Bár egyre fontosabbnak tartják a befektetők a fenntarthatóságot, azért elég szűken mérik, mennyivel is többet áldoznának egy-egy fenntartható befektetésért. A KPMG szakértői szerint nem is feltétlenül van szükség hozamáldozatra az árban: a fenntartható befektetések idővel kedvezőbbek lesznek. Egyelőre ugyanakkor külső szabályozókat, például a zöld beruházások hitelkamatjainak leszorítását hívják segítségül az államok a fenntarthatóbb fejlesztések elősegítésére. Emellett az is gondot jelent, hogy a piac még tanulja az új ESG-minősítéseket, aminek következtében sokakat megtéveszthetnek egy-egy zöldnek „hazudott” projekttel.
A KPMG legfrissebb felmérése szerint a befektetők aktívan integrálják befektetési döntéseikbe a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) szempontokat. A tanácsadó cég által megkérdezett befektetők 82 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az ESG témaköröket jelenleg is vizsgálják a tranzakciós folyamatoknál.
Érdekesség ugyanakkor, hogy a fenntarthatóság kérdésköre sokkal hatványozottabban jelenik meg a pénzügyi befektetők körében, mint a területen már mozgó, iparági befektetők esetében: míg a pénzügyi befektetők elsöprő többsége, 94 százaléka vizsgálja az adott projekt esetében a fenntarthatósági szempontokat, addig a vállalati befektetők körében ez az arány csak 77 százalékos.
A befektetők több mint kétharmada (67 százaléka) hajlandó lenne felárat is fizetni az olyan eladó társaságért, amelyek magas szintű ESG-érettséget mutatnak, ám ennek mértéke azért visszafogott: a válaszadók 50 százaléka maximum 5 százalékkal magasabb összeget fizetne egy ESG-érett befektetésért,
ennél komolyabb összeget csak 18 százalékuk áldozna egy fenntartható befektetésre. Érdemes megjegyezni, hogy a pénzügyi befektetőknek csak 27 százaléka zárkózna el attól, hogy a vételárban elismerje, ha egy cég fenntartható, ám 56 százalékuk maximum 5 százalékos prémiumot adna, és a KPMG felmérése nem talált olyan befektetőt, aki szerint 10 százalékot meghaladó felárat érhet az, ha egy cég fenntarthatóan működik.
A pénzügyi befektetőket egyértelműen a későbbi megtérülés hajtja: a válaszadók 68 százaléka azért keres fenntartható ügyleteket, mert az ő befektetőik megkövetelik, hogy ügyleteik során érvényesítsék a fenntarthatósági elvárásokat. A szakmai befektetők esetében a motiváció kézzelfoghatóbb: ahogy az egyik ipari cég vállalatfelvásárlási vezetője a felmérés készítőinek kifejtette: a gyakorlat azt mutatja, hogy az ESG-vel kapcsolatos problémák egy későbbi szakaszban mindenképp költséget rónak az üzletmenetre – érdemesebb ezért ennek már a vásárláskor elébe menni.
A másik oldalon pont a költségelem, amely miatt érdekessé válhatnak az ESG befektetések: korábban ténykérdés volt ugyanis, hogy a fenntartható gazdálkodás többletköltséget jelent, amely miatt jó eséllyel kisebb lesz az adott társaság profitabilitása. Ezzel kapcsolatban ugyanakkor Wieder Gergő, a KPMG Tanácsadó Kft. igazgatója az Indexnek nyilatkozva arra figyelmeztetett, hogy a piac egésze változásban van, előtérbe kerülnek a fenntarthatósági kérdések. Így viszont a most, időben befektető vállalkozásoknak nem csak reputációs előnyt jelent majd a gyors ébredés: nem azt kell mérlegelniük, hogy mennyivel lesz kisebb a profitabilitásuk az ESG-szempontok komolyabb figyelembevételével, hanem ellenkezőleg, azzal számolhatnak, hogy
az idejében megtett, fenntarthatóságot célzó fejlesztések vagy épp akvizíciók a későbbiekben komolyabb nyereséget hozhatnak azokkal a vetélytársakkal szemben, akik csak később kezdenek el ezzel a témakörrel foglalkozni.
