A Költségvetési Tanács közzétette véleményét a 2023-as költségvetés rendeleti úton történő módosításáról. A 16 oldalas véleményből több fontos részletet is megismerhettünk a jövő évi költségvetésről, amelyet a kormány – a parlamenti döntéshozatalt kikerülve – rendeleti úton valósít meg.
A legfontosabb ezek közül, hogy az eddig kőbe vésett, 3,5 százalékos hiánycélt a kormány mégis felemeli. A másik fontos újdonság, hogy a Rezsivédelmi Alap kiadási összegét közel kétezer milliárd forinttal emelte meg a kormány. Nemcsak az energiaárak növekedése miatt, hanem azért is, mert a tervezettnél több állami intézménynek ad energiaszámla-kompenzációt.
A legjelentősebb újdonság a befektetők, a hitelminősítők és a fiskális politika hitelessége szempontjából az eredetileg 3,5 százalékosra tervezett hiánycél 3,9 százalékra emelése.
Fontos, hogy a 2023-ban 670 milliárd forintra tervezett Rezsivédelmi Alap 2610 milliárd forintra nő.
A Költségvetési Tanács véleményének aláírói között különös mód nem szerepel Matolcsy György jegybankelnök és tanácstag aláírása. A 16 oldalas vélemény A Magyarország 2023. évi központi költségvetésének a veszélyhelyzettel összefüggő eltérő szabályairól szóló kormányrendelet tervezetének véleményezéséről és az államadósságszabály teljesülésével kapcsolatos állásfoglalásáról címmel jelent meg.
A tanács elnöke Kovács Árpád, egyik tagja Matolcsy György, az MNB elnöke, és Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke. Ezért is különös, hogy Matolcsy neve nem szerepel a dokumentum aláírói között. A tanács ma tartotta ülését és tette közzé véleményét a jövő évi költségvetésről. E szerint a jövő évi költségvetést a kormány 1,5 százalékos gazdasági növekedésre alapozza, a rezsicsökkentés továbbra is megmarad, emelkednek a nyugdíjak, és a családtámogatás is fennmarad.
A közfeladatot ellátó intézmények magasabb rezsijét részlegesen kompenzálja az állam, és az ESA-hiány is emelkedik, 3,5 százalékról 3,9 százalékra a GDP arányában. A tanács szerint a hiányt három százalékra kellene csökkenteni, ezt akár a GDP-ből származó esetleges többletbevételből lehetne elérni. De hangsúlyozzák, hogy a rendelettervezet bevételi és kiadási előirányzatainak teljesíthetősége kockázatos.
Kiadási oldalon az energiaköltségek finanszírozásában szerepel többletkiadási előirányzat, de a dologi kiadások nem emelkednek úgy, ahogy azt a működési költségek emelkedése szükségessé teszi. A nominális GDP 16,6 százalékkal nő jövőre, ez csökkentheti az államadósságot.
A tervek szerint az adósságráta 74 százalék helyett 70,2 százalék lesz. A Rezsivédelmi Alap jövő évi kiadási előirányzatainak összege a korábbi 670 milliárd forintról 2610 milliárd forintra emelkedett.
A lakossági energiafogyasztást érintő kedvezményes tarifák átlagos fogyasztási szintig történő fenntartására előirányzott összeg is nő. A Rezsivédelmi Alapból fizeti ki az állam a versenyszektornak járó energiakrízis miatti mentőprogramok kiadásait. A nettó pénzforgalmi kamatkiadások 310 milliárd forinttal emelkedtek a módosításban az eredeti költségvetési törvény előirányzatához képest. A központi tartalékok főösszege 418,2 milliárd forinttal, 977,2 milliárd forintra emelkedett az eredeti költségvetési törvény előirányzatához képest.
A kormányzati rendkívüli intézkedések tartalékkeret a korábbi 170 milliárd forintról 255 milliárd forintra emelkedett, a kormányzati bérintézkedésekre forrást biztosító céltartalék-előirányzat 335,2 milliárd forinttal, 514,5 milliárd forintra növekedett az eredetileg elfogadott költségvetési törvény előirányzatához képest. Az uniótól származó bevételek 2285,69 milliárd forintot, míg a kiadások 3793,5 milliárd forintot tesznek ki 44,2, illetve 28,3 százalékkal haladva meg a 2022-es várható teljesítést.
(Borítókép: Motolcsy György. Fotó: Huszti István / Index)