A jegybank számára a legnagyobb kihívás az infláció, ennek megtörése a legnagyobb feladata – mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a Monetáris Tanács idei utolsó ülését követő kiértékelésen kedden. A jegybanki adatokat kiértékelő beszédében rámutatott, hogy a vállalatok a költségek emelkedésénél nagyobb áremelést hajtottak végre több szektorban is, azaz nyerészkedtek az inflációs környezetben. A jegybanki alelnök elárulta, hogy mikor csökkenhet az infláció, milyen állapotban lesz a gazdaságunk a következő évben, és milyen kihívások tornyosulnak előttünk.
Az inflációs pálya a szeptemberi várakozásokhoz képest magasabban alakul 2022-ben és 2023-ban is. 2022-ben 14,5–14,7, 2023-ban 15–19,5 százalék, 2024-től pedig 2,3–4,5 százalék között várható – ismertette Virág Barnabás.
A fogyasztóiár-index 2023 végére jó eséllyel egy számjegyű tartományba csökkenhet, és 2024-ben térhet vissza a jegybanki toleranciasávba.
A hazai GDP 2022-ben 4,5-5 százalék körül alakulhat, ami megelőzi a jegybank előrejelzéseit. 2023-ban is pozitív tartományban, 0,5–1,5 százalék között várják a GDP növekedését. 2024-ben 3,5-4,5, míg 2025-ben 3-4 százalékkal bővül – ismerteti Virág Barnabás.
Az új exportkapacitásoknak köszönhetően külpiaci részesedésünk emelkedése és a nettó export javulása várható.
A folyó fizetési mérleg javulása már el is elindult. A jegybank előrejelzései szerint a szeptemberihez képest kedvezőbb képet mutat, 2023-tól tovább mérséklődik a folyó fizetési mérleg hiánya.
A munkaerőpiac helyzete továbbra is stabil, a GDP lassulásához mérten várhatóan a korábbiaknál lényegesen kisebb kilengések jellemzik majd 2023-ban.
Három tényező felel a javulásért:
A szigorú monetáris kondíciók fenntartása indokolt. A Monetáris Tanács az alapkamatot decemberben is változatlanul, 13 százalékon tartotta.
A kulcsszó most a türelem
– mondta az alelnök.
Ismertette, hogy az egynapos betéti kamat 18 százalékos szintjét a kockázati megítélés trendszerű javulásáig szükséges alkalmazni. A monetáris szigorítás a bankközi forintlikvidititás szűkítésével tovább folytatódik. Az MNB a következő hónapokban is biztosítja az energiaszámlához köthető, a piaci egyensúly eléréséhez szükséges devizalikviditási igényt.
A szigorú monetáris kondíciók fenntartása biztosítja az inflációs várakozások horgonyzását és az inflációs cél fenntartható módon történő elérését. A tanács folyamatosan értékeli a beérkező adatokat, és e szerint változtat
– mondta Virág.
A jegybanki alelnök szerint a globális inflációs csúcson már túl lehetünk. A harmadik negyedévben megindult a globális infláció lassú csökkenése. A globális növekedés következő 12 hónapban való lassulását váró befektetők aránya csökkent november óta. 2023-ban szerinte is a konjunktúra lassulása várható.
A havi átárazások mértéke továbbra is magas. Ebben volt egy csökkenő trend a nyári utolsó hónapjaiban, de az elmúlt hónapokban növekvő értéket mutatott, amiben jelentős az élelmiszerárak növekedése. Az infláció decemberben emelkedik, ezt követően az inflációs fordulat egy elnyújtott platóhoz lesz hasonlítható 2023 első felében, érdemi lassulása az év közepétől kezdődhet meg. 2023 utolsó hónapjaiban egy számjegyű tartományba süllyedhet az infláció, és 2024-ben visszatérhet a toleranciasávba.
