdíjbiztosítás úgy is köthető, hogy a szerződő és a biztosított személye eltér – a szerződő (mondjuk a szülő vagy a nagy családoknál a férj) így érvényesítheti az adójóváírást a saját fizetése után befizetett szja ellenében.
Az előzőek fényében egyelőre lehetetlen küldetésnek tűnik annak a nyugati gyakorlatnak a hazai meghonosítása, hogy az emberek már az első fizetésüktől kezdjenek bele az öngondoskodásba.
Az OTP Öngondoskodási Indexében folyamatosan megmutatkozik egy paradoxon: miközben az emberek 64 százaléka szerint az állami nyugdíj nem lesz elég a tisztes öregkor finanszírozására, 36 százalékuk továbbra is úgy véli, csak az államtól kapott apanázsra számíthat majd szépkorúként.
A helyzet ráadásul a későbbiekben romlani fog, hiszen a társadalom elöregedése miatt egy aktív keresőre egyre több eltartott jut majd.
Ennek következtében már most jól látható, hogy a jövőben a nyugdíjba vonuláskor az utolsó kereset arányában jóval kisebb lehet majd az első nyugdíj összege, az úgynevezett helyettesítési ráta. A fenntartható nyugdíjrendszerhez az kell, hogy a 2017-es, az EU 57-58 százalékos átlagánál jóval magasabb 66 százalékhoz képest valamikor a 2020-as évtized végére 50 százalék közelébe csússzon ez az érték.
A társadalom további elöregedése ugyanakkor azt vetíti előre, hogy a helyettesítési rátát 2040 után 30 százalék közelébe kell csökkenteni a fenntartható nyugdíjrendszer érdekében. Vagyis az átlagnyugdíjas az utolsó havi fizetése 30-40 százalékára számíthat majd induló nyugdíjként.
A nyugdíjcélú megtakarítások esetében évről évre komoly lökést jelentett az év végi adóoptimalizálás lehetősége, hiszen ki ne akarta volna az állam helyett saját – még ha csak nyugdíjba vonuláskor elérhető – számlán tudni a korábban adóként befizetett pénzt. A tendencia az elmúlt évben komoly gellert kapott: az a tény, hogy a családok 2022-ben visszakaphatják a 2021-ben befizetett szja akár teljes egészét, zárójelbe tette az öngondoskodást.
A biztosdöntés.hu elemzése szerint 2021-ben mind az önkéntes nyugdíjpénztárak, mind a nyugdíjbiztosítók megszenvedték az szja-visszatérítést. A pénztáraknál tavaly hároméves mélypontra jutott az utolsó negyedévi befizetések aránya az éves befizetésekhez képest, míg a nyugdíjbiztosításoknál a koronavírus-járvány második hulláma által sújtott 2020 utolsó negyedévét leszámítva az MNB-nél 2016-ig fellelhető statisztikák szerint nem volt példa ilyen gyenge év végi befizetési részarányra.
Szeniczey Gergő, az MNB tőkepiacok és biztosítók prudenciális, fogyasztóvédelmi felügyeletéért és piacfelügyeletért felelős ügyvezető igazgatója a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) közgyűlésén mutatott összefoglalója szerint a háztartások bruttó pénzügyi vagyonán belül egyedül a biztosítástechnikai és önkéntes pénztári tartalékok állománya esett tavaly, 2020-hoz viszonyítva 5,3 százalékos a csökkenés.
Nem váltotta be a hozzá fűzött a reményeket az a vélekedés, miszerint a tavasszal beérkezett pénzek egy jó része a nyugdíjcélú megtakarításokat gazdagítja majd. Az MNB inflációs jelentése szerint az év elején ugyan a különböző jogcímen a háztartásokhoz vándorolt kifizetések (köztük a 664 milliárd forintnyi szja-kifizetés) 31 százalékát valamilyen megtakarításba forgatta a lakosság, ám – az érdemi befektetésnek nem nevezhető készpénzállomány emelkedése mellett – csak a részesedés típusú befektetések (pl. tőzsdei részvény, hazai befektetési alapok) állománya emelkedett érdemben.
