A magyarok átlagosan 30 ezer forintot költenek évente lakberendezésre, a legtöbbet – csaknem évi 40 ezer forintot – a harmincas korosztály tagjai szánnak erre. A többség tudatos vásárló, ha a lakásuk dekorálásáról van szó.
A magyarok több mint fele, 53 százaléka elégedett azzal, ahol jelenleg él, a férfiak között pedig még többen vannak azok, akik pozitívan értékelik a jelenlegi lakókörnyezetüket.
Az otthon sokak számára a kikapcsolódás helyszíne: a megkérdezettek 69 százaléka szerint a lakásában tud igazán lazítani. Ráadásul a magyarok 55 százaléka úgy gondolja, elég tér van az otthonában, hogy mindenki ki tudjon kapcsolódni, ezzel leginkább egyébként nem meglepő módon a családi házban élők értenek egyet – derült ki a JYSK reprezentatív kutatásából, amely a 18–65 évesek lakhatásai körülményeit, lakberendezési szokásait és költéseit vizsgálta.
A döntő többség, 80 százalék számára fontos, hogy a lakása otthonos és kényelmes legyen, a járványhelyzet hatására ez még nagyobb szerepet kapott. A megkérdezettek 12 százalékának azóta még fontosabb lett, hogy valóban otthonosan érezze magát a lakásában, és csaknem ugyanennyien több időt is töltenek az otthonaikban azóta.
Tízből négyen értenek azzal egyet, hogy az otthonukban a funkcionalitás mellett a lakberendezésnek, a dizájnnak is fontos szerepe van, ez leginkább a nőkre és az idősebb korosztály tagjaira, az 50–65 évesekre jellemző. A funkcionalitást pedig inkább a férfiak és a 18–29 évesek helyezték előtérbe.
Ehhez képest kevesebben vannak azok, akik szeretik és szokták is csinosítani az otthonukat, és még kevesebbeket érdekelnek vagy követik a különböző lakberendezési trendeket.
A kutatásból az is kiderült, hogy
a magyarok átlagosan 29 ezer forintot költenek évente lakáskiegészítőkre, azaz például lakástextíliára, dísztárgyakra.
Az átlagnál valamennyivel kevesebbért szerzik be ezeket a tárgyakat a nem saját tulajdonú lakásban élők, és a 76 négyzetméternél kisebb területű ingatlanokban élők. A legtöbbet pedig a 30–39 éves korosztály szán erre a célra: náluk ez az összeg már közel 40 ezer forintra rúg, míg az éves 25 ezer forinttal a legkevesebbet a 19–25 évesek költenek.
A magyarok többsége tudatos vásárló, ha a lakásuk dekorálásáról van szó. Kiegészítőket 57 százalék leginkább praktikus okokból vásárol, akkor, amikor éppen szüksége van rá. 41 százalékra azonban saját bevallása szerint jellemző, hogy akkor vásárol, ha valamilyen neki tetsző kiegészítőt talál.
A nők közül az átlagnál némileg többen mondták azt, hogy ez rájuk nagyon jellemző. A megkérdezettek 40 százaléka egyetértett azzal, hogy felújítás vagy egy költözés alkalmával kiegészítőkből is bevásárol, azonban ünnepek alkalmával vagy évszakváltáskor már kevesebben indulnak a boltokba: mindössze tízből hárman értenek ezzel egyet.
A műnövények nem túl népszerűek a magyarok körében, 24 százalék ritkábban, mint évente szerez be ilyet, 52 százalék viszont soha. Díszpárnát, pokrócot és ágytakarót szintén ritkábban, mint évente vásárol a megkérdezettek több mint fele, és jóval kevesebben vannak – mindössze 18 százalék –, akik évente legalább egyszer beszereznek takarókat. Új vázákért szintén ritkábban, mint évente megy a boltokba a többség, évente több mint egyszer leginkább a falun élők (17 százalék) díszítik a lakásukat új vázákkal. Bögrékért vagy tálakért hasonló időközönként – ritkábban, mint évente – tér be a magyarok 48 százaléka a boltokba, azonban tízből hárman már évente több (1–3) alkalommal is vesznek ilyen termékeket.
A dekorációs termékek közül a gyertyák már sokkal népszerűbbek, ezeket a megkérdezettek 22 százaléka évente 2-3 alkalommal is beteszi a kosárba, és körülbelül ugyanennyien vannak, akik évente egyszer vásárolnak ilyen terméket.
Az évente több mint 10 alkalommal gyertyát beszerzők között legnagyobb arányban a 18–29 évesek képviseltetik magukat.