Itt, Magyarországon nem a forinttal van baj, hanem azzal a gazdaságpolitikával, ami a forintot gyengíti – jelentette ki egyik elemzésében Pogátsa Zoltán. A közgazdász hozzátette: érdemes lenne megismerni az ellenvéleményeket, mielőtt rohannánk az euróövezetbe.
A közgazdász úgy véli, önmagában az, hogy van egy független fizetőeszközünk, nem rossz, hiszen minden árfolyamrendszernek vannak előnyei és hátrányai. Ugyanakkor szerinte a magyar fizetőeszköz
az erős energiai kitettség és az ország kevés valutatartaléka miatt gyengül.
Pogátsa Zoltán példaként a cseh koronát és a lengyel zlotyt hozta fel. Emlékeztetett arra, hogy egyik deviza sem gyengült annyira, mint a forint. Ugyanakkor szerinte ez a két fizetőeszköz jó példa arra, hogy független fizetőeszközzel is át lehet vészelni egy válságot, illetve arra is van precedens, hogy az euró mellett is kialakulhat jelentős infláció – példaként a baltiakat hozta fel a Partizán adásában.
A közgazdász szerint „a legjobb megoldás az lenne, ha párhuzamos fizetőeszközként beengednék az eurót” is az országba. Erre példaként Sopront hozta fel, ahol ez már napi gyakorlat – az Ausztriában dolgozó magyarok euróban kapják a fizetést, míg az osztrákok átjárnak ide vásárolni, és minden ki van írva euróban is.
A magyar infláció nagyobbik része a globális infláció, amit importáltunk, kisebbik részét pedig a forintgyengülés okozza. Erre azt mondani, hogy dobjuk el a forintot, olyan lenne, mintha egy rosszul vezetett autóban nem a sofőrt cserélnénk le, hanem az autót
– mondta Pogátsa Zoltán, majd hozzátette: az eurózóna is folyamatosan változik. Az adásban kiemelte, hogy nemcsak Görögországban volt baj az eurózónában, hanem Írországban, Spanyolországban, Portugáliában, Olaszországban, Franciaországban, Cipruson, Szlovéniában és Finnországban is. Úgy fogalmazott, hogy „nem lehet mindegyikre azt mondani, hogy ezek lusta, korrupt mediterrán országok, sőt a görögökre sem húznék rá ilyen kulturális sztereotípiákat ilyen bonyolult monetáris kérdésben”.
Szerinte egy komplett európeriféria került bajba az elmúlt évtizedekben, Ezért is érdemes ismerni a többi álláspontot, mielőtt berohannánk az eurózónába.
A közgazdász érvelését úgy zárta, hogy attól tart, hogy Magyarország eurózónához csatlakozása esetén ugyanolyan kiábrándultság lenne, mint a rendszerváltáskor vagy az EU-s, NATO-s csatlakozás után volt. Emlékeztetett rá, hogy ezekhez mind nagy reményeket fűztek az emberek.
(Borítókép: Pogátsa Zoltán. Fotó: Szabó Réka / Index)