Az öngondoskodási területen ténykedő szereplők azon terve sem vált valóra, hogy a befolyt extra pénzből az ügyfelek jelentékeny arányban költenek majd hosszú távú megtakarításokra: az szja-visszatérítésekben érintett idei első fél évben a nyugdíjbiztosítások növekedési dinamikája alulmúlta a 2021-es évet, a pénztári bevételek bővülése lényegében a tavalyi szinten stagnált – reálértéken számolva a megugró infláció miatt még rosszabb a kép.
Az idei év vége nagy kérdés. Bár az öngondoskodásban érdekeltek komoly reményeket fűznek az év végi adóoptimalizáláshoz, ám a szakemberek egy része arra figyelmeztet, hogy a jelenlegi gazdasági válságban az emberek inkább a mindennapi megélhetésükre, semmint a hosszú távú előregondolkodásra fókuszálnak. Mindez azt vonhatja magával, hogy inkább felélik az év végi jutalom összegét, semmint befizessék azt annak érdekében, hogy a befizetés 20 százalékát később az állam még hozzácsapja az öngondoskodási megtakarításaikhoz.
Ettől függetlenül akár az év utolsó napjaiban is dönthet úgy bárki, hogy biztosítási, pénztári vagy NYESZ-befizetésével visszakér valamennyi pénzt az államtól. Ám ez a lehetőség nem él pontosan az év végéig. A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) arra hívta fel a figyelmet közleményében, hogy az adójóváírásra pályázóknak nem csupán a nyugdíjbiztosítási szerződést kell idén megkötni, hanem az idei évre vonatkozó díjnak is be kell érkeznie az év végéig a biztosítóhoz. Az egyik legnagyobb biztosításközvetítő alkuszcég, a Grantis pedig össze is gyűjtötte, hogy meddig kell hiánytalanul eljuttatni egy új szerződéshez a szükséges dokumentumokat és befizetéseket az egyes biztosítókhoz, hogy a társaságok még az idei évben fel tudják azokat dolgozni az adókedvezményhez (lásd táblázat).
Az OTP Öngondoskodási Index felmérése szerint a mostani válság újabb pofont adhat a nyugdíjcélú megtakarításoknak: a bizonytalan helyzet ugyan megerősíti a spórolási hajlandóságot, ám az emberek sokkal inkább a rendkívüli helyzetekre képeznek tartalékot. Az öngondoskodás, a nyugdíjcélú megtakarítások fontossága a felmérés szerint a mostani válság idején még a korábbi, nem jelentős, 14 százalékos szintről is 9 százalékra esett.
A nyugdíjcélú megtakarítások adatai szerint az évek során egyre inkább veszített vonzerejéből az adóoptimalizálás mint hívószó. Ez annak tudható be, hogy ma sokkal kevesebbet ér reálértéken az a 280 ezer forintos összeg, amit egy évben a jövedelmünkből a támogatott konstrukciók után adókedvezményként leírhatunk.
2013-ban, amikor a nyugdíjbiztosítások is megkapták az adókedvezményt, a nettó havi átlagkereset 230 ezer forint volt, idén augusztusban ugyanakkor a 345 ezer forintos havi átlagbér már közel negyedével felülmúlja a maximális adókedvezmény mértékét. Lassan itt lenne az ideje a kedvezményplafon emelésének a Biztosdöntés.hu szakértője szerint.
Már csak azért is érdemes lenne elgondolkodni Gergely Péter szerint a konstrukciók vonzerejének erősítésén, mert az állami nyugdíjrendszer hosszú távon nem ígér túl sok jót. Nagyon sokan tisztában vannak azzal, hogy nem lesz elég az államtól kapott pénz.
Mindenkinek érdeke, hogy az állam által nyújtott »ingyenpénzt«, az adókedvezmény összegét minden évben félretegye. Ha másért nem, mert így legalább ellensúlyozni tudjuk megtakarításaink értékének csökkenését, amiről az infláció idén erőteljesen tesz – tette hozzá.
Az adókedvezmény kiaknázásának lehetősége idén is adott, kis túlzással akár az év utolsó napján is befizethetőek az adókedvezményre jogosító összegek a pénztári számlákra, a biztosítókhoz vagy épp a nyugdíj-előtakarékossági számlákra. A biztosítók az év végi megtakarítási hajrát akciókkal igyekeznek még kedvezőbbé tenni – ezekre idén is várható szép számmal példa.
(Borítókép: Faludi Imre / MTI)