Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke kedd délután elmondta, várhatóan mikor kezd el csökkenni a hazai infláció. A jegybanki alelnök megállapításait azóta több elemző is kommentálta, így biztosabb képet kaptunk a jövő évi infláció alakulásáról.
A jelenlegi 25-27 százalékos európai szinten is rekorder infláció még velünk marad a következő év elején is, azonban 2023 közepén jó eséllyel megtörténik a fordulat, és meredeken csökkenni kezd. Az infláció jövő év végére egy számjegyű tartományba csökkenhet, és 2024-ben térhet vissza a jegybanki toleranciasávba – mondta el Virág Barnabás, a magyar jegybank alelnöke kedden.
A jegybanki alelnök megállapításaival egyetért az MTI-nek nyilatkozó Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője is, aki szerint az inflációs fordulat a jövő év közepén jöhet el, addig pedig marad a jegybanki szigor.
Nagy úgy véli, várhatóan a jövő év első felében – amennyiben tényleg tartós javulás következik be a kockázati megítélésben – a jegybank elkezdheti közelíteni a most effektívnek számító 18 százalékos egynapos betéti kamatot az alapkamat irányába.
Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. senior elemzője az MTI-nek a keddi kamatdöntést követően kifejtette: a várakozásaiknak megfelelően 13 százalékon maradt az alapkamat, és maradnak az októberben bevezetett eszközök.
Az elemző szerint a jegybanki közlemény egyik legfontosabb üzenete, hogy a monetáris tanács megítélése szerint az uniós forrásokhoz kapcsolódó megegyezés kedvező fejlemény, ugyanakkor továbbra is a pénzügyi piaci helyzet tartós elmozdulására fókuszálnak, és az október közepén bevezetett eszközöket a kockázati megítélés trendszerű javulásáig alkalmazzák.
Virág Barnabás jegybanki alelnök az adatokat kiértékelő beszédében rámutatott, hogy a vállalatok jövedelmezősége az elmúlt másfél-két évben érdemben emelkedett. A vállalatok a költségek emelkedésénél nagyobb áremelést hajtottak végre több szektorban is, ezért egy új fogalmat is fel kell rajzolnunk az elemzési horizontra, ez pedig a profit húzta infláció fogalma.
Szerinte az ár-bér spirál mint jelenség monitorozása is fontos, de ennek a problémakörnek a megoldásában hihetetlen szerepe van a piaci verseny erősítésének, amelyben fontos szerepet játszik a versenyszabályozás szigorítása.
(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)