A vállalatok jövedelmezősége az elmúlt másfél-két évben érdemben emelkedett. A vállalatok a költségek emelkedésénél nagyobb áremelést hajtottak végre több szektorban is,
egy új fogalmat is fel kell rajzolnunk az elemzési horizontra, ez pedig a profit húzta infláció fogalma
– mondta Virág.
Szerinte az ár-bér spirál mint jelenség monitorozása is fontos, de ennek a problémakörnek a megoldásában hihetetlen szerepe van a piaci verseny erősítésének és a versenyszabályozáson keresztül erősítésének.
A jegybank az elmúlt 10-12 évét vizsgálta, hogyan reagaált a munkaerőpiac a változásokra. 2008-2009-es válságban nagy kilengést mutattak a munkaerőpiaci mutatók, most viszont stabil maradt a foglalkoztatottság. A feszes munkaerőpiaci környezetben a vállalatok a munkaerő megtartásában gondolkodnak. Kisebb foglalkoztatási változásokra számítanak.
A vártnál kedvezőbb adatok érkeztek, a hazai ipari termelés az elmúlt hónapokban is növekedni tudott az energiaválság közepén. Az látszik, hogy a német ipari termeléshez képest a magyar adatok elszakadtak és folyamatosan növekedtek, miközben az új rendelések állománya is pluszban van. Tehát a vállalatok többlet exportteljesítményt tudnak hozzáadni a magyar gazdaság növekedéséhez – mutat rá Virág Barnabás.
Következményként a folyó fizetési mérleg egyenlegének javulására számítanak. A 2023-as évben a magas inflációs közegben a hitelpiaci szigor is növekedni fog, ez pedig magával hozza a beruházási kedv mérséklődését, és az állami beruházások elhalasztását – világít rá az alelnök.
Az energiaengyelegünk az alacsonyabb fogyasztás és az alacsonyabb gázárak mellett javulni fog. Elindult a folyó fizetési mérleg egyenlegének javulása, ami 2023-ban folytatódik – vetíti előre.
Négy külső veszélyt és két kedvező belső folyamatot azonosított.
Külső veszélyek:
Hazai lehetőségek:
Virág Barnabás leszögezte, hogy az árstabilitást szigorú monetáris politikával akarják biztosítani. Szerinte megjelentek az első jelek az inflációs fordulatra, de figyelmeztet: ezek a jelek kezdetleges stádiumban vannak.
Az EU-val való megállapodást kedvező fejleményként értékeli, de szerinte a kockázati megítélés trendszerű, tartós javulása szükséges. Az MNB célzott intézkedései eredményesen mérsékelték a piaci kockázatokat – mondta.
Virág Barnabás leszögezte, hogy marad a jegybanki szigor, és három lépésben törekednek az árstabilitásra.
1. lépés: Alapkamat-kezelés
Az alapkamat 13 százalékos szintje kezeli a fundamentális inflációs folyamatokat.
2. lépés: Likviditásszűkítés
Az MNB erősíti a monetáris transzmisszió hatékonyságát, ami az év végére meghirdetett eszközökkel tovább folytatódik. Minden transzmissziós csatorna, kiemelten az árfolyamcsatorna kulcsfontosságú. A szűkebb likviditás turbulens pénzpiaci környezetben hatékonyabb reakciót tesz lehetővé.
3. lépés: Célzott intézkedések – betéti és devizacsere-tenderek
A dinamikusan változó, háborús környezetben markáns kockázatiprémium-sokkokra rugalmas eszközökkel reagál az MNB. A likviditás lekötése folytatódott, hosszú távú pénzügyi instrumentumokba.
Megtartják a devizaswaptendereket, a diszkontkötvény-aukciókat és a 2 hónapos futamidejű betéti tendereket is. A stratégia képe nem változott az előző hónapokhoz képest. A jelenlegi kamatszint biztosítja az inflációs várakozások horgonyzását. Az O/N betéti ráta 18 százalékos szintjére szükséges van, ezt türelmesen fogják tartani – ismertette a jegybank alelnöke.
(Borítókép: Virág Barnabás 2022. február 11-én. Fotó: Nagy Tamás / Index)