Egyre többet iszunk, de a globális felmelegedés nehéz helyzetbe hozta a kávétermesztést. Az árak nőnek, és 30 év múlva már alig lesz jó termőföld a világ drogjának előállítására.
Mire vágyunk majd a leginkább holnap reggel? Bárhogy is töltöttük az éjszakát, egy finom és erős kávé szinte mindenki fantáziáját megmozgatja majd az újév reggelén. Hiszen, ahogy Ottlik Géza is írta:
Méreg a kávé és méreg a vágy, egy Kosztolányi-mondat is az, egy Ady-verssor is: mindez mégis kell, mindez mégis az életünk veleje.
De nagy bajban vannak a világ kávérajongói, akik nincsenek kevesen, hiszen világszerte naponta 2 milliárd csésze kávé fogy – olvashatjuk az Oeconomus oldalon.
Az Etiópiából származó kávét a XVI-XVII. században a világhódító török birodalom terjesztette el Európában is. Az első kávéház 1550-ben nyílt Isztambulban, majd követte egy-egy velencei és párizsi. Ez utóbbi 1672-ben nyitotta meg kapuit, és tette függővé a franciákat. A 19. század hozta el a kávéházak virágkorát, és a 20. századtól „már” nők is látogathatták a füstös klubhelyiségeket.
A Nemzetközi Kávészervezet (International Coffee Organization, IOC) adatai szerint a kávéfogyasztás évente 1-2 százalékkal emelkedik a világon, de a kávétermesztés egyre nehezebb helyzetbe kerül. A globális felmelegedés aszályai, a szárazság veszélybe sodorhatja az egész kávéipart, a kereslet ennek ellenére azonban tovább nő. Ez súlyos áramelkedésekhez vezetett már eddig is, úgyhogy egyre többen termesztik az olcsóbb, robuszta fajtájú kávét, mint a drágább, de jobb minőségű arabicát.
A kávé termesztéséhez állandó 15–24 Celsius-fok fokra van szükség, sok csapadékra és egészséges környezetre. Ugyanis a felmelegedésen kívül betegségek is sújthatják a finom növényt, például a kávérozsdagomba, kávészú. A globális felmelegedés miatt becslések szerint szűk 30 év múlva a mostani kávétermesztő földek legalább fele már nem hoz majd termést. Úgyhogy nemcsak kevesebb kávét fogunk inni több pénzért, de 125 millió, kávéiparban dolgozó ember munkája is megszűnhet.
Száz évvel ezelőtt a budapesti kávézókat a művészek töltötték meg, akik napi több liter méregerős kávéval stimulálták agyukat, és osztották meg ötleteiket egymással. De ahogy egy graffiti is írja,
Nincs erős kávé, csak gyenge ember.
Régen az alkotók drogja volt, ma már azonban mindenki fogyasztja, de vajon kik isznak a legtöbbet a világon? A listavezetők a hollandok, a finnek, a svédek, a norvégok és a kanadaiak, talán hogy feldobják magukat a hűvös, borús napok alatt is. Itthon a KSH adatai szerint 2020-ban az egy főre jutó kávéfogyasztás 2,7 kilogramm volt, honfitársaink 39 százaléka napi 2-3 kávét fogyaszt, főleg eszpresszót, az a legnépszerűbb itthon.
(Borítókép: Beata Zawrzel / NurPhoto / Getty Images)