Ha a pénzügyi befektetők oldaláról szemléljük a kérdést, akkor azt mondhatjuk, hogy az ő esetükben egy mostani, korai időszakban történő beszállás az eladáskor szükségszerűen magasabb hozamot biztosít majd – az S&P 500-ban szereplő cégek esetében a KPMG adatai szerint már most felülteljesítők a látható fenntarthatósági programmal működő vállalkozások.
A KPMG-tanulmány eredményei alapján azonban az is megállapítható, hogy az ESG-átvilágítás tartalmával kapcsolatban nincs egyetértés, a céltársaságok pedig nem mindig képesek megfelelő minőségű adatokat vagy dokumentációt szolgáltatni. Ez nagymértékben nehezíti a befektetések rendezett értékelését – egyelőre a szakemberek szerint
erős a kockázat abban a tekintetben, hogy megfelelő audit eljárások hiányában egy-egy céltársaság a valóságosnál kedvezőbb képet tüntet fel magáról, így szerezve megtévesztéssel befektetőket.
Ezt a folyamatot a piac greenwashingnak nevezi. A KPMG tanácsadói ezzel kapcsolatban arra hívták fel a figyelmet, hogy a szabályozói oldal igyekszik egyre komolyabb kereteket adni az értékelésnek. A vállalati jelentéseknek 2024-től már kötelező eleme lesz a fenntarthatósági kérdéskör (CSRD-szabályozás), de ennél komolyabb elvárások is alakítják majd a piacot. Németországban például már 2023-tól kezdődően a több mint 3000 főt alkalmazó vállalatoknak a törvényben meghatározott emberi jogi és környezetvédelmi követelményekkel összhangban átvilágítást kell végezniük ellátási láncaikban azzal a céllal, hogy megelőzzék vagy minimálisra csökkentsék a kockázatokat, valamint megszüntessék az emberi jogok vagy a környezetvédelmi kötelezettségek megsértését.
A fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati jelentéstételről szóló új uniós irányelv (Corporate Sustainability Reporting Directive, CSRD) előírásait
A szűken vett uniós kkv-k elvben 2028-ig mentesülnek a CSRD kötelező alkalmazása alól, ám a KPMG szakértői arra figyelmeztetnek, hogy a jelentéstételre kötelezett cégek beszállítói már jóval korábban szembesülnek majd azzal, hogy megrendelőik saját minősítésük érdekében a fenntarthatósági szempontokat velük szemben is érvényesíteni fogják. Innentől kezdve elkerülhetetlen az, hogy az ESG valóban a mindennapi vállalati működés alapja legyen.
Külön területet képviselnek majd azok a startup cégek és kkv-k, amelyek már indulásuktól a fenntarthatósági szempontokra építik fel az üzleti modelljüket. Itt a profitabilitást nem is csökkenti az ESG-átállás költsége, épp emiatt ezen cégek jövedelmezősége is gyorsabban fejlődhet.
Ugyanakkor épp az esetükben lesz fontos az objektív értékítélet. Ezt megvalósítani ugyanakkor nem lesz könnyű kérdés, hiszen
nemcsak iparáganként, de cégméret és földrajzi elhelyezkedés alapján is rendkívül eltérő lehet az adott cégek fenntarthatósági minősítése.
A KPMG szakértői szerint az unióban elindított, a minősítési rendszer egységesítésére irányuló törekvések jó irányt jelentenek, ám látni kell, hogy olyan területet akarunk jelenleg szabályozni, amely épp kialakulóban van. Az EU-s szabályozás, az úgynevezett taxonómiarendelet értelmezése ezért egyelőre még az uniós joghoz szokott szakembereknek is kihívás, ám a következő években ez is bizonyosan letisztul majd. Az például már most egyértelművé vált, hogy bizonyos – akár a fenntarthatósági szabályokhoz hasonlóan európai szinten szabályozott – szakmai sztenderdek gátolják a fenntarthatósági szempontok érvényesítését, így egyes iparágakban – például a cement- és építőiparban – az ESG előretöréséhez a korábbi szabályok megváltoztatására lesz szükség.
