A cél az, hogy minden vágyott gyermek megszülethessen, ehhez támogatni kell a családokat abban, hogy minél korábbi életszakaszban érkezhessen az első gyermek. Ezt a célt szolgálja a meghosszabbított Babaváró mellett az anyák 30 éves korig terjedő szja-mentessége vagy éppen a gyermekszülés esetén teljesen elengedett diákhitel – mondta az Indexnek Hornung Ágnes. A Kulturális és Innovációs Minisztérium családokért felelős államtitkára emlékeztetett arra, hogy a kormány a megnehezült gazdasági helyzet ellenére is csaknem 40 százalékkal, közel 3600 milliárd forintra növelte 2022-ben a családok támogatására felhasznált források összegét, és erről az útról 2023-ban sem tér majd le.
Felszállt a fehér füst, megjelentek a rendeletek arról, milyen családtámogatások maradnak 2023-ban is.
A legnagyobb örömhír talán az, hogy a szankciók okozta nehézségek ellenére a Babaváró támogatás ugyanazokkal a feltételekkel él tovább 2024 végéig, ahogy az eddigiekben. Vagyis a 18 és 41 év közötti, házasságban élő édesanyák vehetik igénybe, valamint feltétel az is, hogy legalább az egyik szülőnek rendelkeznie kell biztosítotti jogviszonnyal ahhoz, hogy a maximum tízmillió forint szabad felhasználású kölcsönt igényelni tudják. Nem változott az sem, hogy ha 5 éven belül megszületik az első gyermek, akkor 3 évre felfüggesztik a törlesztést, majd a második gyermek megszületésével a tartozás 30 százaléka, a harmadik gyermek megszületésével pedig a teljes összeg elengedésre kerül.
Ez a program messze a legsikeresebb családtámogatási terméknek minősül, eddig mintegy 250 ezren igényelték a Babavárót, és több mint kétszázezer megkötött szerződés keretében a fiatal családok indulását átlagosan 9,7 millió forintos, a későbbiekben akár támogatássá alakuló hitel segítette eddig.
A költségvetés közel kétezer milliárd forintot biztosított a Babavárón keresztül a fiataloknak. Ennél is nagyobb eredménynek tartom, hogy a babaváró mára már mintegy százezer gyermek megszületéséhez járult hozzá.
A gyermekek megszületését segítheti a 30 év alatti, gyermeket vállaló nők személyijövedelemadó-mentessége is?
Egyrészt ezt reméljük ettől a teljesen új családtámogatástól és adócsökkentéstől, másrészt azt, hogy a szülésből visszatérő vagy épp munkát kereső édesanyák kedvezőbb elbírálás alá esnek majd, mint korábban, hiszen a munkáltatóknak ugyanakkora nettó bér biztosításához kevesebbe kerül egy édesanya foglalkoztatása az szja-mentesség miatt. Maga az szja-mentesség nem új keletű dolog, hiszen az adórendszeren belül ilyen kedvezményt már három éve élveznek a négy vagy több gyermeket nevelő édesanyák, és az elmúlt évben ugyancsak jövedelemadó-mentesen lehet bért fizetni a 25 év alatti fiataloknak. Itt nagyon fontos, hogy míg a legtöbb támogatás házassághoz kötött, a 30 év alatti anyák szja-mentességénél ez nem feltétel. Abban viszont teljesen hasonló a feltételrendszer, hogy az édesgyermek mellett az örökbefogadott gyermekek esetén is igénybe vehető az adókedvezmény.
Miért éppen 30 évnél húzták meg a korhatárt?
Nem titkolt célunk a kedvezménnyel az, hogy az első gyermekek minél előbb megszülessenek. Ez segítheti ugyanis a legjobban a családokat abban, hogy minden vágyott gyermek világra jöhessen, és a családba nagyobb eséllyel érkezhessenek testvérek. Jelenleg az édesanyák átlagosan 29,1 éves korukban hozzák világra az első gyermeküket, a többgyermekes családok kialakulását ilyenkor már gátolhatja a szülők életkora is. Ez nemcsak biológiai, hanem szociológiai probléma is.
Már csak azért is, mert az egyre csökkenő gyerekszám miatt a jövő nyugdíjasainak is egyre felhősebb a jövőképük.
Valóban, de az elöregedés, vagyis az, hogy egy-egy időskorú polgárra egyre kevesebb keresőképes felnőtt jut, nem hungarikum: ezzel Európában és a világ fejlettebb részén szinte mindenhol szembesülnek.
A gyermekvállalás viszont most követel nagyon komoly áldozatokat, sokan azért halasztják az életpálya későbbi szakaszára ezt. Különösen komoly kihívás ez a mostani, inflációs időkben. Ez ellen mit lehet tenni?
A nemzeti kormány elsődleges célkitűzése épp az, hogy a családosokat olyan helyzetbe hozzuk, hogy a gyermekvállalás ne jelentsen extra anyagi terhet. Miután a munkaalapú társadalomban hiszünk, a támogatások a munkajövedelmek irányából érkeznek a családok felé – a legjobb példa erre a családi adókedvezmény.
Az adókedvezmény terén további új változást jelent, hogy a tartósan beteg vagy fogyatékossággal élő gyermeket nevelő szülők esetében januártól további havi 10 ezer forinttal nő a családi adókedvezmény összege az eddigi egyéb kedvezmények (magasabb összegű családi pótlék, étkezési hozzájárulás, utazási kedvezmény) mellett. De a terhek csökkentését jelenti az is, hogy a korábbi hitelek támogatássá alakulnak. A Babaváróról már beszéltünk, ám ezen a területen életbe lépett egy új módosítás is. A korábbiakban a diákhitel-tartozás a második gyermek megszületése után feleződött meg, és csak a harmadik gyermek születése után került sor annak teljes elengedésére. Januártól – új szabályként –, ha a tanulmányok lezárása után két éven belül megszületik az első gyermek a családban, a teljes tartozást azonnal elengedjük.
A családtámogatási program egyéb elemei közül kihirdették a falusi csok meghosszabbítását is. Itt vannak változások?
Egyrészt a normál családi otthonteremtési kedvezmény, a csok és az ahhoz kapcsolódó hitel esetében eddig sem szerepelt határidő a programban, így azok az eddigi feltételek mellett folytatódnak 2023-ban is. A falusi csok esetében már 2022-ben történtek változások, módosult a településlista, és például kizártuk, hogy az igénylő a korábban saját tulajdonában lévő ingatlan visszavásárlására vegye igénybe a falusi csok-ot, de ezek inkább finomhangolásnak minősíthetők. Ugyanakkor, ahogy azt a miniszterelnök úr is jelezte, több tárca bevonásával folyamatosan elemezzük a rendszert, és a feltételeket mind az igényekhez, mind a gazdasági környezethez igyekszünk igazítani.
Ebbe a folyamatba beletartozik a támogatási értékeknek az árakhoz és az inflációhoz igazítása is?
A jelenlegi szankciós gazdasági válság a költségvetés lehetőségeit is alaposan beszűkíti. A források jelentős részét a lakossági rezsicsökkentés megvédésére kell fordítani. A szankciós energiaárak miatt a 2023-as költségvetésben a rezsivédelmi alapot négyszeresére – 670 milliárd forintról 2610 milliárd forintra – emeltük.
A rezsicsökkentésen keresztül a családokat tehát továbbra is havi 181 ezer forinttal támogatjuk. Emellett a gyermekes családoknak járó támogatásokat is védjük.
Azt gondolom, e téren a kormány példamutatóan, erőn felül teljesítve igyekszik teljesíteni a családok felé tett korábbi vállalásait. A kormány a GDP közel 6 százalékát fordítja családtámogatási intézkedésekre. A programok átvizsgálása során éppen ezért arról is el kell gondolkodnunk, hogy a családtámogatási rendszerben például a kamattámogatások elszámolási metodikáját megváltoztassuk. Ha ezzel forrásokat tudunk felszabadítani, akkor más területeken növelni vagy – éppen a kérdésben szereplő módon – az aktuális piaci árszintekhez tudnánk igazítani a támogatások mértékét, illetve új támogatások bevezetésére nyílna lehetőség. De azt azért látni kell, hogy a mostani gazdasági környezet nem ad túl széles mozgásteret a jelenlegi rendszer számottevő bővítésére.
A gazdasági helyzet magyarázza azt, hogy bizonyos programokat nem hosszabbított meg a kormány?
