A munkaerőpiac feszességének átmeneti enyhülésével a bérdinamika lassulására számít jövőre a Magyar Nemzeti Bank – derül ki a jegybank friss Inflációs jelentéséből.
Balatoni András, a jegybank igazgatója a jelentést bemutató online sajtótájékoztatón az alábbi fő üzeneteket fogalmazta meg:
Mint említette, a hazai infláció novemberben 20 százalék felé emelkedett, amihez jelentős mértékben hozzájárult az élelmiszer- és az energiaár-emelkedés. Az uniós és a V4-átlagot is tekintve Magyországon a legmagasabb az élelmiszerek inflációja.
Balatoni András szerint a nemzetközi mintázattól eltérő magas hazai élelmiszer-inflációt több tényező is magyarázza:
Beszélt arról is, hogy az elmúlt időszakra nemcsak az volt jellemző, hogy bizonyos termékeknek az árát befagyasztották, hanem az is, hogy e termékeknek a kereslete jelentősen emelkedett. Ez azt eredményezte, hogy a termelési lánc egészében szakadások keletkeztek, jellemző a 2,8 százalékos tej keresletének markáns emelkedése, ami jelentősen csökkentette a tejzsír rendelkezésre állását, emiatt szintén nagyon drágult a sajtok ára. Példaként említette, hogy Lengyelországból Magyarországra szállítani és értékesíteni a trappista sajtot 25 százalékkal olcsóbb, mint a hazait. 10 évvel ezelőtt ez elképzelhetetlen volt – szögezte le, megjegyezve, hogy tehát az intézkedés olyan anomáliákat eredményezett a tejtermékek termelési pályáján, amely markáns inflációs hatásokkal járt.
A jelentésből kiderül, hogy 2022 harmadik negyedévében a hazai gazdaság a várakozásaikat meghaladó mértékben, 4,0 százalékkal emelkedett éves bázison, negyedéves alapon azonban csökkent a hozzáadott érték. Számításaik szerint a GDP mérséklődése az idei év végén és 2023 első negyedévében még folytatódhat, a gazdasági teljesítmény a jövő év közepétől dinamizálódhat újra.
A háztartások fogyasztása az idei év átlagában emelkedik, a jövő évben azonban a magas infláció a fogyasztás mérséklődését eredményezi a reáljövedelem visszaesésén keresztül.
A beruházások bővülése 2022‐ben magasabb ütemű lehet, mint a szeptemberi várakozásuk, míg 2023‐ban jelentősebb csökkenésre számítanak. A beruházási ráta magas szinten, 29 százalék közelében stabilizálódik az előrejelzési horizonton, azonban emögött a beruházások gyors árnövekedése áll. A vállalati és háztartási szektor növekedési hozzájárulása az aggregált beruházási dinamikához pozitív maradhat 2022‐ben, ugyanakkor 2023‐ban már a vállalati, a lakossági és az állami beruházások volumenének csökkenésével kalkulálnak.
2023‐ban elsősorban a belső keresleti tételek lassulása miatt az import növekedési dinamikája erőteljesebben csökken, így a nettó export 2023‐tól kezdve összességében pozitívan járul hozzá a növekedéshez. 2022‐ben a szeptemberi várakozásaiknál magasabb, 4,5–5,0 százalék közötti mértékben bővülhet a hazai GDP. 2023‐ban 0,5–1,5 százalék, míg 2024‐ben 3,5–4,5 százalék közötti gazdasági növekedésre számítanak. 2025‐ben a GDP közeledhet hosszú távú növekedési trendjéhez, így 3,0–4,0 százalék közötti mértékben emelkedhet.
A költségvetés 2022‐ben 6,1 százalékos, 2023‐ban 3,5 százalékos hiánycélt határozott meg, míg 2024‐ben 2,5 százalékos, 2025‐ben 1,5 százalékos céllal számol. 2022‐ben a hiánycélnak megfelelő egyenleg elérését támogatják a magas adóbevételek, a 2023. évi költségvetési törvény készítésével párhuzamosan és az év második felében bejelentett kiadáscsökkentő és bevételnövelő intézkedések, valamint a szabályozott energiaárakkal kapcsolatos módosítások.
2023‐tól kezdődően azonban feszes költségvetési gazdálkodásra és a várakozáson felüli többletbevételek egy részének megtakarítására van szükség a hiánycélok elérése érdekében.
A 2023‐as költségvetés módosítására várhatóan december végén kerül majd sor, így annak részleteit még nem ismerték az előrejelzés készítésekor.
Az MNB várakozása szerint a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv, valamint a partnerségi megállapodás és az operatív programok elfogadását követően megkezdődhet a 2021–2027‐es ciklus forrásainak lehívása. Amennyiben végleges forrásvesztés nem merül fel, akkor a 2021–2027‐es uniós ciklus 3 operatív programjának 55 százalékos felfüggesztése nem befolyásolja jelentősen a következő évek forrásbeáramlását.
A jelentés szerint a gazdasági teljesítmény negyedéves bázisú csökkenése ellenére a foglalkoztatás nem mérséklődött az utóbbi hónapokban, így továbbra is historikusan magas szinten alakul. A foglalkoztatási várakozások azonban negatív tendenciát mutatnak, tükrözve a gazdasági teljesítményben tapasztalható lassulást. Az energia‐ és nyersanyagárak növekedése nyomán az év végétől megemelkedő vállalati költségek és a romló külső és belső konjunktúra 2023‐ban a munkanélküliségi ráta enyhe és átmeneti emelkedéséhez vezethet.
A versenyszférában foglalkoztatottak száma várhatóan 2,1 százalékkal nő 2022‐ben, majd stagnál 2023‐ban.
A gazdasági aktivitás helyreállásával párhuzamosan várakozásaik szerint 2024‐ben a foglalkoztatás bővülése újraindul. Az idei évben a versenyszféra bérei dinamikus ütemben növekednek, amit az év eleji nagymértékű minimálbér‐emelés és a historikusan feszes munkaerőpiaci kondíciók egyaránt magyaráznak.
A versenyszféra bérdinamikájának dinamikus bővülése a jövő évben lassul. Az év eleji béremeléseket a jelentős minimálbér‐emelés határozta meg, majd a historikusan feszes munkaerőpiac járult hozzá a bérdinamika erősödéséhez. A bérdinamika a negyedik negyedévben 18 százalék közelébe gyorsulhat. Előrejelzésük szerint 2022‐ben 15,6–15,7 százalékon alakul az éves bérnövekedés a versenyszférában. Előretekintve, a lassuló GDP-növekedéssel és a munkaerőpiaci feszesség enyhülésével összhangban a bérdinamika mérséklődésével számolnak, 2023‐ban a versenyszféra bérnövekedése 11,8–12,7 százalék között alakulhat – olvasható a jelentésben.
A Portfolio szerint az MNB szakértői 15–19,5 százalékos infláció mellett a nemzetgazdaságban 9,8–10,8 százalékos átlagkereset-növekedést prognosztizálnak. Ez igen jelentős reálkereset-csökkenést jelentene, ha csak a sáv széli számokat nézzük, 4,2-9,7 százalékost. Mivel a két mutató egymással összefügg, ezért ennek a közepe, 6,8 százalékos reálkereset-csökkenés lehet implicit módon az előrejelzésben.
(Borítókép: Bődey János / Index)