Arra a felvetésre, hogy az ESG-szempontok alkalmazása bizonyos, energiaintenzív szektorok esetében lényegében az iparág leépülését, az adott terület deindusztrializációját hozhatja magával, arra hívják fel a figyelmet, hogy az EU erre felkészülve hozta létre a méltányos átállást (just transition) támogató intézmény- és szabályozórendszert. A KPMG tanácsadói szerint ugyanakkor egyértelműen két irány van a cégek előtt: vagy fenntartható irányba indítják el a fejlesztéseiket, vagy elfogadják és a piaccal is elfogadtatják, hogy drágább lesz a termék a környezeti hatások magasabb figyelembevétele érdekében.
Wieder Gergő ezzel kapcsolatban arra emlékeztetett:
A korábbi évek forradalminak betudható fejlesztései, mint például az alumínium alkalmazása az autóiparban, az induláskor valóban komolyabb költséggel jártak, ám azok a gyártók, akik hamarabb lépték meg az átállást, lényegesen komolyabban tudtak profitálni a későbbiekben a technológia által biztosított többletjövedelemből, hiszen a fejlődési görbe elején szálltak be.
Összességében tehát elmondható, ma olcsóbban lehet fenntarthatósági fejlesztésekbe kezdeni, mint a későbbiekben. A beszállásra bőven van tér, például a kimutatások szerint a világgazdasági termelésnek mindössze kevesebb mint 9 százaléka vesz részt a körforgásos gazdaságban.
Sok múlik azon is, hogy a piac miként reagál a gondolkodásmód megváltozására, e téren épp a közelmúlt nyújt bizonyítékot arra, hogy nagyon gyors lehet az alkalmazkodás – utalt a KPMG igazgatója a koronavírus-járvány hatásaira: a koronavírus-járvány előtti években elképzelhetetlen volt, hogy a cégek ne jelenléti munkát várjanak el a dolgozóiktól. Manapság ugyanakkor nem kérdés, hogy a részleges home office hatékonyságnövelést és költségcsökkentést eredményez a cégek döntő részénél – emlékeztetett Wieder Gergő.
Azt ugyanakkor az Index által megkérdezett szakemberek is elismerik, hogy a jelenlegi gazdasági környezetben sok múlik azon, miként szorítják rá a vállalatokat az ESG-elvek érvényesítésére. Az jól látszik, hogy
a döntéshozók jó irányt találtak azzal, hogy a pénzügyi világon keresztül igyekEZNEK gyors változásra bírni a cégeket: azzal, hogy a hitelezés terén zöld és ESG-szempontok fokozottabb figyelembevételét írták elő a bankoknak, gyors változást generálnak a vállalati oldalon is.
A nem ESG-kompatibilis finanszírozás megdrágítását viszonylag hamar át fogja ugyanakkor venni a fenntartható fejlesztések kamatkedvezményén alapuló új finanszírozási rendszer: az ilyen kölcsönök esetében ugyanis – legyen szó vállalati vagy akár lakossági hitelről – a pénzintézet jóval kisebb kockázatot fut majd, hiszen a projekt a jövőben is életképesebb marad.
Persze pusztán a finanszírozási oldal szabályozása aligha lesz elegendő arra, hogy a cégek arról döntsenek, belefognak abba, hogy saját döntési folyamataikba beépítsék a fenntarthatósági kérdések vizsgálatát. Ennek elősegítésére a támogatások terén is szükségesek lépések. A KPMG szakértői előremutató példának tartják a Budapesti Értéktőzsde ESG-programját, amely módszertannal és a költségek egy részének (akár felének) átvállalásával segíti a tőzsdei, illetve a tőzsdére lépést tervező cégeket abban, hogy a fenntarthatósági elvárásoknak is jobban megfeleljenek. Ez a későbbiekben a tőzsdének is jó lesz, hiszen a börzék forgalmában egyre komolyabb szeletet hasítanak majd ki az akár ESG-audittal bíró cégek, hiszen – miként azt láttuk az elején – a befektetők egyre jobban keresik majd ezeket a vállalkozásokat.
(Borítókép: Qilai Shen / Bloomberg via Getty Images)