Elkötelezett a magyar kormány a hiánycél tartása és az államadósság csökkentése mellett, és amennyiben szükséges, ennek elérése érdekében intézkedéseket is hoz – mondta Varga Mihály a központi költségvetés 2023. évi finanszírozásáról szóló sajtótájékoztatón.
Maradéktalanul rendelkezésre állnak az ország biztonságos működtetéséhez, az energiaellátásához és a magyar családok védelmét szolgáló intézkedések fenntartásához szükséges források – szögezte le Varga Mihály a szaktárca közleménye szerint.
Nincs végleges döntés a babaváró hitellel és az otthonfelújítási támogatással kapcsolatban, de azt Varga Mihály megerősítette a Portfolio tudósítása szerint, hogy a családtámogatási intézkedések finanszírozása továbbra is biztosított. Az év végéig a kormány fog még olyan döntéseket hozni, melyek a családtámogatásokkal kapcsolatosak – tette hozzá.
A pénzügyminiszter azt is hangsúlyozta, hogy az ország idei és a jövő évi finanszírozása is stabil lábakon áll.
Továbbra is vannak olyan tényezők, amelyek erősítik a stabilitást. Ezek közé tartozik a rekordszintű foglalkoztatottság, a lendületes gazdasági növekedés, a versenyképes adórendszer, a kedvező üzleti környezet, valamint az ország azon célkitűzése, hogy a kedvezőtlen nemzetközi környezetben is folytassa a hiány és az adósság csökkentését.
Utóbbival kapcsolatban a tárcavezető elmondta: fegyelmezett gazdálkodással tartható az idei évre kitűzött, az alapfolyamatok szerinti 4,9 százalékos hiánycél (földgáztartalékkal együtt 6,1 százalék), miközben a GDP-arányos államadósság a tavalyi 76,8 százalékról 74 százalék körüli szintre javulhat.
Varga Mihály hozzátette: a hónap végéig a kormány módosítani fogja a korábban elfogadott, más gazdasági pályát feltételező 2023-as költségvetést, és következetes abban a tekintetben is, hogy jövőre 3,5 százalékra csökkentse a költségvetési hiány mértékét. Ami a gazdasági növekedést illeti, azzal számolnak, hogy a magyar gazdaság idén 4 százalék felett növekedhet, és éves szinten jövőre is sikerül elkerülni a visszaesést: 2023-ban 1,5 százalékos bővülésre számítunk – húzta alá.
A miniszter szerint a nemrég elfogadott uniós helyreállítási terv és a partnerségi megállapodás várhatóan segíti majd a jövő évi finanszírozást.
Rámutatott: a magyar államadósság-kezelés az elmúlt években kimondottan eredményes volt, így ma kedvezőbb állapotban nézhetünk szembe a kihívásokkal, mint ahogyan a 2008–2009-es válság során.
A jövő év első felében az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) több sorozatban 4 milliárd dollár értékben tervez devizakötvényt kibocsátani, továbbá 1 milliárd dollár értékben rövid dollárkötvényeket visszavásárolni
– ismertette a miniszter, hozzátéve, hogy a lakossági piacon a termékkör egyszerűsítésével és az ügyfélszám növelésével további forrásbevonással számol az ÁKK.
Kurali Zoltán, az ÁKK vezérigazgatója a Portfolio tudósítása szerint ismertette, hogy szinte nulláról 1300 milliárd forint fölé nőtt a lakosság intézményi állampapír-portfóliója, ezek főleg diszkontkincstárjegyek, de tartalmaznak kötvényeket is.
Kiemelte: továbbra is cél a 11 ezer milliárd forintos lakossági állampapír-állomány, azonban jelenleg az látható, hogy ez valószínűleg nem fog teljesülni 2023-ban.
A lakossági befektetőkre az ÁKK és a Magyar Államkincstár is ügyfelekként tekint.
Vizsgálják annak a lehetőségét, hogy az államkincstárban még egyszerűbb lehessen a számlanyitás. A lakossági paletta három fő terméktípusra épül majd: egy fix kamatozású papír, ami az infláció tetőzésével érkezik, a MÁP+-ra és az inflációkövető prémiumpapírra – részletezte a gazdasági portál alapján.
(Borítókép: Varga Mihály 2022. november 24-én. Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI)