Nem korlátozzák hatósági árak a gázolajimportőrök piacát, ám ha nem hozható be a korábbi dízelmennyiség, szükségessé válik a beszerzési csatornák kiterjesztése – kommentálta az Indexnek Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára az orosz kőolajtermékek importjára vonatkozó szankciókban rejlő kockázatokat.
2022 decemberének első tíz napjában az Európai Unió és az Egyesült Királyság összesen 16 millió hordó dízelüzemanyagot importált tengeri úton. Ennek a terméknek a beszerzési mennyiségéből sorra dőlnek meg a rekordok. Ugyanakkor Brüsszel döntött a kőolajtermékek szankcionálásáról. Ezt decemberben el is fogadta az összes tagállam, köztük Magyarország is.
TEHÁT A SZANKCIÓT ELFOGADÓ TAGÁLLAMOK NEM EXPORTÁLHATNAK OROSZ KŐOLAJTERMÉKEKET. kivétel csak a vezetéken érkező nyersolajra van.
Számtalan elemző felhívta arra a figyelmet, hogy az európai üzemanyag-ellátás már régóta strukturális gondokkal küzd, a gázolaj jelentős részét importálni kényszerülnek. Kőolajtermékből a decemberi behozatal közel negyven százaléka orosz forrásokból származik, ez nagyjából a novemberi aránnyal egyezik meg.
A decemberi import naponta 1,8 millió hordó körül alakult. Innen nézve a kontinens túloldalán az egyik spanyol olajfinomító vezetője is úgy látja, hogy az orosz dízelellátás kiesése és a franciaországi üzemanyag-termelés akadozása miatt Európa egyes részein probléma adódhat a gázolajjal.
A nem orosz gázolajimport túlnyomó része a Közel-Keletről és Ázsiából származik. Az orosz dízel egyik legnagyobb exportálója Törökország. A Facts Global Energy tanácsadó cég szerint a jövőben, a szankciók életbelépése után többek között Törökországon keresztül lehet majd kijátszani a büntetőintézkedéseket. Az ország az orosz nyersanyagot saját finomítóiban dolgozza majd fel, és azt exportálja tovább Európába.
Az Indexnek nyilatkozó piaci szakértő szerint a szankciókat más térségekből is meg lehet kerülni, hiszen a kőolajtermékek esetén a késztermékből az adalékanyagok miatt lehetetlen később megmondani, hogy milyen eredetű nyersanyagból állították elő. „Azt konkrétan tudjuk: vannak a Közel-Keleten olyan országok, akik rendszeresen megveszik az orosz nyersolajat, amit finomítva, késztermékként adnak el Európának. A molekulát nem lehet felcímkézni” – nyilatkozta az Indexnek egy, a piaci körülményeket nemzetközi szinten ismerő forrás. Ráadásul a kőolajtermékek rugalmasabban szállíthatók, mint a földgáz, nem kell hozzá pluszinfrastruktúra.
Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára szerint már a jogszabályi kötelezettség előtt is igyekszik az európai piac felkészülni erre a helyzetre. Az átállásra biztosított türelmi időnek köszönhetően nem egyik pillanatról a másikra kell új importútvonalakat találni. Emiatt lehet remélni, hogy Európa elébe megy a dízelmizériának. A főtitkár felhívta arra is a figyelmet, hogy a gázolajtípusú termékek jelentős részét a tüzelőolaj teszi ki, amely gyakori árunak számít Nyugat-Európában.
Ezek a középpárlatok segíthetnek a dízeligény kielégítésében, mivel adalékanyaggal a tüzelőanyagból dízel állítható elő
– mondta az Index megkeresésre Grád Ottó, aki szerint Közép-Kelet-Európában más a helyzet: itt elképzelhető, hogy lesznek nehézségek.
AZ IMPORTMENNYISÉG EGY RÉSZE NEM FOG UGYANOLYAN SZINTEN RENDELKEZÉSRE ÁLLNI, MIVEL AZ OROSZ KŐOLAJBÓL SZÁRMAZÓ TERMÉKek NEM EXPORTÁLHATÓk FEBRUÁR UTÁN.
Emiatt nagyobb mértékben kell a hazai termékekre, illetve termelésre támaszkodni, alternatív lehetőségeket keresni. Ha a korábbi évek átlagos adatait nézzük (tehát a normál piaci állapotokat), akkor kijelenthető: a finomítói termelés hetven, az import pedig harminc százalékkal járult hozzá a magyarországi ellátáshoz. A brüsszeli szankciók miatt az Oroszországból származó kőolajtermékek beszerzését máshonnan kell megoldani.
Az importőrök most nem fognak árkorlátba ütközni, ugyanakkor ha nem lehet a korábbi mennyiséget behozni, akkor a klasszikus importcsatornákon túlra kell kiépíteni a beszerzési útvonalakat. Az importőröknek meg kell keresniük a forrásokat, amiket használni tudnak
– ismertette Grád Ottó. A főtitkár szerint óhatatlanul átalakulás fog jönni a piacokon, és reméli, hogy dízelhiány nem alakul ki. Hangsúlyozta: a piaci szereplők kaptak időt. „Alapvetően optimista vagyok, mert ez a folyamat nem tegnap kezdődött. Jó példa erre, hogy a földgáz területén is történtek jelentős változások” – emlékeztetett.
Dízel Európai Unió, harmonizált fogyasztói árindex (HICP)
Bujdos Eszter, a holtankoljak.hu vezetője szintén elképzelhetőnek tart dízelhiányt rövid távon. Az Indexszel megosztotta, hogy gyakorlatilag az egész európai nyersanyagpiac ezen dolgozik most, és szerinte is nagy átrendeződés várható a közeljövőben. Ugyanakkor úgy véli, hogy a lakosságot nem fogja olyan mértékben érinteni, mint az, amely a múlt év utolsó negyedévében volt tapasztalható.
További probléma, hogy nagyon sok ipari vállalat átállt a működése során a gázról a gázolajra. Ez pedig jelentősen növelte a keresletet, ami már októberben is érezhető volt. Rövid távon elképzelhető hiány, ám ezt nagykereskedelmi szinten kell lemeccselni, és nem csak Magyarország problémája
– húzta alá Bujdos Eszter.
Knezsik István, a Magyar Gépjárműiportőrök Egyesülete és az Autós Nagykoalíció elnöke szerint az új autók forgalomba állításánál jelentősen csökkent a dízeltípusúak aránya az elmúlt időszakban. Ez a trend egy idő után a használt autóknál is jelentkezni fog. Most többe kerül egy gázolajjal működő autó, mint egy benzines, ám mostanában számos probléma van a szektorban: „Az a baj, hogy maga az autó drága, és hozzá az üzemanyag is” – hangsúlyozta.
Magyarországon arányaiban több a dízelautó, mint a környező országokban, és mostanában egyre többször látunk valamilyen termékből hiányt a piacokon. Így pedig nagyon nehéz előre megmondani, hogy mi várható
– fogalmazott az Indexnek az elnök. Ugyanakkor nagyon fontos kiemelni: Európában az áruszállítás jelentős része közúton zajlik, elsősorban csak és kizárólag dízelkamionokkal történik a szállítás. Az autóipari szektorban mindig az aktuális trendek – beleértve a nyersanyagok elérhetőségét is – határozzák meg a piac alakulását.
(Borítókép: Stiller Ákos / Bloomberg / Getty Images)