A belföldi értékesítés árai 63,7, az exportértékesítésé 23,4 százalékkal magasabbak voltak novemberben az előző év azonos időszakához képest.

A belföldi értékesítés árainak gyorsabb növekedését az okozta, hogy a jelentős drágulást realizáló energiaipar részaránya a hazai eladásokban jóval nagyobb, mint az exportban. Az energiaárak meredek emelkedése mellett az alapanyagok drágulásának és a forint gyengülésének is árfelhajtó hatása volt.

Az előző hónaphoz viszonyítva a belföldi értékesítés árai 1,6 százalékkal növekedtek, míg az exportéi 2,0 százalékkal csökkentek, így az ipari termelői árak összességében 0,8 százalékkal mérséklődtek.

A belföldi értékesítési árak átlagosan 63,7 százalékos éves emelkedésén belül a 62 százalékos súlyt képviselő feldolgozóiparban 35,6 százalékkal, a 33 százalékos súlyú energiaiparban (villamos energia, gáz, gőzellátás, légkondicionálás) – a világpiaci árak drasztikus növekedése és a hatósági ár szabályozásának módosítása következtében – 131 százalékkal emelkedtek.

Az ágazatok rendeltetés szerinti csoportjai közül belföldön az energia- és továbbfelhasználásra termelő ágazatokban együttesen 82,9, a beruházási javakat gyártókban 16,2, a fogyasztási cikkeket gyártókban 39,4 százalékkal nőttek az árak egy év alatt.

Az ipari exportértékesítési árak 23,4 százalékkal magasabbak voltak tavaly novemberben, ezen belül a 96 százalékos súlyt képviselő feldolgozóiparban 21,6 százalékos, a 3,8 százalékos súlyú energiaiparban 59,0 százalékos volt a drágulás az előző év novemberéhez képest.

A KSH adatai szerint 2022. január–novemberben a 2021. január–novemberihez képest a belföldi értékesítés árai 50,7, az exportértékesítésé 24,8, az ipari termelői árak összességében pedig 33,6 százalékkal emelkedtek – számolt be az MTI.