Európának eddig 1 billió dollárjába került az energiaárak emelkedése – közölte a Bloomberg. Hozzátették azt is, hogy a krízis még csak most kezdődött, és akár 2026-ig is eltarthat.
A hírügynökség megemlítette, hogy nem a mostani télen, hanem azután kezdődhetnek el az igazi bajok, amikor úgy kell majd újratölteni a gáztárolókat, hogy már egyáltalán nem lehet számítani az orosz energiaimportra.
Bár a gázfogyasztást idén már valamelyest sikerült csökkenteni Európában, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) legutóbbi számítása szerint így is 27 milliárd köbméteres hiányban lesz a kontinens jövőre. A Bloomberg szerint az orosz import pótlásában segíthet ugyan, hogy a cseppfolyósított földgáz (LNG) importja jelentősen nő jövőre, de ezzel együtt is arra lehet számítani, hogy
az energiapiac válsága egészen 2026-ig fennmarad.
A 2026-os év azért is lehet fordulópont, mert akkor jelentősen növekedhet az Egyesült Államokból és Katarból érkező importok volumene, és ez segíthet stabilizálni a piacot.
A Bloomberg ezenkívül saját számításai alapján úgy kalkulált, hogy
a válság már így is 1 billió (vagyis 1000 milliárd) dollárjába került a kontinsensnek.
Egy brüsszeli thinktank, a Bruegel ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet a hírügynökségnek nyilatkozva, hogy az európai kormányok eddig körülbelül 700 milliárd dollárnyi segéllyel támogatták a háztartásokat és vállalkozásokat, de az európai recesszió miatt egyre inkább úgy fest, hogy ezt a támogatást nem fogják tudni fenntartani.
Hasonló véleményen volt az S-RM nevű tanácsadó vállalat is. „Ha mindent összeszámolunk, akkor hihetetlenül nagy mennyiségről van szó. A jövő évben már sokkal nehezebb lesz a kormányoknak, hogy kezeljék ezt a válságot” – fogalmazott a a cég vezérigazgatója.
Jamie Rush, a Bloomberg Economics szerint azzal is számolni kell, hogy a gázárak megint kilőnek a jövőben. Megjegyezte: ha jövőre akár csak 210 euró lesz az importált gáz átlagos ára, már az is azt fogja jelenteni, hogy a GDP 5 százalékát a gázimportra kell költeni,
és ez mélyítheti az európai recessziót, valamint számos kormányzati programtól elvonhatja a forrásokat.
„A [kormányzati] támogatások jellege is megváltozik: az átfogó, sok mindenre kiterjedő támogatások helyett sokkal célzottabb lépésekre lesz szükség” – összegezte ennek következményeit Piet Christiansen, a Danske Bank A/S elemzője a Bloombergnek.
(Borítókép: LUCA SOLA / AFP)