A gazdaságátadás folyamatát megkönnyítő új törvény mellett január 1-jétől törvénymódosítás szab határt az osztatlan közös tulajdonban álló területek öröklés miatti további aprózódásának, és újabb változások akadályozzák a spekulatív célú ügyleteket a földszerzésben.
A generációváltást jelentősen előmozdíthatja a január 1-jén hatályba lépő gazdaságátadási törvény, az érintett gazdálkodók ugyanis ezentúl egyetlen szerződésben, számos adminisztrációs és adózási könnyítéssel tudják a gazdaság átadását végrehajtani – közölte az Agrárinform. Az új törvény alapján megkötött szerződés alapvetően a föld és ingóságok átadását, a jogutódlás rendjét, az engedélyek, szerződések, támogatások átadását teszi lehetővé, emellett szabályozzák benne az együttműködés lehetőségét is, ami segíti az átadó és az átvevő közös munkáját.
A magyarországi mezőgazdasági területek közel fele, 2 millió hektár osztatlan közös tulajdonban van.
Bár az osztatlan tulajdon megszüntetésének jogszabályi feltételei 2021 óta rendelkezésre állnak, az öröklés miatt tovább zajlik a birtokaprózódás, és újabb osztatlan közös tulajdonú területek jönnek létre. A probléma kezelése érdekében január 1-jén törvénymódosítás lép életbe, ami a törvényes örökléssel érintett termőföld tulajdonjogi rendezésének lehetőségét öt évre korlátozza. A határidő túllépése esetén kényszerértékesítésre kerül sor.
Számos változás lép életbe a földszerzéssel kapcsolatos ügyletek kapcsán is, amelyek elsődleges célja a spekulatív célú adásvételek kiküszöbölése.
Január 1-jétől a növényvédő szeres kezelésekről minden termelőnek nyilvántartást (permetezési naplót) kell vezetni a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) erre kijelölt elektronikus felületén. A 10 hektárnál nagyobb területen gazdálkodóknak a szántóföldi kultúrákban végzett rovarölő szeres kezeléseikről a nyilvántartást naprakészen kell vezetniük. Minden más esetben éves adatszolgáltatást ír elő a rendelet, az előző évben elvégzett kezelések adatait január 31-ig kell felvezetni a Nébih e-GN-rendszerébe.
Az Agroinform szerint a közös uniós agrárpolitika (KAP) stratégiai tervének elfogadása után bizonyossá vált, hogy a magyar gazdálkodók ebből a forrásból 2023–2027 között 8,4 milliárd eurós (mintegy 3400 milliárd forintos) támogatási és pályázati összeghez juthatnak a következő években, bár a részletszabályok csak a következő hónapokban derülnek ki.
A dokumentum szerint 2023-tól az eddigiekhez képest nagyobb hangsúlyt kap egyebek mellett a generációváltás ösztönzése, a kis és közepes gazdaságok támogatása, valamint a környezeti fenntarthatóság szempontjából előnyösebb gazdálkodói gyakorlatok alkalmazásának elősegítése.