Részben igen, de fontos tény, hogy ezek a programok sem zárultak le véglegesen. A lakásfelújítási támogatás eddigi forrásai egyrészt átkerültek a rezsivédelmi alapba, amely révén a családok áram- és gázártámogatásával átlagosan havi 181 ezer forint támogatást kap minden háztartás. Emellett pedig nem szabad elfelejteni, hogy az aktuális helyzethez igazítottuk a szabályozást: miután a napelemes rendszerek engedélyeztetésében és telepítésében az ősszel felfutó igényszám miatt komoly csúszás keletkezett, a kormány úgy döntött, hogy ezen beruházások esetében 2023. március 31-ig meghosszabbítja a támogatási kérelmek befogadását.
A másik kifutónak hirdetett programot, a nagycsaládosok autóvásárlási támogatását nem megszüntette, hanem csupán felfüggesztette a kormány.
Ezt a döntést azért kellett meghoznunk, mert az autógyárak értékesítésében még a Covid-válság hatása csúszásokat eredményezett, mára egy-egy új autóra akár egy évet is várni kell. A felfüggesztés idején is szép számmal kerül majd forgalomba nagycsaládos autó, de addig, amíg a beszállítói láncok nem állnak helyre – de legalább egy évre – a kormány szünetelteti a támogatást.
A családok mindennapi életét ugyanakkor nem csak pénzzel lehet könnyíteni. Itt mire lehet számítani?
Valóban, nagyon fontosnak tartjuk, hogy a rászoruló családokat egyéb intézkedésekkel is segítsük. 2022-ben rekordszámú résztvevőjük volt az Erzsébet-táboroknak – a gyermekek és a családok jelképes összegű, ezerforintos díjért vehetnek részt többnapos programokon. A célunk az, hogy 2023-ra ugyanekkora kapacitással fogadhassuk a gyermekeket és a családokat. A bölcsődefejlesztési programot uniós és hazai forrásból finanszírozzuk. E téren kifejezetten jó hír, hogy decemberben megszületett a megállapodás Brüsszellel, így az onnan érkező források sem hiányoznak majd a továbbra is zajló nagyszabású programból. A bölcsődefejlesztés számai egyébként már most is imponálók: 2010 óta csaknem megháromszorozódott, így már közel ezerre növekedett azoknak a települések a száma, ahol elérhető a bölcsődei ellátás, a férőhelyek száma pedig országos szinten 80 százalékkal emelkedett.
Ha már Európai Unió: 2023-ban a munka világában EU-s jogharmonizációs lépések történnek, amelyeknek az édesapák örülhetnek. Mi is az apasági szabadság?
Elöljáróban fontos látni, hogy a magyarországi családtámogatási rendszer sokkal komplexebb, és már nagyon régóta kínál olyan lehetőségeket, amelyek megteremtésével az Európai Unió gyakorlatilag fut utánunk. De vannak olyan elemek, amelyek előremutatók, és amelyeket éppen ezért mi is adaptálunk. Januártól így a gyermek születése, illetve örökbefogadása esetén egy hónapon belül 10 munkanap apasági szabadság illeti meg a dolgozó édesapákat. A szabályozás szerint ezt maximum 2 részletben köteles kiadni a munkáltató. A feltételek szerint az első 5 munkanapra távolléti díj jár majd az apáknak, míg a 6. munkanaptól kezdve a távolléti díj 40 százalékát köteles kifizetni a munkáltató.
Azt reméljük, hogy a családbarát munkahelyeken a munkaadók a szabályozásban szereplő összeget kipótolják majd a teljes összegre, ezzel is támogatva a családokat.
Emellett ugyanakkor az uniós szabályozás másik eleme, a szülői szabadság esetében nem beszélhetünk ilyen könnyen megvalósítható intézkedésről, hiszen ez az intézkedés a hazai joggyakorlattól teljesen eltérő. Az EU előírásai szerint a szülők 2 hónap szabadságot akár egyben is kivehetnek, ezzel szemben nálunk a gyermek 18 éves koráig többletszabadnapok járnak, és más országokkal ellentétben valamelyik szülő akár a gyermek 3 éves koráig is otthon maradhat.
Ugyancsak más országokban a szülést követően 1-3 hónappal már vissza kell térni a munkába – ezt könnyítenék, nyújtanák meg az EU-ban az egyben kiadandó szabadsággal. Azonban hazánk már most is túlteljesíti az uniós elvárásokat, így ennek a szabálynak az átültetése nem előnyös nálunk. Inkább a rugalmasabb munkavégzés felé mozdítanánk a családos szülőket és az őket alkalmazó vállalatokat – szerencsére a koronavírus-járvány miatt általánossá vált home office munkavégzés ebben a kezünkre játszik.
