2022 ingatlanpiaci szempontból alapvetően jól indult, ám idővel az orosz–ukrán háború, a bizonytalanabbá váló gazdasági helyzet, az inflációs nyomás, a kibontakozó európai szintű energiakrízis, és a növekvő lakáshitelkamatok összességében visszafogottabbá tették a keresletet.
Több, egymással ellentétes tényező befolyásolta idén a lakáspiacot, így felemás eredményekkel zárult az év – olvasható az ingatlan.com elemzésében.
Az eladó lakóingatlanok iránti kereslet a weboldalon mért érdeklődések alapján 2022-ben több mint 30 százalékkal csökkent az előző évhez képest. A gyengülés tavasszal indult meg, a rezsiszabályok nyári változása pedig új trendet hozott a piacra, a korszerűtlen fűtési rendszerrel rendelkező, jellemzően nagyobb – 100-200 négyzetméteres – lakásoktól és házaktól egyre inkább elfordultak a vevők, ezzel párhuzamosan a takarékos lakóingatlanok kerültek az érdeklődés középpontjába.
Ami az árakat illeti, az átlagos négyzetméterárak emelkedést mutatnak az egy évvel korábbihoz képest.
Látni kell ugyanakkor azt is, hogy ősz eleje óta az árak lényegében stagnálást mutatnak, azaz megtorpant a drágulás.
„A mostani kilátások alapján 2023-ban 10-15 százalékkal kevesebb adásvételre számítunk az idei évhez képest, ami további drágulást eredményezhet. Település- és lakástípustól függően több helyen is árcsökkenés várható, és lesznek olyan régiók, ahol az árak stagnálására lehet számítani” – hangsúlyozta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági elemzője.
(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)