Államtitkárként is van erre lehetősége? Hiszen két kisgyermek édesanyjaként vállalt újból hivatalt.
E tekintetben azt gondolom, hogy a kormányzat maga is megmutatja, hogy családbarát, és egyre inkább így működik. Nagyon örülök, hogy – a korábbi szakterületemen szerzett tapasztalatoknak köszönhetően is – családokért felelős államtitkárként folytathatom a munkát. Egyrészt úgy érzem, fontos, hogy édesanyaként jobban megértem, milyen segítségre van szükségük a családoknak, így hitelesen tudom képviselni azt, amit a kormány nyújt. Emellett azt gondolom, az elmúlt évtizedben tényleg világszinten is egyedülálló rendszer alakult ki, amely az élet minden szakaszában támaszt nyújt a gyermeket vállaló és nevelő családoknak. Másrészről úgy vélem, hogy a pénzügyi tapasztalatomnak maximálisan hasznát veszem, hiszen a családtámogatások a nap végén a pénzről is szólnak.
Ami a munkavégzést illeti, azt is látom, hogy valóban nem könnyű összeegyeztetni az anyaságot és a munkavégzést.
Saját helyzetemben is megtapasztalom, mennyire fontos az, hogy megteremtsük az otthoni munkavégzés lehetőségét olyan esetben, amikor mondjuk, a gyermek betegsége miatt otthon kell maradni. Azt kell mondanom, nagyon hálás vagyok azért, hogy egy családbarát munkahelyen dolgozhatok.
Államtitkárként rengeteg olyan feladat van, ami nem teszi lehetővé a home office munkát. A kormány családtámogatásokat érintő döntéseit a karácsony előtti ülésén véglegesítette, a döntés alapján készült rendeletet pedig a két ünnep között hirdették ki. Ez nem biztos, hogy megkönnyítette a legnagyobb családi ünnep megszervezését.
Igen, ebben vannak nehézségek is. Amikor a fiam szeretné, hogy leüljünk játszani az ajándékként kapott rendőrállomással, de nekem épp telefon lóg a fülemen, kétfelé kell figyelni. De ezt vállaltam, éppen azért, hogy segíthessek más szülőknek. Fontos megemlíteni, hogy az új feladatomnak vannak olyan helyzetei, amelyek segítik a munka és a család közötti harmonikus kapcsolat megteremtését. Például év közben sokat kell hétvégén rendezvényekre, megnyitókra járnom, azonban ezek – a területnek köszönhetően – jórészt családos programok, így sokszor a családom is el tud kísérni. Így bár dolgozom, mégis együtt tudunk lenni.
Ezenkívül van még egy furcsa tapasztalat: megesett már, hogy családokért felelős államtitkárként és gyakorló édesanyaként egy-egy esemény vagy bejelentés révén teljesen elérzékenyültem, hiszen sokszor megindító élethelyzetekben segíthetünk. Örülök, hogy olyan felemelő pillanatokat élhetek át, amelyek hatalmas erőt és motivációt adnak a munkához.
Hornung Ágnes Budapesten született 1980-ban. Házas, két gyermek édesanyja. 2003-ban a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jogi és Államtudomány Karán végzett jogászként, majd 2010-ben a Budapesti Corvinus Egyetemen jogász-közgazdász diplomát szerzett, okleveles adótanácsadó szakképesítéssel is rendelkezik. Első munkahelye a Külügyminisztérium volt, majd 2004 és 2011 között a PricewaterhouseCoopers Kft.-nél dolgozott adóügyi területen. 2012-től Magyarország állandó EU-képviseletének adóügyi attaséja, majd 2013 és 2015 között ugyanott pénzügyi tanácsos, gazdasági és pénzügyi (ECOFIN) csoportvezető volt. 2015 és 2018 között a Pénzügyminisztérium pénzügyekért felelős államtitkári posztját töltötte be. Gyermekei születését követően 2022 májusától a Kulturális és Innovációs Minisztérium családokért felelős államtitkáraként dolgozik.
(Borítókép: Hornung Ágnes. Fotó: Németh Kata / Index)